Baljkovica település Bosznia-Hercegovinában, Sapna községben, a Tuzlai kantonban, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 25, közúton 36 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délnyugatra, a Majevica-hegység lejtőin 350-450 méteres magasságban található. https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/ zvornik_1/h255.html Topografska karta Zvornik 477-1-1
Éghajlata Sapna község teljes területére mérsékelt kontinentális éghajlat jellemző, négy jól elkülönülő évszakkal. Az átlagos éves hőmérséklet 10 °C körüli; a maximum elérheti a 40 °C-ot, a minimum pedig -15 és -20 °C között alakul. Az éves csapadékmennyiség 964 mm, a legtöbb csapadék pedig az április–májusi időszakban hullik. A területen az északnyugati szelek dominálnak.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb45126Bosnyák141122Horvát20Jugoszláv00Egyéb10Összesen595148 Története A térség 1460-ban került az oszmánok birtokába, majd 20 évvel később megalakult a Zvorniki szandzsák, melynek ez a régió is a része lett. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Bulatovci községhez tartozó településnek 25 háztartása és 168 ortodox keresztény lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 100. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Gornja Baljkovica Srpska községben 39 háztartást és 224 ortodox szerb lakost, Gornja Baljkovica Turska településen 11 háztartást és 48 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 138. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Gornja Baljkovica Srpska községnek 214 ortodox szerb, Gornja Baljkovica Turska településnek 46 muszlim bosnyák lakosa volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 230. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település nyugati része a Föderációhoz és Sapna községhez, míg a lakosság számát tekintve kisebb, de területileg nagyobb keleti rész a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Jegyzetek
További információk Sapna község hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései