A krimcsákok a Krím-félsziget őshonos, török ajkú zsidó etnoreligiózus közössége, amely a rabbinikus judaizmust követi. Kulturálisan és nyelvileg szorosan illeszkedtek a tatár környezetbe, de vallásuk a zsidóság hagyományain alapul. bélyegkép|A krimcsakok zászlaja
Főbb jellemzőik A krimcsakok a rabbinikus judaizmust követik. Ez alapvető különbség a szomszédságukban élő, szintén török nyelvű krími karaimokhoz képest, akik elutasítják a Talmudot és kizárólag a Tórát fogadják el. Hagyományos nyelvük a krimcsak nyelv, amely a török nyelvcsalád kipcsak ágába tartozik, és rendkívül közeli rokona a krími tatár nyelvnek. Írására korábban a héber ábécét használták. A nyelv mára a kihalás szélére sodródott. Kialakulásuk pontos menetét ma már nehéz rekonstruálni. Valószínűleg a Krímbe költöző askenázi, szefárdok, itáliai és bizánci zsidók, valamint a helyi török nyelvű népesség keveredéséből és kulturális asszimilációjából jöttek létre.
Történelmi tragédiájuk és mai helyzetük
A közösség létszáma a második világháború alatt zuhant meg drasztikusan. A Krímet megszálló náci csapatok a krimcsakokat – rabbinikus zsidó vallásuk miatt – faji alapon zsidóknak minősítették és szinte teljes egészében likvidálták őket (a karaimok ezzel szemben mentesültek a megsemmisítés alól).
A holokausztot követően, 1944-ben a megmaradt krimcsakok egy részét a szovjet hatóságok a krími tatárokkal együtt Közép-Ázsiába deportálták.
A Szovjetunió szétesése után sokan Izraelbe vagy az Egyesült Államokbavándoroltak ki. Napjainkban a globális létszámuk mindössze néhány ezer főre tehető, magán a Krím-félszigeten már csak pár százan élnek.
Helyzetük a mai Ukrajnában
Az ukrán parlament által elfogadott törvény értelmében a krimcsakok a krími tatárokkal és a karaimokkal együtt Ukrajna hivatalosan elismert őshonos népei közé tartoznak. Mivel nem rendelkeznek anyaországgal Ukrajna határain kívül, kiemelt jogi védelmet és kulturális autonómiát élveznek.
Kategória:Népek