felsőtömösi Geduly Gyulahttps://mtda.hu/books/kempelen_bela_magyar_nemesi_almanach_Optimized.pdf (Besztercebánya, 1852. – Budapest, 1933. március 30.) mérnök, múzeumigazgató.
Életpályája Mérnöki tanulmányait Bécsben végezte el 1875-ben. Pályafutását a brassó-tömösi vasútvonal építésénél kezdte.
1885-től a Közmunka és Közlekedési Minisztériumban osztálytanácsos volt. Az 1888. évi nagy tiszai árvíz miniszteri biztosa volt.
1896-tól a MÁV igazgató-helyettese volt, majd az Építési Főosztály vezetőhelyettese lett. 1898-tól a MÁV műhelyszolgálatának vezetőjeként dolgozott.
Az 1900. évi Párizsi és az 1904. évi Milánói Világkiállítás közlekedési anyagának szervezője, a nemzetközi zsűri tagja volt. 1902–1915 között miniszteri tanácsos és a MÁV Építési és Pályafenntartási Osztályának igazgatója volt. 1905–1908 között a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alelnöke volt.
1915-ben nyugdíjba vonult. A Közlekedési Múzeumban a szakbizottság tagja, a múzeum igazgató-helyettese, majd 1915-től igazgatója volt. 1915-ben a Magyar Vasúti és Hajózási Klub tagja, Kórházbizottságának elnöke volt. 1917-ben a bécsi műegyetem díszdoktora lett.
Munkássága A műszaki fejlesztések és beruházások területén végzett sikeres munkát. A Közlekedési Minisztériumban alakult műszaki tanács tagjaként a legnagyobb beruházásokat irányította (Duna-, Tisza-, Vaskapu-szabályozás, a pozsonyi második alagút, hidak, állomások építése). A közforgalmú vasutak kitűnő ismerője volt. Elődje – Banovits Kajetán (1841–1915) – munkáját folytatta. Az épület zsúfoltsága egyre nagyobb volt, így a gyűjtéseket korlátoznia kellett; a vasúti tárgyak mellett elsősorban a repülési részt fejlesztette (a Justice for Hungary repülőgép roncsa, illetve modellje, Junkers F-13, Brandenburg). A zsúfoltság enyhítésére a könnyebb repülőgépeket a mennyezetre függesztette fel. Állandó harcot vívott a múzeum fennmaradásáért, mivel az Iparkamara szemet vetett az épületre, és vásárokat akart odatelepíteni. A sajtó is támadást indított ellene azzal, hogy a múzeumot alacsony látogatottsága miatt nem érdemes fenntartani. Levelek tucatjaiban tényszerűen cáfolta a vádakat, és bizonyította a múzeum szükségességét. A német vasútegylet műszaki bizottságának elnöke, a Deutsches Museum választmányi tagja. Munkásságáért nemesi rangot és a felsőtömösi előnevet kapta.
Családja Édesapja, Geduly Lajos (1862–1931) evangélikus lelkész volt. Nagybátyja, Geduly Henrik (1866–1937) evangélikus püspök, a főrendiház tagja volt. Geduly Olivér (1889–1956) zoológus apja.
Sírja a Fiumei úti sírkertben található (34-15-3).Nemzeti Örökség IntézeteA Kerepesi úti temető. II. - Budapesti Negyed 25. (1999. ősz)
Művei Közforgalmú vasutaink alépítménye az 1896. évi ezredévi kiállításon (in: 1896. évi ezredévi kiállítás eredménye. Szerkesztette: Matlekovits Sándor; Budapest, 1898)
Díjai Lipót-rend lovagkeresztje (1907)
Jegyzetek
Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002
További információk Molnár Erzsébet: Az első 50 év: Banovits Kajetan, Geduly Gyula, Samarjay Lajos (Közlekedési Múzeum Évkönyve, X. 1896-1996. Budapest, 1996) Geduly Gyula (Vasúti és Hajózási Közlemények, 1915)
Révai nagy lexikona, 1-21. Révai, Budapest, 1911-1935.
Kategória:1852-ben született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek