Az 1986-os labdarúgó-világbajnokság Argentína–Anglia negyeddöntős mérkőzést a mexikói Mexikóvárosban, az Estadio Azteca stadionban játszották 1986. június 22-én. A mérkőzést négy évvel a Falkland-szigeteki háború lezárása után rendezték, amelyet Argentína és az Egyesült Királyság vívott egymással, így a találkozó különösen fontos fejezete lett az amúgy is rendkívül kiélezett argentin–angol labdarúgó-rivalizálásnak. A mérkőzésen született a futballtörténelem két legismertebb gólja is, amelyeket egyaránt Diego Maradona, Argentína csapatkapitánya szerzett.

Az első gólt Maradona az 51. percben szerezte. Ez később „Isten keze” néven vált ismertté, mivel a labdát vitatott körülmények között, a kezét használva juttatta a kapuba.

A második gól négy perccel később született, amikor Maradona öt angol mezőnyjátékost – Peter Beardsley, Peter Reid, Terry Butcher, Terry Fenwick, majd ismét Butcher – és végül Peter Shilton kapust is kicselezve talált a hálóba. Ez a találat „Az évszázad góljaként” vonult be a futball történetébe.

Argentína végül 2–1-re megnyerte a mérkőzést, majd a tornát is elhódította, miután a döntőben legyőzte Nyugat-Németországot. Maradona elnyerte a torna legjobb játékosának járó Aranylabdát , míg a mérkőzésen az angolok egyetlen gólját szerző Gary Lineker hat góllal a torna gólkirálya lett, és kiérdemelte az Aranycipőt.

Előzmények

Az angol-argentin ellentét a labdarúgásban bélyegkép|Antonio Rattani kiállítása az 1966-os világbajnokság negyeddöntőjében Az angol és az argentin labdarúgó-válogatott közötti rivalizálás eredetét általában az 1966-os világbajnokságig vezetik vissza. A Wembley Stadionban rendezett negyeddöntőben az argentin csapatkapitányt, Antonio Rattínt kiállították azon a mérkőzésen, amelyet számos durva szabálytalanság jellemzett, és amelyet végül Anglia nyert meg 1–0-ra.

Rattín felháborodott a kiállítása miatt, mert úgy érezte, hogy a német játékvezető, Rudolf Kreitlein, aki nem beszélt spanyolul, a hazai közönség előtt elfogultan vezette a mérkőzést az angolok javára. Tiltakozásképpen rálépett a stadionban elhelyezett királyi díszszőnyegre.

Az esetet követően az angol szövetségi kapitány, Alf Ramsey az argentin játékosokat „állatoknak” nevezte, ami hatalmas felháborodást váltott ki Argentínában.

A Falkland-szigeteki háború A labdarúgáson kívül az 1982-es Falkland-szigeteki háború az angol–argentin kapcsolatok gyors megromlásához vezetett. Nagy-Britannia a Falkland-szigeteket – a Atlanti-óceán déli részén fekvő kis szigetcsoportot – brit tengerentúli területként kezelték, amelyre Argentína is igényt tarott rájuk.

1982. április 2-án az argentin hadsereg megszállta a szigeteket, amire Nagy-Britannia egy haditengerészeti kötelék kiküldésével válaszolt, amely két hónap alatt visszafoglalta a Falkland-szigeteket. Bár a két ország hivatalosan nem üzent hadat egymásnak, a konfliktus 285 brit és 659 argentin katona életét követelte.

Ennek következtében a háború után mindössze négy évvel megrendezett mérkőzés rendkívül feszült, érzelmekkel teli légkörben zajlott. A találkozót követően Diego Maradona így nyilatkozott:

„Bár a mérkőzés előtt azt mondtuk, hogy a futballnak semmi köze a Malvinas-háborúhoz, tudtuk, hogy ott rengeteg argentin fiút öltek meg, úgy lőtték le őket, mint a kismadarakat. Ez pedig bosszú volt.”

Az 1986-os labdarúgó világbajnokság Az 1986-os labdarúgó-világbajnokságot Mexikó rendezte meg, miután az eredetileg kijelölt házigazda, Kolumbia nem tudta vállalni a torna lebonyolítását.Anglia veretlenül jutott ki a világbajnokságra, miután az UEFA-selejtezők 3. csoportjának élén végzett. Argentína szintén csoportelsőként biztosította helyét a tornán a CONMEBOL selejtezősorozatában. A világbajnokság csoportkörében Argentína magabiztosan szerepelt: két mérkőzést megnyert, egyet pedig döntetlenre hozott let. Anglia nehezebben jutott tovább, és csak a csoport utolsó mérkőzésén, Lengyelország ellen aratott 3–0-s győzelmével biztosította helyét a nyolcaddöntőben. A kieséses szakasz első fordulójában mindkét válogatott magabiztos győzelmet aratott dél-amerikai ellenfele felett: Argentína Uruguayt, míg Anglia Paraguayt győzte le. Bár a torna kezdetén egyik csapatot sem tartották a legnagyobb esélyesek között, Anglia formája mérkőzésről mérkőzésre javult, míg Argentína önbizalmát Diego Maradona kivételes játéktudása adta.

A mérkőzés

Első félidő bélyegkép|Diego Maradona a kezével a kinyújtózó Peter Shilton fölött a kapuba pöccinti a labdát – az „Isten keze” góljának pillanata. A mérkőzés kiegyenlített helyzetekkel kezdődött, mindkét csapat előtt adódtak lehetőségek. Később Argentína fokozatosan átvette az irányítást, de az angol kapus, Peter Shilton több nagy védést is bemutatott, amelyek közül sokat Diego Maradona készített elő. Anglia legnagyobb helyzete a 13. percben alakult ki, amikor Nery Pumpido, az argentin kapus hibázott, ám Peter Beardsley nem tudta kihasználni a lehetőséget. Az első félidő 0–0-s döntetlennel zárult. Argentína sokkal többet birtokolta a labdát, nagyobb területi fölényben játszott, és lényegesen többet futott, de nem tudta feltörni az angol védekezést.

Második félidő

Az „Isten keze” A második félidő hatodik percében Maradona bal oldalról befelé tört, majd laposan, átlósan passzolt a tizenhatos széléhez Jorge Valdanónak, miközben tovább futott abban a reményben, hogy egy kényszerítő után visszakapja a labdát.A passz azonban kissé Valdano mögé érkezett, így azt az angol bal oldali középpályás, Steve Hodge, aki visszalépett védekezni, érte el. bélyegkép|Az „Isten keze” gólt eredményező akció illusztrált jelenetsora. Hodge megpróbálta kivágni a labdát, de rosszul találta el. A labda magas ívben felpattant a büntetőterület felé, ahol Maradona már érkezett. Az angol kapus, Peter Shilton kifutott, hogy ököllel elüsse a labdát, ám a nála mintegy 20 centiméterrel alacsonyabb Maradona bal kezének külső részével előbb ért hozzá. A labda a kapuba pattant.A tunéziai játékvezető, Ali Bin Nasser nem észlelte a kezezést, ezért megadta a gólt.

Maradona később így emlékezett vissza:„Arra vártam, hogy a csapattársaim odafussanak hozzám ünnepelni, de senki sem jött. Azt mondtam nekik: »Gyertek már megölelni, különben a bíró nem fogja megadni a gólt.”

A mérkőzés utáni sajtótájékoztatón Maradona tréfásan így fogalmazott: „A gólt egy kicsit Maradona feje, egy kicsit pedig Isten keze szerezte.” Ezután a találat örökre „Az Isten keze” néven vált ismertté. A gól tovább mélyítette a két ország közötti futballrivalizálást. Argentína korábbi szövetségi kapitánya, César Luis Menotti később így nyilatkozott: „Az emberek azt mondták: Remek! Még jobb, hogy a gól ennyire igazságtalan, ennyire kegyetlen volt, mert annál jobban fájt az angoloknak.”A 2019-ben, Asif Kapadia rendezésében készült dokumentumfilmben Maradona a gólt a Falkland-háborúval is összefüggésbe hozta:„Tudtam, hogy kézzel értem a labdába. Nem terveztem, minden olyan gyorsan történt, hogy az asszisztens nem látta a kezemet. A játékvezető rám nézett, és azt mondta: Gól.Nagyszerű érzés volt, afféle jelképes bosszú az angolok ellen.” bélyegkép|Maradona belővi "az évszázad gólját" miután ellövi Shilton mellett

Az évszázad gólja Négy perccel az „Isten keze” után Maradona saját térfelén kapta meg a labdát.

Ezután egy közel 55 méteres, alig 10 másodpercig tartó szólóba kezdett az angol kapu felé. Közben kicselezett négy angol mezőnyjátékost – Peter Beardsley-t, Peter Reid-et, Terry Butchert (kétszer is), valamint Terry Fenwick-et –, majd egy csellel elfektette Peter Shilton-t, végül az üres kapuba gurított, így Argentína már 2–0-ra vezetett.

Maradona a mérkőzés után így beszélt a gólról: „Az volt a szándékom, hogy Valdanónak passzoljak, de mire a tizenhatoshoz értem, körbevettek, és nem maradt helyem. Ezért folytatnom kellett az akciót, és magamnak kellett befejeznem.” Később az angolokat is méltatta: „Nem hiszem, hogy ezt bármely más csapat ellen meg tudtam volna csinálni, mert a legtöbben már az elején felrúgtak volna. Az angolok valószínűleg a világ legsportszerűbb játékosai.”

2002-ben a FIFA hivatalos honlapján rendezett szavazáson ezt választották minden idők „Évszázad góljának”. A második helyen Michael Owen Argentína elleni, az 1998-as világbajnokságon szerzett gólja végzett, míg Maradona egy másik, Belgium elleni elődöntős találata a negyedik helyre került. bélyegkép|Víctor Hugo Morales újságíró, aki közvetítette "az évszázad gólját" A spanyol nyelvterületen ez a gól elsősorban az uruguayi kommentátor, Víctor Hugo Morales szenvedélyes közvetítéséről vált híressé:

„Diegóhoz kerül a labda, ott van Maradona, két ember figyeli, Maradona rálép a labdára, elindul a jobb oldalon a világ futballjának zsenije, otthagyja ellenfelét, Burruchagának adhatná… Még mindig Maradona! Zseni! Zseni! Zseni! Ott, ott, ott, ott, ott! GÓÓÓÓL! GÓÓÓÓL! Sírni szeretnék! Ó, szent Isten, éljen a futball! Micsoda gól! Diegóóól! Maradona! Ez könnyeket csal az ember szemébe, bocsánat! Maradona emlékezetes futása, minden idők legszebb akciója! Kozmikus sárkány, melyik bolygóról érkeztél, hogy ennyi angolt magad mögött hagyj, és egy egész ország ökölbe szorított kézzel sírjon Argentínáért? Argentína 2, Anglia 0! Diegóóól! Diego Armando Maradona! Köszönöm, Istenem, a futballt, Maradonát, ezeket a könnyeket és ezt az Argentína–Anglia 2–0-t!”

Lineker gólja és Argentína győzelme Argentína kétgólos előnye miatt Anglia kettős támadócserére szánta el magát: pályára küldte John Barnest és Chris Waddle-t, ami majdnem meghozta az eredményt. Ahogy az argentin játékosok kezdtek elfáradni a hatalmas iram miatt, Anglia egyre nagyobb nyomást helyezett rájuk.

Glenn Hoddle és John Barnes vezetésével sorra alakították ki a helyzeteket, majd Gary Lineker a 81. percben Barnes beadásából megszerezte a torna hatodik gólját.

Argentínának is voltak további lehetőségei: közvetlenül az angol szépítés után Carlos Tapia a kapufát találta el.

Anglia azonban már nem tudott egyenlíteni, így Argentína 2–1-re megnyerte a mérkőzést.

KA 18 Nery PumpidoV 5 José Luis BrownV 9 José Luis CuciuffoV 19 Oscar RuggeriKP 2 Sergio Batista KP 14 Ricardo GiustiKP 16 Julio OlarticoecheaKP 12 Héctor EnriqueKP 7 Jorge Burruchaga KP 10 Diego Maradona (csk)CS 11 Jorge ValdanoCserék:KP 20 Carlos Daniel Tapia Szövetségi kapitány: Carlos Bilardo KA 1 Peter Shilton (csk)V 2 Gary StevensV 3 Kenny SansomV 6 Terry ButcherV 14 Terry Fenwick KP 4 Glenn HoddleKP 16 Peter Reid KP 17 Trevor Steven KP 18 Steve HodgeCS 20 Peter BeardsleyCS 10 Gary LinekerCserék:CS 11 Chris Waddle CS 19 John Barnes Szövetségi kapitány: Bobby Robson Partjelzők: Berny Ulloa Morera (Costa Rica-i) Bogdan Docsev (bolgár)

Következmények és öröksége bélyegkép|Stewe Hodge (jobbra) pózol azzal a mezzel, melyet Maradónától kapott a mérkőzés lefújását követően A mérkőzés után Steve Hodge mezt cserélt Diego Maradonával. Hodge a 2000-es években kölcsönadta az argentin mezét a Nemzeti Labdarúgó Múzeumnak. A találkozó tovább mélyítette a két válogatott közötti rivalizálást. Argentínában a mérkőzést a Falkland-szigeteki háborúért, valamint az általuk máig igazságtalannak tartott 1966-os világbajnoki negyeddöntőért vett elégtételként értékelték. Az egykori argentin válogatott Roberto Perfumo így fogalmazott:

„1986-ban elég volt számunkra, hogy legyőztük Angliát. A világbajnokság megnyerése másodlagos volt. Az igazi célunk Anglia legyőzése volt.”