Büttner Lina, születési nevén Büttner Karolina magyar írónő, újságíró és műfordító. Házassága után Benedek Aladárné néven is publikált. Büttner Júlia írónő nővére volt.
Élete Büttner Lina 1846. december 6-án született Sajóvámoson, Borsod vármegyében. Apja lovag Büttner József, a Keglevich család jószágigazgatója és több vármegye táblabírája, anyja Dlhovszky Anna volt. Testvérei között volt Büttner Júlia (1848–1925), aki később szintén írónő és újságíró lett, valamint Büttner Emil, Büttner Géza, Markovichné Büttner Molly és Büttner Berta.
A sajóvámosi leánynevelő intézet növendéke volt. Apja halála után a család Aranyosmarótra költözött, ahol anyjával és testvéreivel a Vármegyeház utcai Büttner-házban éltek. Lina egész életében erősen kötődött Sajóvámoshoz és aranyosmaróti otthonához; későbbi írásaiban gyakran megjelentek gyermekkorának emlékei és a felvidéki környezet.
1874. március 28-án férjhez ment Benedek Aladár költőhöz, íróhoz és újságíróhoz, akinek eredeti neve Náray Iván volt. A házasságkötés után Budapestre költöztek, és Lina Náray Ivánné, Benedek Aladárné, illetve Benedek Büttner Lina néven is szerepelt a korabeli sajtóban. A házasság első éveiben férjével együtt több felvidéki utazást tett. Kirándulásaikról rajzokat és újságcikkeket készítettek, amelyek között a Vasárnapi Újságban megjelent írások is voltak. Benedek Aladár 1874-ben megjelent Az epedés óráiban című verseskötetében több verset feleségéhez írt. A házasság azonban néhány év után megromlott. Lina 1876-tól külön élt férjétől, és Aranyosmarótra költözött vissza. A korabeli és későbbi források szerint a házasság megszakadása után is kapcsolatban maradtak, de házasságuk felbomlásának pontos körülményei nem ismertek.
Első ismert írása A teremtés egy ura címmel a Fővárosi Lapok című lapban jelent meg 1870-ben. A hetvenes évektől kezdve rendszeresen publikált. A Fővárosi Lapok és a Vasárnapi Újság munkatársa volt, de írásai megjelentek többek között az Új Idők, a Lányok Lapja, a Képes Családi Lap, az Ország-Világ, a Barsi Ellenőr és később az Alkotmány hasábjain is. A Vasárnapi Újság már az 1870-es években Benedek-Büttner Lina néven közölte írásait, ami jelzi, hogy ekkorra már ismert munkatársa volt a lapnak. Írt elbeszéléseket, rajzokat, társadalmi és lélektani tárgyú írásokat, útirajzokat, valamint divattudósításokat. Több mint ötven ifjúsági művet és közel kétszáz hosszabb-rövidebb elbeszélést tulajdonítanak neki. Írásainak jelentős része különböző korabeli folyóiratokban jelent meg, és csak az ifjúsági műveinek egy részét rendezte később önálló kötetekbe.
Büttner Lina pályájának legfontosabb területévé az ifjúsági irodalom vált. A források szerint Gyulai Pál ösztönzésére kezdett tudatosabban az ifjúsági irodalommal foglalkozni. Műveit elsősorban a jómódú középosztály leánygyermekei számára írta. Elbeszéléseiben és ifjúsági regényeiben rendszerint világosan szembeállította a helyes és helytelen magatartást, a jót és a rosszat. Műveinek egyik visszatérő gondolata a hazaszeretet, az erkölcsi nevelés, a kötelességtudat és a vallásos erkölcs volt. Legismertebb ifjúsági műve az Egy rút kis leány története, amely 1879-ben jelent meg. A könyv jelentős sikert ért el, és több évtizeden keresztül újra kiadták. A Franklin-Társulat kiadásában 1879-ben, 1880-ban, 1898-ban, 1909-ben és 1919-ben is megjelent különböző kiadásokban. Az Egy rút kis leány története és egyéb elbeszélések című, 12–16 éves leányok számára készült kötet második, bővített kiadása 1898-ban jelent meg Góró Lajos rajzaival. A mű későbbi kiadásai is nagy példányszámban kerültek az olvasókhoz. Ifjúsági regényeiben és elbeszéléseiben gyakran jelentek meg árva vagy nehéz sorsú leányok, akik erkölcsi próbatételeken keresztül jutottak el a boldoguláshoz. A Testvérek vagyunk című, 1897-ben megjelent elbeszélés például egy árva tót kislány történetét beszéli el, aki egy magyar úricsaládhoz kerül; a mű a nemzeti nevelés gondolatát is hangsúlyozza. Az Amit a csillagok látnak című 1905-ös kötet két árva leány történetét dolgozza fel, míg Az ősi földért (1909) a hazához való kötődés és a kivándorlás kérdését állítja középpontba.
