Merényi József, születési és 1903-ig használt nevén Morgenstern JózsefAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 71139/1903 újságíró, lapszerkesztő, Lengyel Péter (1939) író, műfordító apai nagyapja.
Élete Morgenstern Dávid (1853–1931) kereskedő, a zentai Unió Nyomda Rt. beltagja és Schlesinger Cecília (1859–1934) fiaként született délvidéki zsidó családban. A középiskola négy alsó osztályát Zentán, a négy felsőt Szabadkán végezte, ahol 1898-ban érettségi vizsgát tett. Közvetlenül az érettségi után szülővárosában próbálta ki magát a sajtóban, a Zentán megjelenő Szabadság című lap munkatársa lett. Ezután Budapestre költözött, ahol 1898-tól a Budapesti Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Egyetemi évei alatt az Országgyűlés Gyorsirodájában dolgozott gyorsírógyakornokként.
1902 júniusában költözött Kassára, ahol a neves Felsőmagyarország című politikai napilap munkatársa, majd 1906 januárjától az év végéig a lap felelős szerkesztője lett. Itt főként politikai vezércikkeket, társadalmi és aktuális témájú publicisztikákat írt, de szépirodalmi munkái (tárcái, elbeszélései, műfordításai) is megjelentek a lap hasábjain. 1904 novemberében Kassai Hírek címen napilapot jelentetett meg. 1906 végén úgy döntött, hogy önállósítja magát. Kilépett a korábbi lapjától, és megalapította a Kassai Ellenőr című, hetente háromszor megjelenő politikai lapot, amelynek ő lett a felelős szerkesztője és kiadója. A lap végül a szűkös helyi piac miatt csak néhány hónapig tudott fennmaradni.
1912-ben visszatért a Felsőmagyarországhoz mint a lap helyettes szerkesztője. 1914. február 15-én a Budapesti Tudományegyetemen az államtudományok doktorává avatták.
Az első világháború kitörésétől, 1914 júliusától a felelős szerkesztő távollétében – mint helyettes szerkesztő – ő felelt a lap szerkesztéséért. 1916-ban a szabadkai 6. honvédgyalogezred önkéntese volt, s ez idő alatt megindította a Belgrádi Hírek című lapot.
A háború után a csehszlovák hatóságok nyomása és a megváltozott politikai helyzet miatt el kellett hagynia a szülőföldjét, és Budapestre költözött családjával.
A két világháború között több lap – mint a Napló, Magyarország, Az Est, Pesti Napló – munkatársa volt. 1943-ban és 1944-ben a Magyar Zsidók Könyve – amelyet az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) Sajtócsoportja adott ki – felelős kiadója volt. Az első kiadás, 480 oldalban Nádor szerkesztésében jelent meg.
Munkásságára jellemző volt a precíz politikai újságírás és a gyorsírói pontosság, amelyet még parlamenti évei alatt sajátított el.
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Családja Felesége Altmann Berta volt, akivel 1906. március 25-én Budapesten kötött házasságot. Az esketési szertartás nagyszámú közönség jelenlétében folyt le a Dohány utcai zsinagógában, és Hevesi Simon rabbi végezte.
Merényi Adél (1907–1983). Férje Szmuk DezsőSzmuk Dávid néven is. (1896–1989) kereskedő volt. Merényi Endre (1908–1943) gépészmérnök. Felesége Ent Olga (1920–2001) volt.
Jegyzetek
Források
Hamvai Kovács Zsigmond: Kassai írók a mohácsi vésztől máig. Az előszót írta Mihalik József és Szinnyei József. Kassa, 1907
Kategória:Magyar újságírók Kategória:1879-ben született személyek Kategória:1948-ban elhunyt személyek Kategória:Zentaiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek