Koppányi Tibor entomológus, zoocönológus több rovarcsoport szakértő kutatója, Debrecenben a felsőfokú agrárképzés meghatározó személyisége, a Növényvédelmi Tanszék első vezetője.
Életútja Koppányi Tibor 1926. július 20-án született Debrecenben. Édesapja Koppányi Ferenc, MÁV jegyellenőr, édesanyja Madai Róza. Elemi és a középiskolát is Debrecenben végezte, a Debreceni Református Főgimnáziumban 1946-ban érettségizett. Ekkor a Tisza István Tudományegyetem (akkoriban a Bölcsészettudományi Karához tartozó) természetrajz-földrajz tanári szakra vették fel. A természetrajz szak akkoriban az élettudományok mellett a földtant (ásvány- és kőzettan, földtan, őslénytan stb.) is magába foglalta. Közben az egyetemhez tartozó, de tőle független Tanárképző Intézetben is tanulmányokat folytatott. A természetrajz szakból, miután belőle a földtan kivált, az 1950-es évek elején biológia szak lett, így végül 1951-ben biológia-földrajz szakon nyert középiskolai tanári diplomát. Már hallgató korában az egyetem Zoológiai Intézetében dolgozott, ahol 1949-ben demonstrátorrá, végzését követően pedig egyetemi gyakornokká (1950-1951), majd egyetemi tanársegéddé (1951-1953) nevezték ki. Fiatal oktatóként "Állatszövettan és bonctan", majd "Állatrendszertan" gyakorlatokat vezetett, és helyettesítette előadásain a tárgy előadóját, Zilahi-Sebes Géza (1905-1960) professzort, annak távollétében.
Az 1953-1954. tanévben a Tudományegyetemen (KLTE) a biológia szakot meg kívánták szüntetni, ezért elfogadta Siroki Zoltán (a mezőgazdasági akadémián akkor szerveződő Növény- és Állattani Tanszék vezetőjének) meghívását, és átjött a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára. Debrecenben négy év kiesést követően 1953-ban ismét megindult a képzés a Debreceni Mezőgazdasági Akadémián 3 éves nappali, illetve az 1954-től beinduló levelező tagozaton, 4 éves képzési formában. A növényvédelem oktatása 1953-ban a Növény- és Állattani Tanszék szervezeti keretei között történt, melynek vezetője Siroki Zoltán biológus volt, a növénytant (és ennek részeként a növénykórtant) ő, míg az állattant (zooloógia), benne a növények állati kártevőit Koppányi Tibor oktatták. Az 1956-1957. tanévben a 4 éves képzési idő lehetővé tette a „Növények állati kártevői” tárgy önálló oktatását Koppányi Tibor ettől kezdve nyugdíjazásáig, azaz 1987 végéig, 31 éven át vezette. Amennyiben hozzászámítjuk, hogy nyugdíjasként még további 4 éven át folytatta előadásait, úgy a 35 oktatott esztendővel Ő volt hazánkban a szaktárgynak a leghosszabb ideig az előadója.Kövics György.- Bozsik András (2013): Emlékezés Koppányi Tibor (1926-2001) debreceni rovarász tanárra. 9. o. in: Bakonyi István (szerk.) VIII. Növényorvosi Nap, Budapest. Magyarország. Magyar Nővényvédelmi és Növényorvosi Kamara, Budapest. 128 o.
Koppányi Tibor 1958 áprilisában megnősült, felesége Simon Mária ortopéd-radiológus orvos, gyermekeik: Ágnes (1959, könyvelő) és Tibor Tamás (1965, agrármérnök és jogász).Kozák Péter (2016): Koppányi Tibor biológus, zoológus, entomológus. Pályakép. Névpont. https://www.nevpont.hu/palyakep/koppanyi-tibor-2c5a6
1964 őszén a Növény- és Állattani Tanszék jogutódjaként 3 új szervezeti egység jött létre: a Növénytani, az Állattani, és a Növényvédelmi Tanszékek. A Növényvédelmi Tanszék vezetője Koppányi Tibor lett, aki kétszeri megbízatással, összesen 6 évet volt tanszékvezető (1964-1970), utána pedig csaknem 17 éven át tanszékvezető-helyettes Szepessy István mellett. Egyben ellátta a „Növényvédelmi állattan” előadói feladatait, kezdetben a gyakorlatokat Ambrusz Pál (1928-2000), majd távozását (1963) követően, 1964-től Szarukán István vezette.Kövics Gy. – Kálmán T. (1993): A növényvédelem oktatásának története. 188-191. o. in: Szász G. /szerk./: A Debreceni Agrártudományi Egyetem 125 éve. No. 1. Debrecen. 688 o. ISBN: 963 7177 35 3 A Növényvédelmi Tanszék első vezetőjeként Koppányi Tibor az oktatási-kutatási egység megszervezésében alapozó tevékenységet végzett. Az egyetemen eltöltött négy évtizedes oktatómunkája az okleveles agrármérnökök, növényvédelmi szakirányult agrármérnökök és növényvédő szakmérnökök (utóbbi kettő: növényorvos) sok-sok évfolyamával ismertette-szerettette meg a „kukactant”. Gyakran volt a különleges (különc, kissé „bogaras”) alkata, beszédhangjának sajátságos intonációja a fiatalság tréfálkozásainak céltáblája, de „Hertyó-bácsiról”, hatalmas tárgyi tudásáról csak jó szó hangozhatott el minden esetben! Növényvédő szakemberek generációi őrzik szívükben tisztelettel és szeretettel „Tibor bácsi” emlékét.Kövics György - Bozsik András (2013): Emlékezés Koppányi Tibor (1926-2001) debreceni rovarász tanárra. 9. o. in: Bakonyi István (szerk.) VIII. Növényorvosi Nap, Budapest. Magyarország. Magyar Nővényvédelmi és Növényorvosi Kamara, Budapest. 128 o.
Szakmai munkássága
Főbb kutatási területek Koppányi, mint a Debrecen és a közeli – ma már természetvédelmi területnek számító – élőhely, a Hortobágy zoológiai tanulmányozása során egyik korai (1950) hazai megfigyelője voltKoppányi Tibor (1950): Faunisztikai jegyzetek. 1. Adat a Saga serrata Fabr. (= Saga pedo) magyarországi előfordulásához. 2. A Lacerta vivipara Jacq. újabb alföldi előfordulása. Annal. Biol. Univ. Debrecen I. 267. o. 50.000 Ft13/2001.(V.9.) KöM rendelet, több ország Vörös Könyvében (A Vörös Könyv azoknak a fajoknak a felsorolása és ismertetése, amelyeket a kipusztulás veszélye fenyeget, vagy már ki is pusztultak bizonyos területről vagy az egész Földünkről)N.N.: Mi a "Vörös Könyv" ("Red Data Book")? https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/a-magyarsag-kezikonyve-2/noveny-es-allatvilag-1E2/ritkasagaink-megovasa-termeszetvedelem-221/mi-a-voros-konyv-red-data-book-236/, de a NATURA 2000 fajok között is szerepel.Haraszthy László (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. 2014. Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Csákvár. 956 o. ISBN: 9789630888530 Ugyancsak ritkaság és fokozottan védett faj az elevenszülő gyík (Zootoca vivipara, korábbi nevén Lacerta vivipara) Magyarországon, természetvédelmi értéke 100.000 Ft.
Az 1950-es 1960-as években állattársulástani (zoocönológiai) vizsgálatokat végzett a Hortobágy magfüveseinek rovarállományaibanKoppányi T. - S. Wolcsánszky E. (1955): Biocönológiai vizsgálatok hortobágyi legelő- és réttípusok rovarállományaiban. Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1955. 43-62. o.Koppányi T. (1957): Hortobágyi magfüvesek Acridioidea népességének vizsgálata. (Untersuchungen der Bevölkerung von Schrecken /Acridioides/ bei Samengräsern in Hortobágy. Mit deutscher Zusammenfassung.) Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1957. 309-320. o.Koppányi T. (1959): Életközösségtani vizsgálatok réticsenkesz magfüvesek rovarállományaiban. (Biozönologische Untersuchungen über die Insektenpopulationen in Samentragenden Wiesenschwingelbestanden. Heteroptera et Auchenorrhyncha. Mit deutscher Zusammenfassung.) Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1959. 69-98. o., az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe tartozó sáskák(Acridoidea) körében; a pillangósvirágú (lucerna és vöröshere növényállományokban a szipókás rovarok: kabócák, poloskák, illetve a köztestermesztésű (növénytársítások, intercropping) növénykultúrák (herefüves, füveslucerna) rovarközösségeiben.Koppányi T. (1960): Rovartársulástani vizsgálatok herefüveseken (Heteroptera et Homoptera). (Zönologische Untersuchungen über Heteropteren und Homopteren in Kleegrasbeständen. Mit deutscher Zusammenfassung.) Rovartani Közlemények. Folia Entom. Hung. 13 (6) 125-162. o.,Koppányi T. (1960): Szipókásrovarok népességeinek alakulása első-, másod- és harmadéves füveslucerna állományokban. (Gestaltung der Rhynchoten-Populationen in ein-, zwei- und dreijährigen Gras-Luzernebeständen. Mit deutscher Zusammenfassung.) Debreceni Mezőgazd. Adak. Évk. 1960. 69-88. o.
Tudományos közlemény, könyv, egyetemi jegyzet A bibliográfiai összeállítás a Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézetének (Kövics György, nem publikált) munkája.
Koppányi T. (1951): Faunisztikai jegyzetek. 1. Adat a Saga serrata Fabr. magyarországi előfordulásához. 2. A Lacerta vivipara Jacq. újabb alföldi előfordulása. Annal. Biol. Univ. Debrecen I. 267. o. Koppányi T. - Wolcsánszky E. S. (1955): Biocönológiai vizsgálatok hortobágyi legelő- és réttípusok rovarállományaiban. Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1955. 43-62. o. Koppányi, T. (als „Koppány”) - Wolcsánszky, Elisabeth S. (1956): Biozönologische Untersuchungen im Insektenbestand der Weiden- und Wiesentypen des Hortobágy. Akadémiai Kiadó, Budapest. Acta Zool. Acad. Sci. Hung. 2 (4) 359-378. o. Koppányi T. - Kovács B. (1957): Molyfertőzés néhány fontosabb kukoricafajta különböző vetésidejű állományaiban. (Die Ansteckungen einiger wichtigen Maissorten, durch den Maiszünsler, bei verschiedenen Saatzeiten. Mit deutscher Zusammenfassung.) Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1957. 297-308. o. Koppányi T. - Kovács B. (1957): Szalmadarázs fertőzöttség vizsgálata különböző búzafajtákon. (Untersuchungen der verschiedenen Weizensorten durch Infektion der Getreidewespe. Mit deutscher Zusammenfassung.) Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1957. 291-296. o. Koppányi T. (1957): Hortobágyi magfüvesek Acridioidea népességének vizsgálata. (Untersuchungen der Bevölkerung von Schrecken /Acridioides/ bei Samengräsern in Hortobágy. Mit deutscher Zusammenfassung.) Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1957. 309-320. o. Koppányi T. (1959): Életközösségtani vizsgálatok réticsenkesz magfüvesek rovarállományaiban. (Biozönologische Untersuchungen über die Insektenpopulationen in Samentragenden Wiesenschwingelbestanden. Heteroptera et Auchenorrhyncha. Mit deutscher Zusammenfassung.) Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1959. 69-98. o. Koppányi T. (1959): Lucerna és vöröshere Rhynchota népességének vizsgálata. (Untersuchungen über Rhynchota-Populationen in Luzerne- und Rotkleebestanden. Mit deutscher Zusammenfassung.) Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1959. 55-67. o. Koppányi T. (1960): Kalászt szívogató poloskák mennyiségi és minőségi megoszlása búzafajták szerint. (Quantitative und qualitative Verteilung an ährensaugender Wanzen an einigen Weizensorten. Mit deutscher Zusammenfassung.) Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1960. 89-94.o. Koppányi T. (1960): Szipókásrovarok népességeinek alakulása első-, másod- és harmadéves füveslucerna állományokban. (Gestaltung der Rhynchoten-Populationen in ein-, zwei- und dreijährigen Gras-Luzernebeständen. Mit deutscher Zusammenfassung.) Debreceni Mezőgazd. Akad. Évk. 1960. 69-88. o. Koppányi T. (1960): Rovartársulástani vizsgálatok herefüveseken (Heteroptera et Homoptera). (Zönologische Untersuchungen über Heteropteren und Homopteren in Kleegrasbeständen. Mit deutscher Zusammenfassung.) Rovartani Közlemények. Folia Entom. Hung. (Series Nova) 13 (6): 125-162. o. Koppányi T. (1961): Útmutató a "Növények állati kártevői" című tárgy tananyagának elsajátításához. Általános rész. Jegyzet. Debreceni Agr.tud. Főisk. Házi Sokszorosító. 45 o. Koppányi T. (1961): Zu den Fragen der Biozönologischen Forschungen. Acta Zool. Acad. Sci. Hung. 7 (1-2) 191-211. Koppányi T. (1962): Útmutató a "Növények állati kártevői" című tárgy rendszeres részének elsajátításához. Jegyzet. Debreceni Agr.tud. Főisk. Házi Sokszorosító. 65 pp. Koppányi T. (1963): Gabonaszipolyok (Anisoplia spp.) mennyiségi megoszlása kalászokon búzafajták szerint. (Die mengenmässige Verteilung von Getreideblaubkäfern an den Ähren der einzelnen Weizensorten. Mit deutscher Zusammenfassung.) Debreceni Agrártud. Főisk. Tud. Közlem. 1963. 247-251. o. Koppányi T. (1963): A lucerna állati kártevői. 37- 61.o. in: Papp I. - Halász T. - Koppányi T.: Lucernatermesztés. Hajdú-Bihar Megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztály, Debrecen. 96 pp. Koppányi T. (1964): Útmutató a "Növények állati kártevői című tárgy elsajátításához III.-IV- éves levelező hallgatók részére. Debreceni Agrártud. Főisk. Házi Sokszorosító. 105 o.