Lakatos László magyar görögkatolikus pap, teológiai oktató, levéltáros, egyházi író és műfordító volt. Papi szolgálata mellett a bizánci rítusú kereszténység liturgiájával, az egyházi évvel, a szentek életrajzaival és a görögkatolikus imádságos irodalommal foglalkozott. Több önálló könyvet írt, illetve liturgikus szövegeket fordított.

Élete

Lakatos László 1934. június 14-én született Tiszalökön. Édesapja, Lakatos András cipészmester, édesanyja, Eszter háztartásbeli volt. Gyermekkorát falusi környezetben töltötte; visszaemlékezése szerint már fiatalon megszerette a könyveket, és ministrált. 1946-ban ösztöndíjasként a Debreceni Piarista Gimnáziumban kezdte meg középiskolai tanulmányait, ahol az iskola államosításáig két évig tanult. Ezt követően ismét falusi iskolába járt, majd Nyíregyházán folytatta középiskolai tanulmányait. A Kossuth Gimnáziumban érettségizett.

Papi szolgálata

Lakatos Lászlót 1959. december 8-án szentelték pappá Nyíregyházán. Első szolgálati helyei között Mándok és Szeged szerepelt.

1963 és 1967 között a Hajdúdorogi Püspöki Hivatal püspöki titkára volt, 1963 és 1966 között pedig a Görögkatolikus Papnevelő Intézet prefektusaként dolgozott.

1967-ben Rakacaszendre került, ahol mintegy másfél évig szolgált. Ezt követően, 1969-től 1979-ig Beregdaróc parókusa volt. 1979-ben Tiszaeszlárra helyezték, ahol egy évig szolgált. 1980-ban Hajdúdorogra került kisegítő lelkészként.

Az 1980-as években egyházi hivatali és levéltári munkát is végzett. Visszaemlékezése szerint 1980-tól a nyíregyházi levéltárba is bejárt, 1984-ben pedig Nyíregyházára került irodai munkára.

1990-es években rendszeresen járt Kárpátaljára, ahol magyar nyelvű görögkatolikus lelkipásztori szolgálatot végzett. Visszaemlékezése szerint több mint nyolc éven keresztül segítette a kárpátaljai magyar görögkatolikus közösségeket. 1999-ben nyugdíjba vonult.

Oktatói tevékenysége

Lakatos László a görögkatolikus papképzésben is részt vett. A papnevelő intézet prefektusaként, később pedig a Görögkatolikus Hittudományi Főiskola oktatójaként dolgozott. Oktatói tevékenységének egyik szakterülete a liturgika, vagyis a keresztény istentisztelet rendjével és szövegeivel foglalkozó teológiai tudományág volt.

Egy 2018-as interjúban elmondta, hogy a biblikus tárgyak és a Szentírás-magyarázat mellett különösen a liturgika érdekelte. A liturgikus tárgyak tanítására is engedélyt kapott, és az oktatás során a bizánci egyházi év ünnepeivel, énekeivel és liturgikus szövegeivel foglalkozott.

Halála

Lakatos László 2024. február 21-én hunyt el Nyíregyházán, életének 90. évében. Temetését 2024. március 12-én tartották a Nyíregyháza-jósavárosi görögkatolikus templomban, majd a nyíregyházi Északi temetőben helyezték nyugalomra.

Írói és fordítói munkássága Írásainak és könyveinek áttekintése Lakatos László írói és fordítói munkásságának középpontjában a görögkatolikus egyház liturgikus és vallási hagyománya állt. Könyveiben többek között a bizánci egyházi év ünnepeit, a szentek életét, az imádságos irodalmat és a liturgikus gyakorlatot dolgozta fel. Munkái között önálló könyvek, fordítások és folyóiratcikkek egyaránt megtalálhatók.

1997-ben Máriapócson jelent meg Ünnepi könyv a Bizánci egyház liturgikus évéhez című munkája. A kötet a bizánci egyház liturgikus évének ünnepeit dolgozza fel. Lakatos László későbbi visszaemlékezése szerint a könyv anyagának kialakulásában szerepet játszottak azok az előadások és oktatási anyagok, amelyeket a papnövendékek számára készített. A könyvről a Lelkipásztor című folyóiratban megjelenésekor könyvismertetés jelent meg. A mű későbbi teológiai és egyháztörténeti szakirodalomban is szerepel bibliográfiai hivatkozásként.

2003-ban Beregszászon jelent meg az Akathisztos könyv, amelynek fordítója Lakatos László volt. A kötet 45 akathisztoszt tartalmazott. Az akathisztosz a bizánci kereszténység himnikus-imádságos műfaja. Az Athanasiana című teológiai folyóiratban megjelent ismertetés szerint Lakatos László az akathisztoszok gyűjtésével és fordításával hosszabb időn keresztül foglalkozott.

Lakatos László Szentek virágoskertje című könyve a görögkatolikus egyházi évhez kapcsolódó szentek, vértanúk és főpapok életrajzait gyűjti össze. A kötet 2010-ben jelent meg, és az Antikvárium adatlapja szerint 440 oldalas. A mű későbbi görögkatolikus kiadványokban is hivatkozási forrásként jelenik meg. Egy 2022-ben megjelent egyházmegyei írás konkrét oldalszámmal hivatkozik a könyvre egy Szent Matrónáról szóló részben.

2005-ben jelent meg Reménységben gyászolunk című kötete. A könyv temetési beszédeket tartalmaz, és a görögkatolikus lelkipásztori gyakorlat körében használható szövegeket foglal össze.

Lakatos László a Görög Katolikus Szemle című folyóiratban Házad ékessége címmel több részből álló cikksorozatot közölt. A bibliográfiai adatok szerint a sorozat a görögkatolikus templom liturgikus terével és berendezésével foglalkozott, többek között az oltárral, az előkészületi asztallal és a szentély festészetével. A cikksorozat további részei is megjelentek; a bibliográfiai adatok alapján Lakatos László 2004-ben is publikált a témában.

Lakatos László a katolikus sajtóban is publikált. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum adatbázisában szerzőként szerepel többek között az Egy megtérés története, a Karácsony böjtje és az Istenhordozó Szent Simeon című írásoknál.

A róla készült 2018-as interjú további munkái között említi az Útravaló minden napra és az Imádkozom szent templomodnál című műveket. Az interjú szerint Lakatos László további fordításokkal is foglalkozott; ezek között olyan munkák is voltak, amelyek kéziratban maradtak vagy korlátozott példányszámban jelentek meg.

Munkásságának megítélése

Lakatos László munkássága a magyar görögkatolikus egyházi kultúra több területére kiterjedt. Papi és oktatói tevékenysége mellett könyveiben és fordításaiban a bizánci kereszténység liturgikus hagyományát, a szentek tiszteletét és az imádságos irodalmat dolgozta fel. Munkái elsősorban a magyar nyelvű görögkatolikus vallási és liturgikus irodalom körébe illeszkednek.

Az Ünnepi könyv a Bizánci egyház liturgikus évéhez című kötetéről már megjelenése évében, 1997-ben önálló könyvismertetés jelent meg a Lelkipásztor című folyóiratban.

Lakatos László művei későbbi szakirodalomban és egyházi kiadványokban is megjelennek. Az Ünnepi könyv a Bizánci egyház liturgikus évéhez például későbbi egyháztörténeti szakirodalom bibliográfiájában is szerepel, míg a Szentek virágoskertje című könyvére későbbi görögkatolikus kiadványok konkrét hivatkozásokkal utalnak.

Munkásságának jelentős része a görögkatolikus közösségen belül hasznosult: könyvei és fordításai a liturgikus és lelkipásztori gyakorlatban is alkalmazható szövegeket tettek hozzáférhetővé magyar nyelven.

Műveinek listája

Ünnepi könyv a Bizánci egyház liturgikus évéhez. Máriapócs, 1997.

Akathisztos könyv. Fordította Lakatos László. Beregszász, 2003.

Reménységben gyászolunk. 2005.

Szentek virágoskertje. 2010.

Útravaló minden napra.

Imádkozom szent templomodnál.

Házad ékessége – cikksorozat a Görög Katolikus Szemlében.

Források

Kategória:1934-ben született személyek Kategória:2024-ben elhunyt személyek Kategória:Görögkatolikus egyházi személyek Kategória:Magyar teológusok Kategória:Magyar műfordítók