Garády Sándor (eredeti neve: Gradl Sándor (1903-ig)) (Zsolna, 1871. március 20. – Budapest, 1945. február 5.) kultúrmérnök, régész.

Életpályája Elemi iskolai tanulmányait valószínűleg szülővárosában kezdte meg, de a II. osztálytól – azaz 1878-tól – már biztosan Budapesten folytatta. A II. osztályt kisebb késéssel, 1878. október 18-án kezdte meg a Lipót téri fiúiskolában, a III. osztályt a Két Nyúl utcai fiúiskolában, a IV. osztályt a Kötő utcai elemi népiskolában végezte el. 1881–1882. tanévtől középiskolai tanulmányait a II. kerületi állami reáltanodában, a ma Toldy Ferenc Gimnáziumként ismert intézményben folytatta, és itt érettségizett 1889-ben jeles eredménnyel. 1893-ban a budapesti József Műegyetemen kultúrmérnöki oklevelet szerzett.Garády Sándor iskolái

1903-tól a Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott miniszteri tanácsosként.Nemzeti Örökség Intézete

1920-ban miniszteri tanácsosként vonult nyugdíjba. A Tanácsköztársaság idején (1919) tanúsított magatartásáért 1920-ban kényszernyugdíjazták.

1930-ban kezdte első régészeti ásatását a békásmegyeri Pusztatemplom területén, ahol elvégezte az épület szűkebb környezetének feltárását. 1930–1943 között régészeti feltárásokat végzett Budapesten. 1931–1942 között – első ásatásán – feltárta a nyéki vadászkastély, Nyék község és temploma területét. 1934-ben kezdte meg a budaszentlőrinci pálos kolostor feltárását. 1937-ben kisebb ásatást végzett a sváb-hegyi Városkútnál.

1945-ben a lakását ért bombatámadás következtében hunyt el.

Munkássága A MÁV segédmérnöke a székely vasutak építésénél, a MÁV Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség kultúrmérnöke, magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelő, a Tanácsköztársaság (1919) alatt a Népgazdasági Tanács Közlekedési Főosztályán csoportvezető. Nyugdíjba vonulása után minden idejét könyvtárakban és levéltárakban töltötte, hogy történészi kutatószenvedélyének hódoljon. Mátyás király budai vadászkastélyának helyét próbálta meghatározni. Folyamatosan figyelemmel kísérte a fővárosi építkezéseket, és az így felszínre került emlékek alapján igyekezett a középkori Buda topográfiájának több érdekes kérdését tisztázni. Leletmentő ásatást végzett a Csalogány utcában, a Tabánban, a Bugát utcában. Behatóan foglalkozott Óbuda középkori topográfiájával is; Fehéregyháza kutatásával kapcsolatban összefoglaló (máig kiadatlan) tanulmányt készített. A Székesfővárosi Múzeum Régészeti Intézetében tevékenykedett, de soha nem vált hivatásos régésszé. Külső munkatársként, amatőr régészként ugyanakkor az akkori kor színvonalát jóval meghaladó szemlélettel és gyakorlattal végezte feltáró és feldolgozó munkáját. Újkori kérdések is foglalkoztatták; megírta az óbudai selyemgombolyító történetét, Buda történetének megírásához hatalmas jegyzetanyagot gyűjtött össze a kamarai iratokból, felkutatta Buda vízforrásait, a felszámolásra ítélt temetőkből az értékesebb vagy nevezetesebb sírköveket. Kéziratos hagyatéka a Budapesti Történeti Múzeum Régészeti Adattárában található.

Családja Szülei: Gradl Sándor (1844–1915) és Walser Paulina (1849–1936) voltak. Hat testvére volt: Margit (1872–1952), András (1875–1885), Pál (1877–1923), Paulina (1879–1947), Ferenc (1880–1893) és Blanka (1884–1908). Felesége, síkabonyi Angyal Sarolta (1876–1963) volt. 4 gyermekük született: Sándor (1896–1964), Sarolta (1897–1972), Aranka (1901–1926) és Etelka (1917–2003).Garády Sándor származása és családja

Sírja a Farkasréti temetőben található feleségével és Aranka lányával közös sírban (10/4-2-6).Garády Sándor lakóhelyeiA Farkasréti Temető 3. - Budapesti Negyed 42. (2003. tél)

Művei A vízivárosi Fehérkereszt-fogadó és szomszédjai (História, 1929. 112-119.) Marsigli óbudai castrumai (História, 1929. 173-177.) II. József pestbudai látogatásai (História, 1930. 55-75.) Mátyás király budai vadaskertje (História, 1931. 40-60.) Az óbudai filatórium (História, 1932. 3-29.) Mátyás király budai vadaskertje (História, 1932. 88-94.) Mátyás király buda-nyéki kastélya (Tanulmányok Budapest Múltjából, 1. 1932. 99-111.) Mátyás király vadászkastélya a Hidegkúti úton (Archaeológiai Értesítő, 46. 1932. 137-143.) A Szt. Lőrincről elnevezett budamelléki páloskolostor (Tanulmányok Budapest Múltjából, 3. 1934. 145-156.) Az óbudai Fehéregyháza (Történetírás, 1937. 248-269.) A budai (óbudai) káptalan alapítása (Tanulmányok Budapest Múltjából, 7. 1939. 70-91.) Agyagművesség (in: Fekete Lajos: Budapest a törökkorban. Függelék. Budapest 1944. 382-401.)

Jegyzetek

Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002

További információk

G. Sándor Mária: Garády Sándor régészeti munkássága (Műemlékvédelem, 4. 1961. 217-223.) Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968. Gyuricza Anna: Garády Sándor hagyatéka (A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának és Régészeti Adattárának ismertetése. Budapest, 1991. 88-100.)

Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek