jobbra|bélyegkép| Newton Knight (1837–1922) akonföderáció ellen harcoló lázadó katona és a „Jones Szabad Állam” megalapítója volt a Mississippi állambeli Jones megyében és környékén, az amerikai polgárháború tetőpontján.A törvényen kívüli – eredeti és jogi értelmében – olyan személy, akit a törvény védelmén kívül állónak nyilvánítottak. A modern társadalom kialakulása előtt egy bűnözőtől minden jogi védelmet megvontak, így bárki üldözhette vagy megölhette. A törvényen kívüliség így a jogrendszer egyik legszigorúbb büntetése volt. A korai germán jogban feltűnő, hogy hiányzik a halálbüntetés, és a legszélsőségesebb büntetésnek a közösségből való számított, amely gyakorlatilag egyenlő volt a halálos ítélettel. A törvényen kívüli, mint fogalom a római jogból ismert, mint a homo sacer, a középkor évszázadai alatt végig fennmaradt.

Másodlagos jelentése olyan személy, aki kitérő manőverekkel és erőszakkal szisztematikusan elkerüli a letartóztatást. Ezek a jelentések összefüggenek egymással és átfedik egymást, de nem feltétlenül azonosak. Az a szökevény, akit egy joghatóságban a törvény védelmén kívül állónak nyilvánítottak, de aki egy másik joghatóságban menedéket kap, és nyíltan, a helyi törvényeket betartva él, az első jelentés szerint törvényen kívüli, a második szerint viszont nem (erre példa William John Bankes). Az a szökevény, aki formálisan továbbra is jogosult valamilyen tárgyalásra, ha élve elfogják, de elkerüli a letartóztatást, mert nagy a kockázata annak, hogy elítélik és súlyos büntetést szabnak ki rá, ha bíróság elé állítják, a második értelemben törvényen kívüli, de az elsőben nem (Rózsa Sándort elfogásakor bíróság elé állították, és csupán szabadságvesztésre ítélték).

Az angol királyságban, az angolszász szokásjogban a „kitaszítási végzés” (writ of outlawry) a Caput lupinum („[Legyen az övé] a farkas feje”) kijelentést tartalmazta, ami a törvény szemében a személyt farkassal egyenrangúvá tette. Az érintett személyt nemcsak minden jogától megfosztották, mivel a „törvényen kívül” állt, hanem mások is megölhették, amint meglátták, mintha farkas lenne. A nőket gyakran felmentették („waived”), de a nép szemében ez gyakorlatilag ugyanazt a büntetést jelentette.Outlaws-outlawry-medieval-early and modern england. Brit nemzeti archívumok. Hozzáférés: 2012.

Jogtörténet

Ókori Róma A száműzetés egyéb formái mellett a római jogban szerepelt az aquae et ignis interdictio („víz és tűz tilalma”) nevű büntetés is. Az így megbüntetett személyeknek el kellett hagyniuk a római területet, és vagyonukról is le kellett mondaniuk. Ha visszatértek, gyakorlatilag törvényen kívüliekké váltak; tiltott volt számukra tűz vagy víz biztosítása, és jogi következmények nélkül tetszés szerint megölhették őket.Adolf Berger: "Interdicere aqua et igni". A római jog szótára, 507 oldal.

Hagyományosan a plebeusok tribunusa szabta ki, és bizonyított, hogy az i. e. 3. században az első pun háború idején idősebb Cato is alkalmazta.Gordon Kelly: the history of exile in the Roman republic. Cambridge egyetemi kiadó (2006), 28 oldal. Később számos más tisztviselő is alkalmazta, például a szenátus, a magistrátusok, valamint Julius Caesar, mint hadvezér és tartományi helytartó a gall háborúk idején.Caius Iulius Caesar: commentarii de bello Gallico. 4 könyv. A császárság korai időszakában kikerült a használatból.

