A huszti református templom Kárpátalján Huszt városközpontjában található. Gótikus stílusban építettek a 13-14. században. Eredetileg a római katolikus közösség számára szolgált Isten házaként. A 16. század utolsó évtizedében épült meg a templomot védelmező erődfal. Huszt református temploma túlélte a tatárjárásokat (1594-ben, az utolsó tatárjárást 1717-ben), háborúkat, szabadságharcokat és a vallásos életet erősen korlátozó szovjet rendszert. Ma is büszkén áll és továbbra is helyet ad az istentiszteleteknek, a gyülekezet csökkenő létszáma ellenére.

Ukrajna országos jelentőségű építészeti emléke, a műemlékvédelmi jegyzékben a templom 211. szám alatt szerepel.

Története A 13-14. században építették gótikus stílusban, Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek fel. A városban alakult meg az akkori Magyarország legrégibb református közössége; Huszti Lovász Tamás segítségével azáltal, hogy 1524-ben a reformatusok birtokába került a vártemplom, melyet a katolikusok többször is próbáltak visszaszerezni. 1594-ben – valószínűleg a krími tatár sereg dúlása után – vették körül három méter vastag erődfallal, melynek vastagsága meghaladja az egy métert. A falat kívülről gyámpillérek támasztották meg.

1616-ban, 1638-ban Bethlen István, 1644-ben I. Rákóczi György, 1661-ben Kemény Jánosné Lónyay Anna, 1670-ben I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem renováltatta, bővíttette a templomot. 1773-ban és 1888-ban helyreállították az épületet, 2004-ben visszaállították a toronysisak 1861 előtti állapotát.

Építészete bélyegkép|bal|200px|Soós Elemér (1885) A templom egyhajós, sokszögzáródású, a hajónál keskenyebb szentély zárja, sarkain négy gyámpillér látható, ablakai csúcsívesek. A szentélyt bordás keresztboltozat fedi. A hajó és a szentély között csúcsíves diadalív áll. A templom déli falában két csúcsíves ablak és egy ugyancsak csúcsíves kapu látható. Karzata és szószéke 1773-ban készült. A karzaton a református templom legendás hírű lelkésze Huszti Lovász Tamás családi címere látható. A templom úrvacsorai edényei között egy 1640-ből származó, Augsburgból való kelyhet találhatunk, melyet a hozzá tartozó tállal együtt Bethlen István ajándékozott a templomnak. Egyik ónkannája 1672-ből, egyik tálja 1692-ből származik.

bélyegkép|bal|200px|Vasárnapi Ujság (1862) A négyzet alakú harangtorony négy fiatornyos, csúcsos sisakja 1699-ben épült, ám azt 1861-ben elbontották. Soós Elemér 1885-ös rajzán már ez az új sisak látható. Az 1861 előtti állapotot őrizte meg az utókornak Országh Antal egyik rajza, melyet Józan Lajos huszti református lelkész talált meg az Országos Széchényi Könyvtárban. A rajz egy 1859-ben elküldött képeslap alapján készült, amit Országh haldokló édesanyja küldött neki Párizsba. 2004-ben visszaállítottak a négy fiatornyos sisakot. Eredetileg belső falait freskók díszítették, melyeket a reformátusok lemeszeltek. Sztehlo Ottó műtörténésznek azonban 1888-ban sikerült lerajzolni a restaurálás során a freskók egy részét.

Templomkert A templom kertjében a 21. század elmúlt éveiben több emléktáblát, -oszlopot és -szobrot is elhelyeztek az egykori hősök és áldozatok tiszteletére. Emlékjelet kapott a II. Rákóczi Ferenc fejedelmet hűségesen szolgáló Móricz István, aki a szabadságharc kitörésétől egészen annak bukásáig küzdött a labancok ellen és a huszti vár parancsnokaként tette le fegyvert 1711. május 12-én. Emlékoszlopot állítottak Balassi Bálint tiszteletére, aki egyes feltételezések szerint a helyi várban raboskodott 1575 után. Az öt koronaváros – Hosszúmező, Huszt, Máramarossziget, Técső, Visk – címerét tartalmazó, fából készült emlékoszlop jelképezi az öt máramarosi város közös sorsát. 2011 októberében kopjafát állítottak II. Rákóczi Ferenc fejedelem tiszteletére és a huszti országgyűlések (1706, 1709) emlékére. 2014 szeptemberében három kopjafát avattak fel az Erdélyi Fejedelemség emlékére. Az eseményre a II. Bethlen-nap keretében került sor, melyet a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet, Magyarország Beregszászi Konzulátusa, a KMKSZ Huszti Alapszervezete, a helyi református és római katolikus egyházközség Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tiszteletére rendezett Huszton.

Itt helyezték végső nyugalomra Petrőczy Kata Szidóniát a magyar barokk első ismert költőnőjét, Pekri Lőrinc kuruc tábornagy feleségét. Ideiglenes temetésére 1708. december 23-án, végleges sírba tételére 1709. május 26-án került sor. 1941-ben talán még megvolt, de 1962-ben már nem lehetett beazonosítani a nyomát. Annak ellenére, hogy a síremléke nem maradt fenn, a köztudatban továbbra is él az az elképzelés, hogy végső nyughelye Huszton található. Ezt fogalmazza meg a templom bejárata melletti emléktábla: „A hagyomány szerint e templomban temették el a református Pekry Lőrinc kuruc tábornokot és evangélikus feleségét, az első jelentős magyar költőnőt, Petrőczi Kata Szidóniát”, melyet a Hadtörténeti Intézet és Múzeum helyezett el 2006 nyarán. Emléküket kopjafa is őrzi a templomkertben.

Képek

Régi ábrázolások

Kopjafák

Megjegyzések

Hivatkozások

Források

Videók

Kategória:Gótikus vallási építmények Kategória:Református templomok Kategória:Kárpátalja Kategória:A kárpátaljai magyarság vallási élete Kategória:A kisebbségi magyarság kulturális emlékei, látnivalói