Cornelis Jacobszoon Drebbel (Alkmaar, 1572 – London, 1633. november 7.) holland mérnök, feltaláló és rézmetsző.
Legfőképpen arról ismert, hogy 1620-ban megépítette a történelem első működőképes és irányítható tengeralattjáróját. Emellett úttörő munkát végzett a méréstechnika, az automatizálás, az optika, a kémia és a textilfejlesztés területén is.
Élete, munkássága Korai évek és tanulmányok Cornelis Drebbel 1572-ben született az észak-hollandiai Alkmaarban, egy anabaptista családban. Az alkmaari latin iskola elvégzése után, 1587 körül a haarlemi akadémián folytatta tanulmányait. Mesterei között volt Hendrick Goltzius rézmetsző és alkimista, Karel van Mander festő és író, valamint Cornelis Corneliszoon van Haarlem. Tanulmányai során Drebbel kiváló rézmetszővé vált, és mély érdeklődést mutatott az alkímia iránt.
1595-ben feleségül vette Sophia Jansdochter Goltziust, Hendrick Goltzius húgát. A pár Alkmaarban telepedett le; legalább hat gyermekük született, akik közül négyen érték meg a felnőttkort. Drebbel kezdetben festőként, rézmetszőként és térképészként dolgozott, de innovatív technikai megoldásokkal is kísérletezett. 1598-ban szabadalmat kapott egy vízvezeték-rendszerre és egy automata óraszerkezetre, 1600-ban pedig Middelburgban épített szökőkutat. Ebben a lencsekészítésről híres városban sajátíthatta el a lencsecsiszolás alapjait is.Encyclopædia Britannica Editors: Cornelis Drebbel. Encyclopædia Britannica. Kiadó: Encyclopædia Britannica, Inc.
Európai udvarokban és fogságban 1604 körül Drebbel családjával Angliába költözött, feltehetően I. Jakab király meghívására, aki a pártfogója lett. Az Eltham-palotában szállásolták el, ahol a királyi udvar számára készített látványos díszleteket, automatizált és hidraulikus orgonákat, valamint optikai eszközöket. Különösen szoros kapcsolatot ápolt a fiatal Henrik trónörökössel, akit lenyűgöztek a feltaláló szerkezetei.
Drebbel hírneve gyorsan elterjedt az európai uralkodói udvarokban. II. Rudolf német-római császár meghívására 1610 októberében Prágába költözött, hogy bemutassa találmányait a művészetek és az alkímia iránt rajongó uralkodónak. Amikor azonban 1611-ben Rudolfot öccse, Mátyás főherceg megfosztotta hatalmától, Drebbelt körülbelül egy évre börtönbe zárták. Rudolf 1612-ben bekövetkezett halála után szabadult ki, majd 1613-ban visszatért Londonba. Mivel pártfogója, Henrik herceg időközben meghalt, Drebbel anyagi nehézségekkel küzdött, amelyeket lencsecsiszoló gépével készített optikai eszközök és összetett mikroszkópok értékesítésével próbált áthidalni.
1619-ben II. Ferdinánd császár kérésére ismét Prágába utazott, hogy a császár fiait tanítsa. A fehérhegyi csatát és Prága 1620-as elfoglalását követően azonban újra fogságba esett, és teljes vagyonát elveszítette. Szabadulása után visszatért Angliába. 1622-ben a diplomataként Angliában tartózkodó Constantijn Huygens feltehetően tőle tanulta meg a lencsecsiszolás mesterségét, amit később átadott fiának, a híres matematikus és fizikus Christiaan Huygensnek.
Utolsó évei Élete végén, 1633-ban Drebbel a Cambridge környéki mocsaras vidék (a Fens) lecsapolási munkálataiban működött közre. Bár kora egyik legjelentősebb elméje volt, utolsó éveit szegénységben töltötte, és egy londoni söröző üzemeltetéséből tartotta el magát. Londonban hunyt el 1633. november 7-én. A mennonita hagyományoknak megfelelően hagyatékát négy életben maradt gyermeke között osztották meg.
Munkássága és találmányai Drebbel empirikus kutatóként a gyakorlati tapasztalatokra építette munkásságát. Újításai a méréstechnika, a pneumatika, az optika, a kémia, a hidraulika és a pirotechnika területeire terjedtek ki. Számos szabadalmat jegyzett be a holland rendeknél (Staten-Generaal), és esszéket írt a légnyomással kapcsolatos kísérleteiről. Egyik legismertebb nyomtatott műve az 1621-ben megjelent Een kort Tractaet van de Natuere der Elementen (Rövid értekezés az elemek természetéről).
Méréstechnika és automatizálás Drebbel úttörő szerepet játszott az automatikus szabályozórendszerek fejlesztésében. Feltalált egy higanyos termosztáttal felszerelt tojáskeltetőt és egy hordozható sütőt, amely képes volt állandó hőmérsékletet fenntartani. Ez a szerkezet a történelem első feljegyzett visszacsatolásos szabályozórendszerei közé tartozik. Emellett kifejlesztett egy működő kísérleti légkondicionáló rendszert, valamint megalkotta a hőmérő és a barométer korai előfutárait is.
Kémia és a "Kuffler-bíbor" Kémiai munkásságának egyik legfontosabb eredménye a textilfestéshez kapcsolódik. A történet szerint, miközben egy hőmérőhöz készített színezett folyadékot, véletlenül királyvizet öntött egy ón ablakpárkányra. Észrevette, hogy a keletkező ón-klorid lényegesen fényesebbé és tartósabbá teszi a bíborfesték (karmin) színét. Bár ő maga nem gazdagodott meg a felfedezésből, leányai és vejei (az Abraham és Johannes Sibertus Kuffler testvérpár) sikeres festőműhelyt alapítottak Londonban. Az általuk használt, szigorúan őrzött családi recept alapján készült élénkpiros szín (bow dye vagy colour Kufflerianus) hatalmas népszerűségnek örvendett Európa-szerte. Kémiai kísérletei során Drebbel felfedezte a higany-fulminát előállításának lehetőségét, és javaslatot tett a kénsav kén oxidációjával történő gyártására is.
Optika és mikroszkópia Az optika területén Drebbel automata lencsecsiszoló gépet konstruált, továbbfejlesztette a távcsöveket, valamint rendszeresen készített camera obscurát és laterna magicát (bűvös lámpást). Több tudománytörténész neki tulajdonítja az első összetett mikroszkóp megépítését 1620 körül, amely két konvex lencsét tartalmazott. Bár a feltalálói jogok körül vita alakult ki (többek között Galileo Galilei és Zacharias Jansen neve is felmerült), kortársai közül többen – köztük Christiaan Huygens – Drebbelt tekintették a műszer megalkotójának.
Hadtudomány és egyéb szerkezetek Drebbel aktívan foglalkozott haditechnikai fejlesztésekkel is. Kísérletezett torpedók, tengeri aknák és robbanó arany (aurum fulminans) előállításával, valamint úgynevezett batáviai üvegcseppeket használt gyújtószerkezetek készítéséhez. Ugyancsak tervezett színházi kellékeket, mozgó szobrokat és napenergiával működő csembalót is.
Az első navigálható tengeralattjáró 1620 és 1624 között Drebbel az Angol Királyi Haditengerészet szolgálatában megépítette a történelem első működőképes és irányítható tengeralattjáróját. A szerkezet favázas konstrukció volt, amelyet faggyúval vízhatlanított bőrborítás fedett. Három egymást követő modellt épített, amelyek mindegyike nagyobb volt az előzőnél: a végső, harmadik változatot 6 evező hajtotta, és 16 utas szállítására volt alkalmas.A tengeralattjárót a Temzén tesztelték több ezer londoni néző és maga I. Jakab király jelenlétében. A hajó 4-5 méter (12-15 láb) mélységben haladva képes volt megtenni a Westminster és Greenwich közötti utat, és akár 3 órán át a víz alatt maradt. A tesztek során Drebbel magát I. Jakab királyt is magával vitte egy merülésre, így ő lett a történelem első uralkodója, aki a víz alatt utazott. A levegőellátást két, a vízfelszínre nyúló és úszókkal ellátott cső biztosította. Bár a próbák sikeresek voltak, a Brit Tengernagyi Hivatal nem mutatott elegendő érdeklődést a szerkezet iránt, így azt éles tengeri harcban soha nem vetették be.
Írások (válogatás) Een kort tractaet van de natuere der elementen, ende hoe sy veroorsaecken, den wint, reghen, blixem, donder, ende ivaerom dienstich zijn. 1604. Új kiadás: 1621 (Digitalisat). Ein kurtzer Tractat von der Natur der Elementen. Leiden 1608 (Digitalisat). De quinta essentia. 1621 (Digitalisat).
Kultúra és emlékezet Postabélyegek: 2010-ben mind a holland, mind a mali postaszolgálat bélyeget bocsátott ki a tiszteletére. Film: Alakja és tengeralattjárója rövid időre feltűnik A négy testőr, avagy a királyné nyakéke (1974) című kalandfilmben. Animáció: A Sealab 2021 című rajzfilmsorozat egyik epizódjában megemlékeznek róla egy sarkvidéki tengeralattjáró-mentés során. Képregény: A holland Gilles de Geus című képregényben Drebbel visszatérő szereplőként jelenik meg, akit a James Bond-filmek Q-jához hasonló őrült feltalálóként ábrázolnak. Voynich-kézirat: Richard SantaColoma kutató felvetette, hogy a rejtélyes Voynich-kézirat kapcsolatban állhat Drebbel optikai és alkímiai jegyzeteivel, vagy Francis Bacon Új Atlantisz című utópisztikus regényével.
Jegyzetek
Irodalom
Claus Priesner: Cornelius Jacobszoon Drebbel. In: Claus Priesner, Karin Figala: Alchemie. Lexikon einer hermetischen Wissenschaft. Beck 1998. Winfried R. Pötsch, Annelore Fischer, Wolfgang Müller: Lexikon bedeutender Chemiker. Heinz Cassebaum közreműködésével. Harri Deutsch, Frankfurt am Main/Thun 1989, , 122. oldaltól
Kategória:1572-ben született személyek Kategória:1633-ban elhunyt személyek Kategória:Alkmaariak Kategória:Alkimisták Kategória:Holland fizikusok