Anglia balra|bélyegkép| Robin Hood szobra, aki az angol folklórban a törvényen kívüli hős alakjának leghírsebb megtestesítője. Az angol szokásjogban a törvényen kívüli az a személy volt, aki megsértette a királyság törvényeit olyan cselekményekkel, mint például a bírósági idézés figyelmen kívül hagyása, vagy a bűncselekménnyel vádolt személy megjelenés helyett elmenekül a védekezés elmulasztása érdekében. A törvényen kívüliségre vonatkozó legkorábbi utalás az angol jogi szövegekben a 8. században jelenik meg.Carella, B (2015). "The Earliest Expression for Outlawry in Anglo-Saxon Law". Traditio. 70: 111–43. Bűntetésjogi történelem alt=Henry Danvers, Danby grófját 1597-ben egy halottkém jelentése alapján a bíróság törvényen kívülivé nyilvánította Henry Long meggyilkolása miatt. Franciaországba menekült, és csatlakozott a francia hadsereghez; két évvel később I. Erzsébet királynő kegyelmet adott neki, és visszatért Angliába.|bélyegkép|Henry Danvers, Danby grófját 1597-ben egy halottkém jelentése alapján a bíróság törvényen kívülivé nyilvánította Henry Long meggyilkolása miatt. Franciaországba menekült, és csatlakozott a francia hadsereghez; két évvel később I. Erzsébet királynő kegyelmet adott neki, és visszatért Angliába. A „kitaszítás” (angolul outlawry) kifejezés arra a hivatalos eljárásra utal, amelynek során valakit törvényen kívülinek nyilvánítanak, azaz kizárják a jogi védelem alól. Az angol szokásjogban (a büntetőjogi) kitaszításra vonatkozó ítélet a jogrendszer egyik legsúlyosabb büntetése volt, mivel a törvényen kívüli személy nem vehette igénybe a jogrendszert védelem céljából, például a lincselés ellen. Törvényen kívülinek nyilvánítani valakit egyfajta polgári vagy társadalmi halált jelentett.Zygmunt Bauman: modernity and holocaust. Kizárták a civil társadalomból, senkinek nem volt szabad ételt, menedéket vagy bármilyen más támogatást nyújtania neki (aki ezt megtette, a "segítette a bűnözőt" bűntettét követte el, és kockáztatta, hogy ő maga is törvényen kívülivé váljon). A „körözzük holtan vagy élve” kifejezés egy újabb keletű fogalom, amely hasonló, de azt sugallja, hogy tárgyalásra van szükség (nevezetesen, ha a körözött személyt élve hozzák vissza), míg a törvényen kívüliség kizárja a tárgyalás lehetőségét.

A törvényen kívüli személyt büntetlenül meg lehetett ölni, nem csupán törvényes, hanem dícséretes cselekedet volt megölni az igazságszolgáltatás elől menekülő tolvajt, ez nem minősült gyilkosságnak. Az a férfi, aki megölt egy tolvajt, köteles volt haladéktalanul bejelenteni a tényt; ellenkező esetben a halott rokonai esküvel tisztázhatták a nevét, és megkövetelhették, hogy fizessenek vérdíjat.Pollock, F.; Maitland, F. W. (1968) . The History of English Law Before the Time of Edward I (2 kiadás: 1898). Cambridge: Cambridge egyetem.

Az angol szokásjog szabályai szerint egy bűnöző esetében nem feltétlenül kellett igazolni annak a bűncselekménynek az elkövetését, amiért törvényen kívülivé nyilvánították. Ha valakit árulással vagy súlyos bűncselekménnyel vádoltak, de nem jelent meg a bíróságon, hogy védekezzen, akkor azonnal elítéltnek tekintették.Archbold Criminal Pleading, Evidence and Practice (30 kiadás, 1938), 71 oldal.

A büntetőjogban a törvényen kívüliség fogalma nem annyira a jogi változások, mint inkább az ország növekvő népsűrűsége miatt szűnt meg, ami megnehezítette a körözött szökevények számára, hogy elkerüljék a letartóztatást, valamint a nemzetközi kiadatási egyezmények elfogadása miatt. 1938-ban, amikor a bűncselekményt eltörölték, már elavult intézménynek számított,Administration of Justice (Miscellaneous Provisions) Act 1938, section 12. azonban 1855-ben még élő gyakorlat volt: 1841-ben William John Bankes-t, aki korábban 1810 és 1835 között több különböző választókerület képviselője volt, a törvényes eljárás keretében törvényen kívülivé nyilvánították, mert nem jelent meg a homoszexualitás vádjával indított tárgyalásán, 1855-ben Velencében halt meg.

Civil jogtörténet A polgári jogban is létezett a kitaszítás fogalma, de itt nem járt halálbüntetéssel. Azokra a vádlottakra szabták ki, akik elmenekültek vagy elkerülték az igazságszolgáltatást, amikor adósságok vagy károkozás miatti polgári per indult ellenük. A Büntetés szigorú volt, ideértve a számkivetett személy által hátrahagyott ingóságok (mozgatható vagyontárgyak) elkobzását is.William Blackstone (1753), Commentaries on the Laws of England, Book 3, Chapter XIX "Of Process."

A polgári jog kontextusában a törvényen kívüliség elavulttá vált azoknak a reformoknak köszönhetően, amelyek már nem ítélték el azonnal, ha a vádlott nem jelent meg. Ennek ellenére a polgári kötelességek elmulasztása miatt törvényen kívülivé nyilvánítás lehetősége az angol jogban 1879-ben, az 1879. évi polgári eljárási törvények hatályon kívül helyezéséről szóló törvény (42 & 43 Vict. c. 59) elfogadásáig,"The" Public General Acts: Passed in the ... Years of the Reign of ... Being the ... Session of the ... Parliament of the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland and the Church Assembly Measures. Law Journal Reports. 1879. a skót jogban pedig az 1940-es évek végéig fennmaradt. Azóta a vádlott felkutatásának és elfogásának a sikertelenségét általában a felperes javára értelmezik, és a puszta megjelenés elmulasztásáért (amelyet csupán az igazságszolgáltatás elől való menekülés gyanújának tekintenek) kiszabott szigorú büntetések már nem alkalmazandók.

Más országokban balra|bélyegkép| Vörös Eriket az izlandi Althing három évre száműzetésre ítélte (így 982 körül vikingként felfedezte Grönlandot).A törvényen kívüliség fogalma más ősi jogrendszerekben is létezett, például a régi skandináv és izlandi jogban. A kora újkorban a „Vogelfrei” kifejezést és az ebből kialakult rokonértelmű szavakat Németországban, Németalföldön és Skandináviában kezdték használni, utalva arra, hogy: a polgári jogaitól megfosztott személy „szabad”, akit úgy lehet elkapni, mint egy madarat.Ruth Schmidt–Wiegand (1998). "Vogelfrei". Handwörterbuch der Deutschen Rechtsgeschichte. Berlin: Schmidt kiadó, 930–32 oldal. Németországban és a szláv országokban a 15. és 19. század között a szökött foglyokból, katonákból önálló csoportok alakultak, és fontos társadalmi jelenséggé váltak (például a kozákok). Rablásból tartották el magukat, tevékenységüket gyakran támogatták az alsóbb osztályokba tartozó helyi lakosok. A legismertebb ilyen banditák Juraj Jánošík és Jakub Surovec Szlovákiában, Oleksa Dovbush Ukrajnában, valamint Schinderhannes és Hans Kohlhase Németországban.bélyegkép| 1878-ban Ned Kellyt és bozótőr bandáját Victoria állam kormánya törvényen kívülinek nyílvánította.A törvényen kívüli státusz fogalmát a 19. század végén több ausztrál gyarmati kormány is újra bevezette a brit jogba a bozótőrök jelentette fenyegetés kezelése érdekében. Új-Dél-Wales „Felons Apprehension Act” (1865. évi 2a. sz.) című törvénye előírta, hogy a bíró – ha megfelelően bizonyították a viselkedést – kiadhat egy különleges bírósági elfogatóparancsot, amelyben előírja, hogy az érintett személynek egy meghatározott időpontig rendőri őrizetbe kell vonulnia, ellenkező esetben törvényen kívülinek nyilvánítják."Felons Apprehension Act (1865 No 2a)". New South Wales legislation (hozzáférés ideje: 2013). „A törvényen kívül álló személyt a királynő bármely alattvalója élve vagy holtan elfoghatta, akár rendőr, akár nem, anélkül, hogy felelősségre vonható lenne az elfogáshoz használt bármely halálos fegyver használata miatt.” Hasonló rendelkezéseket fogadtak el Victoria és Queensland államokban is.ANZLH E-Journal. "Outlawry in Colonial Australia: The Felons Apprehension Acts 1865–1899".pdf (hozzáférés ideje: 2013). Bár az Új-Dél-Wales-i bűnözők letartóztatásáról szóló törvény rendelkezéseit a bozótőr-korszak véget érésével már nem alkalmazták, egészen 1976-ig hatályban maradtak.

Magyarország

A magyar királyság területén, a 18–19. századi lovas bujdosók, törvényen kívüli útonállók a betyárok voltak. Közülük sokan tettek szert ismertségre, de az egyik leghíresebb Rózsa Sándor.

A populáris kultúrában