Gornja Krćina () lakatlan település Bosznia-Hercegovinában, Teočak községben, a Tuzlai kantonban, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Gornja Krćina településnek a Föderáció területénél maradt, kis, lakatlan része.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 34, közúton 53 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 16 km-re keletre, a Majevica-hegység északkeleti lejtőin, a Domana völgye felett, 450-500 méteres magasságban található. https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/bijelina_11/h172.htmlTopografska karta Bijelina 427-3-3
Éghajlata Teočak község éghajlata átmeneti jellegű, alapvetően mérsékelten kontinentális, de a magasabb fekvésű, dombvidéki részeken pedig már hegyvidéki hatások is érvényesülnek. A község a Majevica-hegység északkeleti lejtőin fekszik, nagyjából 300–600 m tengerszint feletti magasságban, ezért éghajlata hűvösebb és csapadékosabb a közeli síkvidéki területeknél. Az éves középhőmérséklet nagyjából 10–11 °C körül becsülhető. A leghidegebb hónap a január, az átlagos minimumok fagypont körül, a maximumok többnyire 5–7 °C körül alakulnak. A legmelegebb időszak a július és az augusztus, amikor a nappali maximum rendszerint 27–30 °C, de hőhullámok idején 35 °C fölé is emelkedhet. Az évi csapadékmennyiség 900–1100 mm közötti, tehát viszonylag csapadékos a terület. A csapadék egész évben előfordul, nincs kifejezetten száraz évszak. A kontinentalitás miatt azonban a késő tavaszi–kora nyári időszak különösen csapadékos lehet. A júniusi csapadékmaximum általános jelenség Észak-Boszniában. A hó télen rendszeres, de a hótakaró tartóssága erősen függ a magasságtól és az adott évtől. A magasabb településrészeken több hóra lehet számítani. A nyár meleg, időnként forró, de a domborzat miatt az éjszakák általában kellemesebben lehűlnek. A tél hideg, gyakran ködös és párás; időnként erősebb fagyok is előfordulnak.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb3210Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb10Összesen3220
Története A térség szerb lakói a középkortól kezdve több hullámban telepedtek le. Az egyik hullám, a 16. századi nagy népvándorlások után, Metohijából, valamint a délszláv délvidék kétnyelvű oázisaiból, Hercegovinából, Montenegróból, Észak-Albániából és más déli régiókból érkezett. Lehetséges, hogy a település később is folytatódott, miután a pestisjárványok, amelyek nagyon gyakran pusztítottak ezeken a területeken, és egyes családokat teljesen kiirtottak, alábbhagytak. (Trnovában feljegyzett adatok szerint 1542 és 1878 között a pestis több mint hetvenszer tombolt könyörtelenül. Ezt a veszélyes betegséget valószínűleg török katonák hozták be, de más régiókból érkező menekültek is, akik gyakran változtatták lakóhelyüket letelepedés keresése közben. Az is feltételezhető, hogy a lakosságot tervszerű betelepítéssel telepítették be erre a puszta földre, ami ezeken a vidékeken erdőirtást és a terep megtisztítását jelentette.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Beloševac községhez tartozó Krčina településnek 31 háztartása és 212 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 100. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz és Tavna községhez tartozó Krčina településen 57 háztartást és 346 ortodox és 5 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 144. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború idején a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település nagyobb része Ugljevik község részeként a Boszniai Szerb Köztársasághoz, míg egy kisebb, lakatlan rész a Föderációhoz tartozó Teočak községhez került.
Jegyzetek
További információk Teočak község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései