A ruszinok Magyarország 13 törvényileg elismert nemzetiségének egyike. A Magyar Királyságban élő csoportjaik a mai Kárpátalja és Kelet-Szlovákia területén éltek, egyes csoportjaik onnan vándoroltak el a 17. és a 18. században a mai Magyarország északkeleti vidékeire. A 2022-es népszámláláson 7111 fő vallotta magát ruszinnak Magyarországon. A legtöbb ruszin az országban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él, de megtalálhatóak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Budapesten is, valamint szétszóródva szinte minden nagyvárosban jelen vannak.
Jelentős ruszin kisebbséggel rendelkező települések +A 2022-es népszámlálás adatai alapján:TelepülésRuszin névMegyeJárásLakosságRuszin lakosságMegjegyzésKomlóskaКомловшкаBorsod-Abaúj-ZemplénSárospataki234 fő63 fő (26,9%)Az 1720-as években érkeztek ruszin telepesek a faluba Szepes vármegyéből. A lakosok a mai napig a lemkó nyelvjáráshoz tartozó komlóskai ruszin nyelvjárást beszélik. Itt található az ország egyetlen ruszin tájháza és itt működött 2020-ig az ország egyetlen ruszin nemzetiségi általános iskolája.BaskóБашковBorsod-Abaúj-ZemplénGönci156 fő74 fő (47,4%)A 17. században a falu a Trautsonok kezébe került akik ruszinokat telepítettek be a csaknem elnéptelenedett községbe. A görögkatolikus templom II. József uralkodása alatt (1780–1790) készült el.IrotaІротаBorsod-Abaúj-ZemplénEdelényi79 fő24 fő (30,4%)1726-ban magyar és ruszin községként írták le. 1747-ben 28 lakóházából 14-ben ruszinok laktak. A falu általános iskolájában 1886-ig kizárólag ruszin nyelven folyt az oktatás.MogyoróskaBorsod-Abaúj-ZemplénGönci79 fő13 fő (16,5%)Baskóhoz hasonlóan a 17. században a község csaknem kihalt, így a 18. század első felében a regéci uradalom akkori urai, a német Trautsonok a hiányzó munkaerő pótlására kárpátaljai ruszinokkal telepítették újra Mogyoróskát.FilkeházaФілкехазаBorsod-Abaúj-ZemplénSátoraljaújhelyi86 fő32 fő (37,2%)Az 1800-as évekre Filkeháza elnéptelenedett, ezért a falu tulajdonosa ruszin és szlovák telepeseket hívott a községbe. A ma látható görögkatolikus templom 1804 és 1813 között épült.AbodАбодBorsod-Abaúj-ZemplénEdelényi131 fő32 fő (24,4%)Az 1690-es évek végétől az 1700-as évek végéig több hullámban telepedett le a szláv közösség a településen. Podharszky Lajos abodi körjegyző 1864. május 5-én ezt írta: „ … tótok a' múlt században circa Annum 1711. Szepes Sáros 's Felső Abaúj megyéből itten telepedni kezdtek”.SajópálfalaBorsod-Abaúj-ZemplénMiskolci698 fő86 fő (12,3%)A Rákóczi-szabadságharc után, a Keglevich család újratelepítési törekvéseinek következtében érkeztek ruszinok Kárpátaljáról a faluba. Később fatemplomot építettek, ahol véres könnyeket hullatott az Istenszülő képe 1717. január 6. és február 16. között. Sajópálfala ma búcsújáróhely.MúcsonyМучоньBorsod-Abaúj-ZemplénKazincbarcikai2678 fő95 fő (3,5%)Múcsonyra is a 18. században érkeztek ruszinok a mai Kelet-Szlovákiából. Görögkatolikus temploma 1797-ben épült.HomrogdBorsod-Abaúj-ZemplénSzikszói902 fő 51 fő (5,7%)A falu a török megszállás alatt elnéptelenedett. A 18. század közepén telepítették be újra nagyrészt ukránokkal. Az első fatemplomot 1779-ben szentelték fel, amelynek felújított ikonosztáza ma is látható az 1800-as évek közepén épített új templomban.GaradnaBorsod-Abaúj-ZemplénEncsi349 fő 36 fő (10,6%)A Rákóczi-szabadságharc és egy pestisjárvány következtében a falu elnéptelenedett. Az 1730-as években települtek be görögkatolikus ruszinok. Vályi András így írt a faluról 1796-ban: „Elegyes tót falu Abauj Vármegyében, földes Ura Kassa Városa, lakosai katolikusok, és ó hitűek, hajdan népes Város vala, fekszik Szebenye, Desö, és Szöled puszta mellet, Vilmanytól nem meszsze, az ország úttyában.”FényeslitkeSzabolcs-Szatmár-BeregKisvárdai2358 fő32 fő (1,4%)A település görögkatolikus fatemplomát 2023 decemberében szentelték fel a helyi ruszin és ukrán közösség számára.ErdőhorvátiBorsod-Abaúj-ZemplénSárospataki537 fő37 fő (6,9%)Erdőhorvátiba feltehetőleg Komlóskáról költöztek ruszinok az elmúlt pár évtizedben.TolcsvaBorsod-Abaúj-ZemplénSárospataki1506 fő 90 fő (6%)Erdőhorvátihoz hasonlóan tolcsvai ruszinok is a komlóskai ruszinok leszármazottai.VámosújfaluBorsod-Abaúj-ZemplénSárospataki670 fő37 (5,5%)Vámosújfaluba is Komlóskáról költözhettek be ruszinok.
Korábban jelentős ruszin népességgel rendelkező települések TelepülésRuszin névMegyeJárásLakosságRuszin lakosságMegjegyzésTornabarakonyБараконьBorsod-Abaúj-ZemplénEdelényi22 fő0 főA falu a török megszállás alatt elnéptelenedett, 1678-ban pusztahelyként említik. 1720 és 1728 között ruszinok érkeztek, akik egy fatemplomot is építettek. A két világháború között még folyt az oktatás az iskolában. A görögkatolikus parókiához 13 fília tartozott. A falu közösségi élete is elismert volt. A trianoni béke után a község hanyatlani kezdett, folyamatos volt a kivándorlás. 1965-ben bezárták az iskolát, 2003-ban pedig a boltot és a kocsmát. Az őslakos ruszin népesség idővel elhagyta a települést. Emléküket a falu főutcáján álló házak és a templom őrzi.PerecseПеречеBorsod-Abaúj-ZemplénEncsi12 fő0 főA magas adóterhek miatt 1715-re csak egy jobbágy- és két zsellércsalád maradt a faluban. 1730-ban érkeztek ruszinok a településre, akikkel 1828-ra 294 fő lett a lakosság száma. A 20. században viszont a falu lakossága csökkenni kezdett és így a perecsei ruszinok lassan eltűntek a faluból.RakacaРаковицаBorsod-Abaúj-ZemplénEdelényi804 fő0 főAz elnéptelenedett falu az 1720-as években települt újra görögkatolikus ruszinokkal. 1864-ben is még „lakosai … orosz tót nyelven beszélnek” írta a helyi jegyző a Pesty Frigyes-féle helynévgyűjtő kérdőív kapcsán. A görögkatolikus vallás jelentős maradt, azonban a ruszin identitásnak nem sikerült megmaradnia a településen, a ruszinok asszimilálódtak.GadnaРуська ҐаднаBorsod-Abaúj-ZemplénSzikszói305 fő0 főIrotához hasonlóan Gadnára is a Rákócziak telepítettek ruszinokat a 17. században. Korábban a település Oroszgadna néven volt ismert.AbaújszolnokСолнокBorsod-Abaúj-ZemplénSzikszói184 fő0 főAbaújszolnokra is a Rákóczi-család telepített ruszinokat miután a falu elnéptelenedett a török megszállás után.AbaújlakBorsod-Abaúj-ZemplénSzikszói62 fő0 főAbaújlak szintén elnéptelenedett a 17. században, így a településre a Rákócziak ruszinokat telepítettek.KányBorsod-Abaúj-ZemplénEncsi54 fő0 főA falu a környék településeihez hasonlóan a 17. századra elnéptelenedett. A 18. században az észak-magyarországi újratelepítések következtében ruszinok érkeztek a faluba Zemplénből és a Szepességből.BaktakékBorsod-Abaúj-ZemplénEncsi802 fő4 fő (0,5%)Baktakék két település, Bakta és Kék (Kéty) egyesüléséből jött létre. Kék sokáig lakatlan terület volt, azonban földesura 1734-ben megengedte ruszinoknak, hogy letelepedjenek a területen. A falu késő barokk görögkatolikus temploma 1820-ban épült.Miskolc-GörömbölyBorsod-Abaúj-ZemplénMiskolci––A 18. század elején pestisjárvány söpört végig a településen, ennek következtében a magyar lakosok nagy része elköltözött. Helyükre ruszinok és tótok érkeztek. Az 1810. évi apátsági összeírás szerint Görömböly jobbágyai a ruszin és a magyar nyelvet beszélték. A városrészben található egy ruszin pince emlékhely, egy klasszicista görögkatolikus templom és egy II. Rákóczi Ferenc szobor, melyet a helyi ruszin nemzetiségi önkormányzat állíttatott.
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
Tótok
Kategória:Rutének Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye Kategória:Települések listái