Priboj () település Bosznia-Hercegovinában, Teočak községben, a Tuzlai kantonban, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén. Priboj településnek a Föderáció területéhez került kis, lakatlan része.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 27, közúton 34 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 8 km-re délnyugatra, a Majevica-hegység északkeleti lejtőin, a Janja vizéből felduzzasztott Sniježnica-tó partján, 320-500 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/bijelina_11/h172.htmlTopografska karta Bijelina 427-3-3
Éghajlata Teočak község éghajlata átmeneti jellegű, alapvetően mérsékelten kontinentális, de a magasabb fekvésű, dombvidéki részeken pedig már hegyvidéki hatások is érvényesülnek. A község a Majevica-hegység északkeleti lejtőin fekszik, nagyjából 300–600 m tengerszint feletti magasságban, ezért éghajlata hűvösebb és csapadékosabb a közeli síkvidéki területeknél. Az éves középhőmérséklet nagyjából 10–11 °C körül becsülhető. A leghidegebb hónap a január, az átlagos minimumok fagypont körül, a maximumok többnyire 5–7 °C körül alakulnak. A legmelegebb időszak a július és az augusztus, amikor a nappali maximum rendszerint 27–30 °C, de hőhullámok idején 35 °C fölé is emelkedhet. Az évi csapadékmennyiség 900–1100 mm közötti, tehát viszonylag csapadékos a terület. A csapadék egész évben előfordul, nincs kifejezetten száraz évszak. A kontinentalitás miatt azonban a késő tavaszi–kora nyári időszak különösen csapadékos lehet. A júniusi csapadékmaximum általános jelenség Észak-Boszniában. A hó télen rendszeres, de a hótakaró tartóssága erősen függ a magasságtól és az adott évtől. A magasabb településrészeken több hóra lehet számítani. A nyár meleg, időnként forró, de a domborzat miatt az éjszakák általában kellemesebben lehűlnek. A tél hideg, gyakran ködös és párás; időnként erősebb fagyok is előfordulnak.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb17650Bosnyák00Horvát70Jugoszláv360Egyéb250Összesen18330 Története Priboj településként már a 16. században említésre kerül. Milenko S. Filipović akadémikus 1969-ben megjelent „A Majevica – különös tekintettel a majevicai szerbek etnikai történetére és etnikai jellemzőire” című könyvében, ahol azt írják, hogy Pribojt, mint ortodox lakosságú települést, már 1528-ban említik.
A török korban az Odžak-hegyen volt egy „török torony”, ami erről kapta a nevét. Pribojban van egy régi emlékek nélküli temető, amit „magyarnak” (mađarsko groblje) hívnak. Adamban élt néhány muszlim. Ők birtokaikat szerbeknek adták el, és tömegesen költöztek Teočakba. Jemat község is őrzi nevében az egykori muszlim település emlékét. 1967-1968-ban Pribojon keresztül épült meg az új Tuzla – Požarnica – Bijeljina út. Az út ásása során sok emberi csontot találtak a templom alatti részen. Ratko N. Milovanović néhány évvel ezelőtt öt kardot talált a Gujnjak mezőn, a Miloševac vize közelében (ezeket Tuzlába vitték). Stećakok vannak a Bogdanović család házai közelében, valamint Rustovin (bozóttal benőve). A helyiek azt mondják, hogy „a rómaiaktól” vagy „magyar temetőből” származnak. Szerintük Vojničko poljét azért hívják így, mert a „magyarok” harcoltak ott „illírekkel”. Volt egy régi temető a Stojanović család házai közelében is ahonnan ma is csontokat ásnak ki.
A hagyomány szerint a régi Priboj pestis következtében szűnt meg. Azt mondják, hogy a Semberijától a Majevica csúcsáig terjedő területen a pestis olyan pusztítást végzett, hogy csak két ember maradt életben, majd ez a kettő is elköltözött. Később új lakosok érkeztek Hercegovinából. Karaulában (Džematban) a mujagići muszlimok éltek. Džemat mellett harkovinai mezők vannak, ahol régen „török” házak voltak, amelyeknek lakói Teočakra és Snježnicára költöztek. A folyó közelében egy mezőt Krndijának hívnak. Ott volt a Krndi malom. Azt mondják, hogy a Srijemci nevű mezőn néhány szerémségi lakos élt, ezért hívják ezt a helyet ma is Srijemcinek, vagy Sremacki mezőknek. Egyébként általában úgy tartják, hogy Pribojban mindenki Hercegovinából származik. Bizonyos családok ősei egy erdei tisztásra költöztek, majd általában másokat is hívtak letelepedni.
Ami Priboj nevét illeti, van egy változata annak, hogyan keletkezett a név. A török a Teočak elleni támadás és meghódítása idején egy hadsereg állomásozott a mai Priboj területén. Ez a hely a csata helyszíne mellett, vagy annak közelében, azaz a csata közelében volt, ezért nevezték el Pribojnak. Priboj egy olyan település, amely sok tekintetben különbözik a Podmajevica régió többi falvától. Ez egy városias jellegű település, amelynek infrastrukturális létesítményei számos település, köztük Lopare községi központja előtt épültek ki. 250px|bélyegkép|balra|A Veljko Čubrilović Általános Iskola régi épülete
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. Az általános iskola 1880-ban kezdte meg működését, a templomot pedig 1883-ban építették. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 231 háztartást és 1557 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 140. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháború kitörése előtt, 1937-1938-ban Pribojban állatorvosi klinikát építettek, szintén a második világháború kitörése előtt pedig egy épületet orvosi rendelőnek építettek és egy lakás is épült az orvos számára. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.. A háború után kulturális központot, egészségügyi klinikát, a Bijeljina – Tuzla utat és számos más, általános társadalmi és Priboj lakossága és környéke számára különös jelentőséggel bíró létesítményt építettek.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település lakatlan, keleti része a Föderációhoz és Teočak községhez, míg a nagyobb, nyugati rész a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Lopare községhez került.
Nevezetességei A Boldogságos Szűz Mária születésének tiszteletére szentelt ortodox temploma a Loparéhez tartozó részen található.
Jegyzetek
További információk Teočak község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései