Holéczy Zoltán (Szeged, 1896. október 5.Születése bejegyezve a szegedi állami születési akv. 1851/1896. folyószám alatt. – Szombathely, 1969. december 23.Halálesete bejegyezve a szombathelyi állami halotti akv. 1079/1969. folyószám alatt.) magyar orvos, amatőr régész, adományozó.
Életpályája 1914-ben érettségizett Szombathelyen a főgimnáziumban. 1914-től a Kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem orvostanhallgatója volt; közben 1915–1918 között frontszolgálatot teljesített.
1921-ben a budapesti tudományegyetemen avatták orvosdoktorrá. 1921–1968 között Celldömölkön gyermekorvos volt.
Az Országos Magyar Történeti Múzeum igazgatója, gr. Zichy István 1939. május 2-án kelt levelében megbízta, hogy a celldömölki járás területét és az onnan esetleg előkerülő leleteket kísérje figyelemmel, és azokról tegyen jelentést. A második világháború alatt (1939–1945) négyszer vonultatták be; 18 hónapon át hadiorvosként tevékenykedett a szombathelyi, a pápai és a celldömölki hadikórházakban.
1941. tavaszán és őszén a dömölki bencés templom körüli Árpád-kori temetőt ásatta meg, ahol 17 sírt tártak fel. 1941. őszén Mesteri-Intapuszta határában egy Árpád-kori köznépi temető egy tucat sírját kutatta fel. 1945-től Celldömölk községi orvosa volt.Celldömölk.hu
1950-től a celldömölki TBC gondozó intézet vezetője volt. 1953-ban tüdő szakorvosi vizsgát tett.https://www.szent-norbert.hu/pdf/premontreiek/holeczy.pdf
1968-ban nyugdíjba vonult.
Munkássága Celldömölkön felfigyelt a Ság-hegyi Bazaltbánya Rt. működése során felszínre kerülő régészeti emlékekre. Összeütközésbe került Lázár Jenővel, a bazaltbánya tulajdonos-mérnökével, aki régészeti ásatásokat végzett a hegyen és a környéken. A felhatalmazás birtokában és a Történeti Múzeum pénzügyi támogatásával megkezdte régészeti kutatásait. A leletek többségét Budapestre küldte; ezek közül a legérdekesebb egy ma lappangó, de a szakirodalomban ismert lékelt (trepanált) koponya. Ásatásainak eredményeit, kissé megkésve, a Vasi Szemlében közölte. Magángyűjteménye nagyrészt elveszett, csupán néhány darabja került a Savaria Múzeum régészeti gyűjteményébe. A „Sághegyi vagy Kemenesaljái Múzeum" alapításának elkötelezett híve volt. Rendszeresen tartott ismeretterjesztő előadásokat a Ság-hegy történeti emlékeiről, és propagálta azok védelmét.
Családja Szülei: Holéczy János Gyula és Gürtl Anna Mária voltak. 1921-ben Celldömölkön házasságot kötött Horváth Izabellával.
Művei Az intapusztai XI. századi Árpád-kori sírmező részleges feltárása (Vasi Szemle, 18. 1964)
Díjai Érdemes Orvos (1965)
Emlékezete 1996-ban a celldömölki Tüdőgondozó épületén emléktábla elhelyezésével emlékeztek meg arról, hogy a kiváló orvos szakmai munkásságának köszönhetően Kemenesalján sikerült felszámolni a tuberkulózis járványt. Celldömölkön utca is viseli a nevét.
Jegyzetek
Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 A celldömölki tüdőgyógyász, aki letette névjegyét régészeti kutatásokban is Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár – Kresznerics Ferenc Könyvtára
További információk Ilon Gábor: Emlékezés a 100 éve született Holéczy Zoltánra (Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 1996. 4.)
Kemenesaljai Életrajzi Lexikon. Csönge. 2014. Kemenesaljai Regionális Ifjúsági Szervezet.
Kategória:1896-ban született személyek Kategória:1969-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar régészek