Horváth Miklós (1944-ig: Márkus Miklós) (Budapest, 1919. december 7. – Budapest, 1982. július 28.Gyászjelentése) magyar pedagógus, jogász, hadtörténész, múzeumi főigazgató, címzetes egyetemi tanár. A történelemtudományok kandidátusa (1960).

Életpályája 1937-ben érettségizett a győri Bencés Gimnáziumban. 1938–1939 között a Bécsi Egyetemen tanult.

1942-ben a Szegedi Egyetem magyar-német-történelem szakán szerzett tanári diplomát. 1942–1945 között Hatvanban az állami polgári iskola rendkívüli, 1945–1947 között rendes tanára volt. 1945-ben doktorált az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1945-ben a Magyar Kommunista Párt tagja volt; hatvani városi szervezetének titkáraként. 1945–1947 között a Magyar Kommunista Párt városi szakmaközi bizottságának elnöke volt. 1947–1949 között az egri népi kollégium igazgatója, és Heves vármegye tanfelügyelője volt. 1947-től a Heves Megyei Pártbizottság választmányi tagja volt. 1949–1950 között Heves vármegye tankerületi főigazgatója volt.

1950-ben rövid ideig a Zala megyei Tanács Oktatási és Népművelési Osztályát vezette. 1951-ben Petőfi Politikai Tiszti Iskolát végzett. 1951-től a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztje volt. 1951–1952 között a pécsi Dózsa Lövész Tiszti Iskola Társadalomtudományi Tanszékének tanszékvezető tanára volt. 1952–1955 között a Honvéd Kossuth Tüzértiszti Iskola Társadalomtudományi Tanszék Történelem Tantárgyi Bizottságának vezetőjeként dolgozott. 1955–1967 között a Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetője volt.

1960-ban lett a történelemtudományok kandidátusa. 1967-ben nyugdíjba vonult. 1967–1972 között az MSZMP Budapesti Bizottság Propaganda és Művelődési Osztályának munkatársa volt.

1972–1982 között a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója volt. 1977-től címzetes egyetemi tanár volt.

Munkássága Elsősorban a második világháború (1939–1945) története érdekelte. Múzeumi főigazgatóként minél több kiállítás bemutatására törekedett, viszont a restaurálásra, a feldolgozásra kevés figyelmet fordított. Vezetésével valósult meg a Budapest 100 éve című időszaki (1973) és a Budapest 2000. éve című állandó kiállítás (1979). Hivatali ideje alatt találták meg (1974) és mutatták be először (1976) a budai királyi vár gótikus szobrait. Javaslata alapján készült el az Így éltek a budapestiek a XVIII. századtól napjainkig című életmód-történeti kiállítás-sorozat (1974, 1976–1977); a magyar muzeológiában újdonságnak számító kiállítások szakmai elismerést váltottak ki, amelynek hatására szorgalmazta a fővárosi életmód tárgyainak széles körű gyűjtését. Ugyanakkor a vezetése alatt álló múzeum a várostörténeti profiltól idegen, illetve sematikus, politikai kiállításokat is rendezett. A közművelődési törvény megjelenése (1974) után rendszeresítette a múzeumi történelemórákat a diákok, valamint a tárlatvezetéseket az ún. szociális brigádok (munkáscsoportok) számára. A Budapesti Történeti Múzeum tevékenységét az aktuális kultúrpolitika lehetőségei szerint irányította. Mindennapi munkáját mégis ideológiai viták, pénzügyi problémák nehezítették, amelyek aláásták egészségét.

Családja Szülei: Márkus Ödön Sándor (1873–1922) színész és Horváth Ilona (1878–?) tanítónő, színésznő voltak. Nagybátyja, Horváth József (?–1946) örökbe fogadta. 1944-ben házasságot kötött Pál Ilona középiskolai tanárral. Két gyermekük született: Judit (1946–) és Miklós (1948–).

Sírja a Farkasréti temetőben található (6/15-2-70).

Művei Irodalmunk és a magyar történelem (Irodalmi Szemle, Eger, 1947. 1-34.) A magyar állam nemzetközi helyzetének főbb vonásai és a magyar–szláv katonai együttműködés a XI. században (Hadtörténeti Közlemények, 1956) Nyugati határvédelmünk stratégiai-taktikai jelentőségének néhány kérdése a Xl-XII. században (Hadtörténelmi Közlemények, 4. 1957. 1-2. 120-178.) A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál (összeállította és a bevezető tanulmányt írta; Budapest, 1958; 2. bővített kiadás; Budapest, 1959) Az önálló magyar–cseh hadművészet párhuzamos fejlődésének kérdései (Hadtörténelmi Szemle, 1959) A Horthy-hadsereg katonapolitikai célkitűzése a II. világháborúban (Honvédelem, 1959) Az 1940. évi nyugat-európai hadjárat hadtörténete és hadművészete néhány kérdésének kritikája (Hadtörténelmi Közlemények, 8. 1961. 1. 58-111.) Az egyetemes és a magyar hadművészet története. III/l. kötet. 1939–1944 (Mucs Sándorral; Budapest, 1961) Egyedül Hitler felelős a második világháború kirobbantásáért? Válasz Borus József, a történelemtudomány kandidátusának kritikai észrevételeire (Hadtörténelmi Közlemények, 9. 1962. 1. 265-284.) A magyar hadtörténetírás fejlődése és feladatai (Tervtanulmány). 1-2. rész (Hadtörténelmi Közlemények, 12. 1965. 4. 631-663. 13. 1966. 1. 64-93.) Pogány József (Forradalmárok, katonák. Életrajzgyűjtemény. Szerkesztette: Hetés Tibor; Budapest, 1968) A várostörténeti muzeologia néhány főbb kérdése (in: Tanulmányok Budapest múltjából, XX. 1974. 247-251.) Budapest felszabadítása és 30 éves fejlődése. Jubileumi kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, 1975. február 13. Kiállítási vezető. (Budapest, 1975) A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban (szerkesztette; Budapest, 1976; angolul is) Budapest története. V. kötet (1918-1945) (társszerző; Budapest, 1980. 7-15. 109-120. 629-633.) A magyar–szovjet diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok felvételére irányuló 1924. évi tárgyalásokat motiváló magyar elgondolásokról. (Elméleti és módszertani közlemények. A nemzetközi munkásmozgalom és politika egyes fejezeteiről. Szerkesztette: Kurucz István; Budapest, 1980) Budapest múzeumai (Budapest, 1984)

Jegyzetek

Források Magyar Múzeumi Arcképcsarnok, 2002 Névpont.hu

További információk Magyar tudományos akadémiai almanach az … évre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1861-1918, 1921, 1924-1943. 77 db. - 1973, 1986, 1991, 1997, 2001.

Schwarcz Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum kiadványai és munkatársainak szakirodalmi tevékenysége, 1976-1987. Bibliográfia; BTM, Budapest, 1989 Molnár Pál: Horváth Miklós: A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál (Hadtörténelmi Közlemények, 1958) Szekeres József: Horváth Miklós: A 2. magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál (Levéltári Közlemények, 1960) Borus József: Megjegyzések és kiegészítések Horváth Miklós alezredes, a történelemtudomány kandidátusa „Az 1940. évi nyugat-európai hadjárat hadtörténete és hadművészet-története néhány kérdésének kritikája” című tanulmányához (Hadtörténelmi Közlemények, 1962)

Kategória:1919-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar hadtörténészek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MKP-tagok Kategória:MSZMP-tagok Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek