Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította az R.K. kontra Magyarország ügyben, hogy Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének (továbbiakban: EJEE) 8. cikkét, amely a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot biztosítja. A kérelmező egy magyar transznemű férfi volt, aki kérte a Budapest Főváros Kormányhivatalától a nemére és nevére vonatkozó adatok anyakönyvi nyilvántartásban történő megváltoztatását és jogi elismerését.
A magyar jogszabályok hiányossága és átláthatatlansága miatt nem tudta érvényesíteni jogait a kérelmező. A szükséges szakvélemény kiállítására nem volt egyértelműen kijelölt hatóság, miközben annak benyújtása az eljárás feltétele volt. A kérelmező a magyarországi jogorvoslati lehetőségek kimerítését követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
A Bíróság szerint a magyar jogi környezet nem biztosított olyan átlátható, hozzáférhető és hatékony eljárást, amely lehetővé tette volna a kérelmező nemi identitásának jogi elismerését. A Bíróság ezért megállapította az Egyezmény 8. cikkének megsértését, és 10 000 euró igazságos elégtételt ítélt meg a kérelmező számára.
Az ügy háttere A magyarországi eljárások A Bírósághoz csak akkor fordulhatnak egyéni kérelmezők, ha kimerítették az államban elérhető jogorvoslati lehetőségeket. Éppen ezért az R.K. kontra Magyarország ügyet is több eljárás előzte meg, így: kormányhivatali, anyakönyvvezetői és bírósági eljárások.
Jogi környezet - 2018 előtt 2016 előtt nem volt formális eljárás kialakítva a 'nem' jogi elismerése tekintetében. Ez azt jelentette, hogy a jogszabályok nem foglalkoztak külön azzal az esettel, amikor a születéstől eltérő nem megváltoztatását kérelmezte valaki. Az ilyen eljárásokra a kormányhivatalokban kialakult gyakorlatot alkalmazták.
A kérelem benyújtása - 2018 2018 január 6-án a kérelmező benyújtotta a kérelmét a kormányhivatalhoz és arra számított, hogy a kialakított gyakorlatot változatlanul alkalmazni fogják.
2018-tól kezdődően anyakönyvezési kormányrendeletaz anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) kormányrendelet előírta a kormányhivatalok számára, hogy értesítsék az illetékes anyakönyvvezetőt a kért módosításról és csatoljanak egy a kérelmet támogató szakvéleményt. Ez a szakvélemény azt erősítette meg, hogy a kérelem megalapozott a csatolt dokumentumok alapján (például orvosi vagy pszichológiai szakvélemény).
Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma állította ki az ilyen szükséges szakvéleményt. Azonban a GDPR 2018. május 25-től alkalmazandóvá vált a tagállamok számára, amely mellett a joggyakorlat nem volt fenntartható.A GDPR meghatározza, hogy milyen esetben lehet bizonyos adatokat kezelni, különös tekintettel az identitáshoz szorosan kapcsolódó információk esetében. Ilyen adatokat ugyanis csak nagyon szűk körben lehet tárolni. A GDPR alapján nem volt jogalapja a különleges adatok (úgymint szexuális identitás, egészségügyi adatok stb.) kezelésének. Ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma nem tárolhatta tovább a szakvélemény kiadásához elengedhetetlen adatokat (például az egészségügyi adatokat).
A szakvélemény csatolása továbbra is szükséges maradt, azonban nem volt olyan szerv, amely jogosult volt a kiállítására. A kormányhivatalnak sem volt erre hatásköre. Ugyanakkor a szakvélemény hiányában a Kormányhivatalnak meg kellett volna tagadnia az ügy áttételét az anyakönyvvezetőhöz.
A kérelem áttétele majd elutasítása - 2019 A Kormányhivatal 2019. július 22-én tájékoztatta az indítványozót a szakvélemény kiadásával kapcsolatos problémáról. Az indítványozó 2019. július 23-án kérte az ügy áttételét az anyakönyvvezetőhöz.
A Kormányhivatal nem értesítette hivatalos úton az anyakönyvvezetőt, azonban 2019. augusztus 10-én az ügyet áttette az ügyet az anyakönyvvezetőhöz. Az anyakönyvvezető a kérelmet elutasította, mert a kérelem nem tartalmazta a megfelelő dokumentumokat (a szakvéleményt és a hivatalos értesítést).
Bírósági felülvizsgálat és az eljárás lezárása - 2020 A kérelmező 2019. november 24-én megtámadta az anyakönyvvezető határozatát a bíróság előtt.
A bíróság 2020. június 10-én hozott ítéletet. Megállapította, hogy a Kormányhivatal valóban nem adhatott megfelelő szakvéleményt, mivel hiányzik a szükséges jogszabályi felhatalmazás, azaz nincs olyan szerv, amely a szükséges dokumentumokat kiállíthatná. Ez ugyan joghézagot teremtett, ellenben a bíróságoknak nem volt hatásköre a joghézag kitöltésére.
Az indítványozó 2020. november 16-án kérelmet nyújtott be az EJEB-hez az Egyezmény 8. cikkének sérelmére hivatkozva.
A jogszabályváltozások és párhuzamos eljárások 2020. május 29-én hatályba lépett az anyakönyvi eljárásról szóló törvényaz anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításaegyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXX. törvény, amely bevezette a születési nem fogalmát, ezzel az anyakönyvi kivonat tartalmát a születési nemre korlátozva. A jogszabály alkalmazandó volt a hatályba lépése előtt indított eljárásokra is, ami az indítványozó kérelmének elutasításához vezetett volna akkor is, ha az anyakönyvvezető érdemben vizsgálja a kérelmet.
A jogszabályok visszaható hatályú alkalmazása alkotmányellenes, ezért egy másik ügyben a Miskolci Törvényszék kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását és az ügy tárgyalását felfüggesztette.Miskolci Törvényszék 102. K. 701. 106/2020/10. szám
Az Alkotmánybíróság ezen üggyel összefüggésben megállapította, hogy a rendelkezés valóban alkotmányellenes, mivel sérti a visszaható hatály tilalmát és megsemmisítette a jogszabályi rendelkezést.
Az Alkotmánybíróság döntése azonban nem nyitotta újra a kérelmező időközben lezárult eljárását. A kérelmező ezért az Alkotmánybíróság döntésének ellenére nem tudta saját ügyében érvényesíteni a nemének jogi elismerését.
Az EJEB eljárása
A kérelmező érvelése A kérelmező érvelése szerint a 8. cikkben foglalt magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog alkotó eleme a 'nem' jogi elismerése is. Az államnak olyan eljárási környezetet kell biztosítania, amely ténylegesen lehetővé teszi a 'nem' jogi elismerést. Rámutatott továbbá, hogy az Alkotmánybíróság döntése csupán a függőben lévő ügyek esetében tiltotta meg az alkalmazást, az ő ügye ellenben ekkor már befejezett volt.
A kormány érvelése Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint a nem jogi elismerése lehetséges, amelyet több konkrét eset is igazol. Emellett azonban kiemelte, hogy az államoknak széles mérlegelési lehetősége van a 'nem' jogi elismerésével kapcsolatos jogi szabályozás kialakításában. Hangsúlyozta, hogy a nyilvántartások hitelességéhez fűződő közérdek és az egyén önrendelkezésének védelme megköveteli az eljárási garanciákat.
Az EJEB döntése A Bíróság korábbi esetjogában kifejtette, hogy a 8. cikkben foglalt magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog kiterjed a nemi identitásra, mint a személyiség egyik alkotó elemére. A 8. cikk első sorban az önkényes állami beavatkozástól véd, azonban bizonyos esetekben pozitív kötelezettséget is ró az államra a jog gyakorlásának elősegítése érdekében. Ilyen kötelezettség az átlátható és hatékony jogérvényesítést lehetővé tevő jogszabályi környezet.
A Bíróság gyakorlatában meghatározta, mely követelményeknek kell az államoknak megfelelnie a 'nem' jogi elismerésével kapcsolatban: gyors, átlátható és hozzáférhető eljárást kell biztosítania. A Bíróság azt is mérlegelte, hogy meddig terjedhet az államok mérlegelési jogköre az egyének jogainak korlátozása terén, illetve Magyarország megfelelő egyensúlyt teremtett-e a közérdek és az egyéni jogok között.
A jelen ügyben a Bíróság megvizsgálta, hogy a) a jogi környezet megfelelt-e a fentebb említett követelményeknek b) a joggyakorlat pótolta-e a jogszabályi hiányosságokat. Megállapította, hogy hiányzott az átlátható és hozzáférhető jogérvényesítés lehetősége, továbbá ez bírósági úton sem volt biztosított, mert nem volt hatáskörük a joghézag pótlására. Mindezek alapján arra jutott a Bíróság, hogy nem volt hatékonyan működő gyakorlata a 'nem jogi' elismerésének, amely megsértette a kérelmező magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogát.
A kérelmező részére a Bíróság 10 000 euró nem vagyoni kártérítést állapított meg.
Hüseynov bíró párhuzamos indokolása Habár Hüseynov bíró egyetértett a Bíróság ítéletével, azonban részben eltérő álláspontot fogalmazott meg. Rámutatott, hogy a megfogalmazás szűkíti az állami kötelezettség terjedelmét a korábbi esetjoghoz képest.
Az X. kontra volt Jugoszláv Köztársaság (ma: Észak-Macedonia) ügyben a Bíróság a gyorsaság, átláthatóság és hozzáférhetőség követelményét azzal az eljárással kapcsolatban írta elő, amely a 'nem' jogi elismerését teszi lehetővé. Úgy fogalmazott, hogy az államoknak gyors, átlátható és hozzáférhető eljárást kell biztosítani a nem jogi elismerésére.
Ezzel szemben a jelen ügyben csupán a kérelem megvizsgálásával összefüggésben kell megfelelni a követelményeknek. Így nem teszi ténylegesen kötelezővé döntésével a nem jogi elismerését. Ezáltal szűkítette az államok pozitív kötelezettségét, valamint nagy teret engedett a hivatalok mérlegelésének.R.K. contra Hungary concurring opinion of judge Hüseynov
Wojtyczek bíró különvéleménye A fentiekkel ellentétben Wojtyczek bíró eltérő következtetésre jutott, a döntéssel nem értett egyet. Álláspontja szerint az Egyezmény 8. cikkében foglalt magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog védelmi köre nem terjed ki a nem jogi elismerésére."In my view, the Convention does not guarantee the right to obtain a change of the registered sex on birth certificates and the High Contracting Parties can choose how to regulate this domain." - R.K. contra Hungary dissetting opinion of judge Wojtyczek Azaz a 8. cikkből nem következik, hogy a születéstől eltérő nemet az államoknak el kell ismernie. Ennek szabályozása teljes mértékben az államok hatáskörébe tartozik.
Utóélet
Sajtóvisszhang Az ügy mérsékelt hazai sajtóvisszhagot kapott, az ítélet napján több médium – köztük a HVG, a 24.hu, a 168.hu és a Klubrádió – beszámolt a döntésről. A tudósítások jellemzően az ítéletet a magyar transzjogi szabályozás, különösen a 2020-as törvénymódosítás kontextusában értelmezték, és az Egyezmény 8. cikkének sérelmét hangsúlyozták.
Tudományos és szakmai visszhang Az ítélet a nemzetközi szakirodalomban és az emberi jogi szervezetek jogi elemzéseiben is megjelent, és az EJEB joggyakorlatának részeként hivatkoztak rá a jogi nem elismerésével kapcsolatos későbbi elemzésekben.
Kapcsolódó ügyek
Rana kontra Magyarország E.G. és mások kontra Magyarország X és Y kontra Románia Y.T. kontra Bulgária X kontra Észak-Macedónia
Jegyzetek