Büttner Lina nem kizárólag szépirodalmi szerző volt. Újságíróként rendszeresen közölt tárcákat, rajzokat, divattudósításokat és társadalmi témájú írásokat. A Fővárosi Lapok munkatársa volt 1872 és 1888 között, a Vasárnapi Újság pedig 1872-től 1906-ig közölte írásait. Később a Barsi Ellenőr (1891–1915) és az Alkotmány (1908–1912) munkatársa is volt. Útirajzai elsősorban a Felvidék tájaihoz kapcsolódtak. Nem hagyományos útikönyveket írt: kirándulásai során a várromok, tájak és történelmi emlékek által kiváltott benyomásait és hangulatait örökítette meg. Társadalmi tárgyú elbeszéléseiben gyakran ábrázolta a dzsentri világát, különösen annak hanyatlását és erkölcsi problémáit. Szereplői között gyakran szerepeltek előkelősködő, úrhatnám kisvárosi asszonyok és társadalmi helyzetüket túlértékelő alakok. Anekdotákat és aforizmákat is gyűjtött és közölt, többek között Egy asszony gondolatai címmel.
Büttner Lina német nyelvű művek fordításával is foglalkozott. Különösen Carmen Sylva, azaz Erzsébet román királyné műveit tolmácsolta magyarra. Egy ima című fordítása 1882-ben Aigner Lajos kiadásában jelent meg. Leopold von Sacher-Masoch művei közül 1884-ben magyarul megjelentette a Hitelezők mint házasságszerzők és A szerelmes szerkesztőség című elbeszéléseket is. Büttner Lina több művet fordított Carmen Sylvától, és a korabeli források szerint fordításai eljutottak magához a román királynéhoz is. Carmen Sylva a 19. század végén Európa-szerte ismert írói név volt, és magyarországi recepciójában Büttner Lina fordítói tevékenysége is szerepet játszott.
A Budapesten töltött évek után Büttner Lina visszatért Aranyosmarótra. Élete hátralévő részét nagyrészt ott töltötte, szeretett kertje és madarai között. A kortársak és a róla szóló későbbi visszaemlékezések szerint erősen kötődött a természethez és szülőföldjének környezetéhez. Irodalmi kapcsolatát férjével, Benedek Aladárral annak haláláig, 1915-ig fenntartotta, bár évtizedeken keresztül külön éltek. Benedek Aladár 1915-ben bekövetkezett halála után Lina állítólag megsemmisítette a tőle kapott személyes leveleket. 1917. november 4-én halt meg Aranyosmaróton, 70 éves korában. Elmondható, hogy a századforduló egyik népszerű női szerzője volt. Írásait elsősorban a középosztály női és ifjúsági olvasóközönsége olvasta. Testvérével, Büttner Júliával együtt a korszak olyan női szerzői közé tartozott, akiknek művei rendszeresen megjelentek a korabeli sajtóban és önálló kötetekben is. Arcképe több korabeli folyóiratban is megjelent, többek között a Magyarország és a Nagyvilág (1874), a Hölgyek Lapja (1879), a Képes Családi Lapok (1889) és a Lányok Lapja (1897) hasábjain.
Művei
Egy rút kis leány története. Elbeszélés fiatal leányok számára. Budapest: Franklin-Társulat, 1879. Egy rút kis leány története és egyéb elbeszélések. 12–16 éves leányok számára. 2. bővített kiadás. Budapest: Franklin-Társulat, 1898. Nagy véteknek nagy az ára. Elbeszélés. Budapest: Szent István-Társulat, 1900. (Népiratkák, 156.) Testvérek vagyunk. Elbeszélés serdülő lányok számára. Budapest: Szent-István-Társulat, 1897. Juliánka. Elbeszélés fiatal leányok számára. Budapest: Szent-István-Társulat, 1899. Az Urmándyak kincse. Regény fiatal leányok számára. Budapest: Athenaeum, 1899. Amit a csillagok látnak. Elbeszélés az ifjúság számára. Budapest: Szent-István-Társulat, 1905. Öt évi találkozó. Elbeszélés fiatal leányok számára. Budapest: Szent István-Társulat, 1906. Szabadság földön, égen! Elbeszélés az ifjúság számára. Széchy Gyula rajzaival. Budapest: Franklin-Társulat, 1906. Az ősi földért. Elbeszélés az ifjúság számára. Budapest: Szent István-Társulat, 1909.
Műfordításai
Carmen Sylva: Egy ima. Elbeszélés. Fordította B. Büttner Lina. Budapest: Aigner Lajos, 1882. Leopold von Sacher-Masoch: Hitelezők mint házasságszerzők. Elbeszélés. Fordította B. Büttner Lina. Budapest: Aigner Lajos, 1884. Leopold von Sacher-Masoch: A szerelmes szerkesztőség. Elbeszélés. Fordította B. Büttner Lina. Budapest: Aigner Lajos, 1884.
Jegyzetek
Irodalom
Faylné Hentaller Mariska: A magyar írónőkről. Budapest, 1889. Fischer Ida: Büttner Lina és Júlia. Budapest, 1934. Bánhegyi Mór: Magyar nőírók. Könyv és Nevelés, 2025/1. – Büttner Lina és a századforduló ifjúsági irodalma. Petrik Géza Könyvészete
Kategória:1846-ban született személyek Kategória:1917-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók