Gustav Schwab (Stuttgart, 1792. június 19. – Stuttgart, 1850. november 4.) német tanár, evangélikus lelkész, író és kiadó.
Élete Fiatalkora és tanulmányai Gustav Schwab Stuttgartban született Johann Christoph Schwab filozófus fiaként. Már fiatalon megismerkedett a bölcsészettudományokkal.
A Gymnasium Illustre elvégzése után a Tübingeni Egyetem diákja volt a Tübinger Stift ösztöndíjasaként. Az első két évben filológiát és filozófiát, ezt követően pedig teológiát tanult.
Egyetemi évei alatt irodalmi kört alapított, és szoros barátságot kötött Ludwig Uhlanddal, Karl Varnhagennel és Justinus Kernerrel, akikkel közösen kiadott egy versgyütteményt Deutscher Dichterwald címmel.
Írói munkássága 1813 tavaszán Észak-Németországba utazott, ahol találkozott többek között Johann Wolfgang von Goethe-vel, Friedrich Schleiermacherrel, Friedrich Rückerttel, Friedrich de la Motte Fouquéval és Adelbert von Chamissóval.
1818-ban középiskolai tanár lett Stuttgartban, 1837-ben pedig lelkészként kezdett dolgozni a Tübingen közelében fekvő Gomaringenben.
1841-ben visszaköltözött Stuttgartba, ahol előbb lelkészként, majd 1845-től a stuttgarti középiskolai rendszer oktatási tanácsosaként működött. 1847-ben tiszteletbeli doktori címet kapott egykori egyetemétől.
Schwab ókori mitológiai és mondagyűjteménye, a Sagen des klassischen Altertums (azaz A klasszikus ókor regéi és mondái), amely 1838 és 1840 között jelent meg, széles körben elterjedt a német iskolákban, és nagy hatást gyakorolt a klasszikus ókor németországi oktatására és recepciójára.
Utolsó évei és halála
Későbbi éveiben rendszeresen ellátogatott a Bódeni-tó partján fekvő Überlingen városába, hogy élvezze a helyi gyógyfürdő vizeit. A hatalmas tó csak ritkán fagy be teljesen (ezt a jelenséget németül „Seegfrörne”-nek nevezik); a legutóbbi ilyen alkalmak egyike 1830-ban volt, amelynek Schwab is szemtanúja volt.
Schwab egyik leghíresebb költeménye, a Lovaglás a Bódeni-tavon (Der Reiter und der Bodensee) egy olyan utazóról szól, aki átlovagol a befagyott tavon anélkül, hogy tudná, mekkora veszélynek tette ki magát, majd a túlpartra érve a felismerés okozta sokktól holtan esik össze a lováról.
Schwab 1850-ben hunyt el Stuttgartban.
Jegyzetek
Irodalom
Gottlob Wassermann: Gustav Schwab, der edle Barde Schwabenlands. Gerechte Bedenken über seinen schnellen Tod, welcher durch eine verfehlte medizinärztliche Behandlung mittelst Aderlass herbeigeführt worden ist. Hydriaterisch beleuchtet und bewiesen. Huber und Compagnie, St. Gallen / Bern 1851 (Digitalisat). Karl Klüpfel: Gustav Schwab. Sein Leben und Wirken. F. A. Brockhaus, Leipzig 1858 (Digitalisat). Werner Schulze: Gustav Schwab als Balladendichter (= Palaestra. Band 126). Mayer und Müller, Berlin 1914 (Digitalisat). Gustav Stock: Gustav Schwabs Stellung in der zeitgenössischen Literatur. Eichhorn, Frankfurt am Main 1916. Marek Hałub: Das literarische Werk Gustav Schwabs (= Acta Universitatis Wratislaviensis. Band 1467 = Germanica Wratislaviensia. Band 101). Wydawnictwo Uniwersytetu Wrocławskiego, Wrocław 1993, Armin Gebhardt: Schwäbischer Dichterkreis. Uhland, Kerner, Schwab, Hauff, Mörike. Tectum, Marburg 2004, Jonathan Groß: Antike Mythen im schwäbischen Gewand. Gustav Schwabs Sagen des klassischen Altertums und ihre antiken Quellen (= Rezeption der Antike. Band 6). Vandenhoeck & Ruprecht, Göttingen 2020, (egyben disszertáció is, Düsseldorfi Egyetem, 2017/18, kismértékben átdolgozva; szakmai recenzió)
Kategória:1792-ben született személyek Kategória:1850-ben elhunyt személyek Kategória:Stuttgartiak Kategória:Német újságírók