SzalonikiKortárs görög neve teljes alakú változatának (Θεσσαλονίκη) szabatos átírása ugyan a Theszaloníki forma volna, de az ÚNMH. a Szalonikit mint „hagyományos” formában honosodott alakot megtartani rendeli (224. o.), ezzel összhangban az MHSz. (474. o.) és OH. (1293. o.) is ebben a formában hozza. (görögül [Θεσ]σαλονίκη [The]szaloníki], ógörög ejtéssel Thesszaloniké, , , szláv nyelveken Сoлун, [Szolun], vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.
Éghajlat
Történelem A várost i. e. 315-ben alapította Kasszandrosz makedón uralkodó, s a feleségéről – aki egyben Nagy Sándor húga is volt –, Thesszalonikéről nevezte el. Jelentése: „győzelem a thesszáliaiak fölött” (Nagy Sándor húga azért kapta ezt a nevet, mert apja aznap szerzett tudomást a születéséről, amikor győztes csatát vívott a thesszáliaiak ellen). Az i. e. 2. században fallal vették körbe a várost, amely ekkor Makedónián belül saját parlamenttel rendelkező autonóm városállam volt.
A város i. e. 168-ban a Római Birodalom része lett. A városon vezetett keresztül a Dyrrachiumot (ma Durrës) Bizánccal (ma Isztambul) összekötő Via Egnatia.
bélyegkép|balra|160px|Szent Dimitriosz templom
A városban az 1. században zsidó közösség alakult, de a keresztények is megjelentek a városban. Pál apostol második útja a várost is érintette. Prédikált a zsinagógában és az új templomban.
Itt született Demetrius, aki római prokonzul volt Görögországban, és katonaként többször is megmentette a várost a szláv hódítóktól. A keresztényellenes Maximianus császár 306-ban kivégeztette. Szent Demeter vértanú tiszteletére emeltette a Szent Dimitriosz templomot Illyricum alprefektusa 463-ban.
Bizánci idők bélyegkép|jobbra|250px|Bizánci városfal A Római Birodalom kettéválásakor a Keletrómai Birodalom része lett, amelyet később Bizánci Birodalomnak neveztek. Thesszaloniké a második legfontosabb város Bizánc után. 390-ben itt tört ki zendülés I. Theodosius római császár és csapatai ellen, melynek megtorlásaként a császár 7000 szaloniki lakost mészároltatott le a város hippodromjában.
bélyegkép|balra|120px|Mozaik a Szent Dimitriosz templomban
A 7. században szlávok telepedtek le a városban, de nem hódították meg. A bizánci hittérítő testvéreket, Szent Cirillt és Szent Metódot – akik ebben a városban születtek – III. Mihály császár elküldte misszionárius útra északra. Az ő térítésüknek köszönhetően alakult ki az ószláv nyelv.
904-ben az arabok kifosztották és lakosságát megtizedelték.
A város fejlődése folytatódott a 12. században a Komnénosz-dinasztia alatt, akik megnövelték Bizánci Császárság területét a későbbi Magyarország és Szerbia felé. A városban ekkor már található pénzverde.
Nagy Manuél halála után, 1180-ban, a Bizánci Birodalom hanyatlásnak indult. 1185-ben a szicíliai normann uralkodó meghódította a várost, aminek eredményeként a város megsemmisült. Az ő uralkodásuk alatt rosszabbul éltek a városban, mert két háború is volt Bizánccal, és ekkor evakuálták a város lakosságát.
Thesszaloniké 1204-ben ismét Bizánc része lett, amikor a keresztesek elfoglalták a várost a IV. keresztes hadjáratban. Így 1205-től két évtizedre az egyik keresztes hercegség fővárosa lett.
bélyegkép|jobbra|250px|Szent Pantaleon bizánci templom a 14. századból
Az ún. zelóta lázadás 1342-ben megteremtette görög földön az első kommunát, amelyet a bizánci császári seregek csak hétévi keserves küzdelem árán tudtak leverni.
A város volt a terület egyik legnagyobb tudományos központja. Itt tevékenykedett Thomas Magister (1275?–1347 után), Demetriosz Trikliniosz (1280–1340), Palamasz Szent Gergely (1296–1359) és Demetriosz Kydonesz (1324–1397).
1387–1391 és 1394-től ismét a törökök uralkodtak a városban. 1403-ban Thesszaloniké ismét Bizánc része majd 1423-tól a Velencei Köztársaság része.
Török idők bélyegkép|jobbra|200px|A 8. században épült Hagia Szofia (Szent Bölcsesség) templom mint mecset 1890-ben 1430-ban a várost meghódította II. Murád szultán, és ezzel az Oszmán Birodalom része lett. Szalonikit a törökök Selâniknak nevezték át.
Ekkor a város lakossága nagyon vegyes volt: zsidók, törökök, szlávok, albánok, görögök (ők tették ki a város lakosságának negyedét). Sok zsidó érkezett a városba 1492 után, amikor az Ibériai-félszigeten elűzték a szefárdokat.
A város a következő 5 évszázadban a törökök kezén maradt. Szaloniki volt az egyik legfontosabb város a birodalomban és a Balkán legfontosabb kereskedelmi központja.
Szaloniki a Ruméliai vilajet Selânik szandzsákának a központja volt 1393 és 1402 között, ill. 1430 és 1864 között.
A török időkben a városvezetés létrehozta az Ano Poli-t (felső város), amelyben hagyományos faházak vannak. A város központjában található néhány dzsámi: a Hamza-Bej dzsámi, az Alatza Imaret dzsámi, a Bezesteni i Jahudi Hamam. Ezekhez még 40 minaret is tartozik.
Itt született 1881-ben Mustafa Kemal Atatürk, a „törökök atyja”. Szülőháza ma múzeum és része a török konzulátusnak. A városban ülésezett az Ifjú Törökök társasága a 20. század elején.
A vasút 1888-ban ért a városba, 1896 és 1904 között új kikötőt építettek ki.
A 20. században bélyegkép|jobbra|250px|A Hagia Szofia napjainkban ortodox keresztény templom Az első Balkán-háború során, 1912. október 26-án a görögök elfoglalták. 1913. március 18-án a városba érkező I. György görög király merénylet áldozata lett.
1915-ben az első világháborúban az antant csapatai partra szálltak a városban és innen indították az offenzívákat Bulgária ellen.
1916-ban I. Konstantin király németbarát politikájával szembefordulva, Venizelosz a városban alakította meg ellenkormányát.
1917. augusztus 18-án a város nagyobbik része a francia katonák okozta tűzben megsemmisült, amelynek következtében 72 000-en maradtak fedél nélkül.
Az egyik legnagyobb kárt a zsidók szenvedték el, ők kivándoroltak főleg Palesztinába, Törökországba, Franciaországba és az Amerikai Egyesült Államokba. A török-görög lakosságcsere következtében sok görög menekült érkezett a városba a török függetlenségi háború után, akik főként İzmir és környékéről is érkeztek. A Nemzetközi Vöröskereszt és a város lakói segítették őket.
A Harmadik Birodalom 1941. április 9-én foglalta el Szalonikit, és 1944. október 30-ig megszállás alatt tartotta. A várost sokszor bombázták a szövetségesek. A holocaustban a zsidó lakosságot szinte teljesen kiirtották. Ma kb. 1000 zsidó él itt. A háború után a várost gyorsan újjáépítették.
Városrészek bélyegkép|jobbra|250px|Szent György (Agiosz Gorgiosz) rotunda balra|250px|Szaloniki városrészei Városmag: Szaloniki óváros Kalamariá Pylaia Neapoli-Szükiesz Pavlosz Melasz Kordelio-Evoszmosz Amplelokipoi-Menemeni
Agglomeráció: Delta Oreokasztro Pylaia-Chortiatisz Thermaikosz Thermi
Lakosság bélyegkép|jobbra|250px|Szaloniki lakossága nemzetiségi összetételének alakulása 1500–1950 között
1981: 406 413 1991: 383 967 2001: 363 987 2017: 342 602
Közlekedés Metró A város első metróvonalának építését 2006-ban kezdték meg és 2020-ra tervezték befejezni, de ez elcsúszott 2023-ra.
A szaloniki metró 2024. november 30-án nyílt meg.
Villamos 2014-ben bejelentették, hogy szintén 2020-ra szeretnék megépíteni a város első villamosvonalának első szakaszát, a teljes szakaszt pedig 2030-ra tervezik befejezni.
Légi
Nevezetességek
bélyegkép|jobbra|188px|Fehér torony Fehér torony (Λευκός Πύργος [Lefkósz Pírgosz]) Városfal Szent Demeter-bazilika Rotunda Nagy Sándor lovasszobra Régi színház Hagia Szofia templom (Αγίας Σοφίας) Arisztotelész-szobor Expo-park Thesszaloniki Régészeti Múzeum
Sportklubok bélyegkép|jobbra|250px|A sportcsarnok 5500 fős. Éppen az Aris játszik Labdarúgás: Iraklis FC 1. osztályban játszik. (2005-2006: 4. hely) PAOK FC 1. osztályban játszik. (2004-2005: hely) Aris FC 1. osztályban játszik. (2004-2005: 14. hely) Apollon Kalamarias 1. osztályban játszik. (2004-2005: 12. hely) Agrotikos Asteras – 3. osztály Epanomi (volt ILTEX Lykoi, egyesítették őket) – 3. osztály Pavlos Melas FC – 3. osztály
Média Újságok Makedonia-Thessaloniki Agelioforos
Televíziók bélyegkép|jobbra|250px|A modern stílusú Arisztotelész tér a tengerpart mellett fekszik ERT3 – Elliniki Radiophoniki Tileorasi (ERT) TV Macedonia TV100 Apollon TV Best TV (helyi) TV Balkania Europe One Omega TV Orion TV Panorama TV Gnomi TV TV Thessaloniki Vergina TV 4E, Crkvena TV stanica
Rádiók Panorama FM – FM 98,4 MHz Star FM – FM 97,1 MHz Laikos FM – FM 87,6 MHz Mylos FM – FM 88,5 MHz Thessaloniki Radio Deejay – FM 89,0 MHz Zoo Radio – FM 90,8 MHz Ellinikos FM – FM 92,8 MHz Heart FM – FM 93,1 MHz Radio Thessaloniki – FM 94,5 MHz Eroticos FM – FM 94,8 MHz Cosmoradio – FM 95,1 MHz Athlitiko Metropolis – FM 95,5 MHz ERT 3 95.8 FM – FM 95,8 MHz (közszolgálati) ERT 3 102 FM – FM 102,0 MHz (közszolgálati) Extra Sport – FM 103,0 MHz Banana FM – FM 104.0 MHz Rock Radio 104.7 – FM 104,7 MHz 1055 Rock – FM 105,5 MHz City International – FM 106,1 MHz Safari FM – FM 107,1 MHz Republic Radio – FM 100,3 MHz
Híres szülöttei Szent Cirill (827–869) hittérítő Mustafa Kemal Atatürk (1881–1938), Törökország volt elnöke és miniszterelnöke
Testvérvárosok
Hartford (Connecticut), USA, 1962. május 5-től Plovdiv, Bulgária, 1984. február 27-től Melbourne, Ausztrália, 1984. március 19-től Limassol, Ciprusi Köztársaság, 1984. június 30-tól Lipcse, Németország, 1984. október 10-től Bologna, Olaszország, 1984. október 20-tól Pozsony, Szlovákia, 1986. április 23-tól
Köln, Németország, 1988. május 3-tól Konstanca, Románia, 1988. július 5-től San Francisco, USA, 1990. augusztus 6-ától Nizza, Franciaország, 1992. március 20-tól Alexandria, Egyiptom, 1993. július 12-től Tel-Aviv, Izrael, 1994. november 24-től
Panorámák
Jegyzetek
Források Forgács András – Szabó Miklós: Görögország (Panoráma útikönyvek, 1979)
További információk
Szaloniki város önkormányzatának honlapja Szaloniki Filmfesztivál www.saloniki.org Szaloniki fotók Régi képeslapok A város ma A város térképe Villamosok Arisztotelész Egyetem Makedón Egyetem
Kategória:Bibliai helyszínek Kategória:Közép-Makedónia régió települései Kategória:Európa kulturális fővárosai Kategória:Kikötővárosok