I. Konrád (vagy Öhningeni Kúnó, németül Kuno von Öhningen (†997. augusztus 20.) sváb herceg 983-tól haláláig.
Élete A Konrád-házból származott (ahonnan I. Konrád, az első német király is), szülei feltehetően Hermann pfullichgaui gróf és Gisela (II. Burchard sváb herceg és felesége, Regelinda lánya) voltak.Hansmartin Decker-Hauff: Ottonen und Schwaben. Hrsg.: Zeitschrift für Württembergische Landesgeschichte. Nr. 14, 1955. Valószínűleg Wolfgang regensburgi püspök nővérét, Judithot (Juttát) vette feleségül. Lehetséges hogy 965-ben ő alapította az öhningeni apátságot, de ezt csak egy későbbi dokumentum állítja.Karl Schmidt: Probleme um den Grafen Kuno von Öhningen und Paul Zinsmaier: Die gefälschte Urkunde Kaiser Ottos I. für die Propstei Öhningen. In: Herbert Berner: Dorf und Stift Öhningen. 1966, S. 43–89 u. 95–107.
982-ben I. Ottó sváb herceg belehalt a stilói csatában szerzett sebeibe. Mivel gyermeke nem volt, II. Ottó császár Konrádnak (egyes elméletek szerint sógorának) adományozta a Sváb Hercegséget. Beiktatására a 983-as veronai birodalmi gyűlésen került sor. Konrád és utódai esetében a hercegi címet kiegészítették Elzásszal is, hivatalos címe dux Alemannorum et Alsatiorum ( "a svábok és elzásziak hercege" formában szerepelt a királyi oklevelekben. Székhelye (caput ducatus) Strassburgban volt, így a sváb hercegek hatalmi központja jelentősen északabbra tolódott.
Konrád 997-ben halt meg. Ő volt az első sváb herceg, akinek sikerült közvetlenül megtartania a címet családján belül: őt fia, II. Hermann, azt pedig az ő fia, III. Hermann követte.
Családja Konrádnak legalább hét gyermeke született: Liutold, laikus szerzetes Konrád, laikus szerzetes II. Hermann (†1003. május 2/3), 997-től sváb herceg, az 1002/1003-as királyválasztás jelöltje; 986 körül feleségül vette Gerbergát (Konrád burgundiai király lányát) Ita, feleségül ment II. Rudolf altdorfi grófhoz Judith (†1033) Kunizza (†1020), feleségül ment I. Frigyes dießeni grófhoz Ismeretlen nevű lány, talán ő volt I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem utolsó felesége
Jegyzetek
Források Armin Wolf: Wer war Kuno „von Öhningen“. Überlegungen zum Herzogtum Konrads von Schwaben († 997) und zur Königswahl vom Jahre 1002. In: Deutsches Archiv für Erforschung des Mittelalters. Band 36, 1980, S. 25–83, Donald C. Jackman: The Konradiner. A Study in Genealogical Methodology (= Studien zur europäischen Rechtsgeschichte. Veröffentlichungen des Max-Planck-Instituts für Europäische Rechtsgeschichte. Band 47). Klostermann, Frankfurt am Main 1990, . Johannes Fried: Prolepsis oder Tod. Methodische und andere Bemerkungen zur Konradiner-Genealogie im 10. und frühen 11. Jahrhundert. In: Johannes Dahlbauer u. a. (Hrsg.): Papstgeschichte und Landesgeschichte. Festschrift für Hermann Jakobs zum 65. Geburtstag. Köln u. a. 1995. Armin Wolf: Quasi hereditatem inter filios. Zur Kontroverse über das Königswahlrecht im Jahre 1002 und die Genealogie der Konradiner. In: Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte Germanistische Abteilung. Band 112, 1995, S. 64–157. Eduard Hlawitschka: Konradiner-Genealogie, unstatthafte Verwandtenehen und spätottonisch-frühsalische Thronbesetzungspraxis. Ein Rückblick auf 25 Jahre Forschungsdisput. MGH, Studien und Texte 32, Hannover 2003, . Franz Josef Jakobi: Konrad. In: Neue Deutsche Biographie. (NDB). Band 12. Duncker & Humblot, Berlin 1980, , S. 527 (deutsche-biographie.de). P. Stälin: Konrad I. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 16, Duncker & Humblot, Leipzig 1882, S. 618 f.
Fordítás
Kategória:997-ben elhunyt személyek Kategória:Sváb hercegek