A lübecki Szent Péter-templom () Lübeck egyik nagy múltú történelmi temploma. Első említése 1170-ből származik. Jelenlegi öthajós gótikus csarnoktemplom alakját a 15. században nyerte el. A Szűz Mária-templomhoz és a lübecki dómhoz hasonlóan a Szent Péter-templom is súlyos károkat szenvedett 1942 márciusában a virágvasárnapi brit bombatámadás következtében, és teljesen leégett. A helyreállítási munkálatokra csak az 1980-as években került sor. Mivel a berendezés megsemmisült, és a gyülekezetet időközben a szomszédos templomok között osztották szét, a templomot 1987-ben az egész város templomaként nyitották meg újra. Egyházközség nélküli városi templomként ma a művészet és a kultúra, a tudomány és a vita, valamint teológiai rendezvények, kísérleti istentiszteletek és szertartások helyszíne. A gyülekezet hiánya ellenére azonban továbbra is evangélikus templom maradt, és a Lübeck-Lauenburg evangélikus egyházkerülethez tartozik. Egyetemi templomként emellett akadémiai ünnepségek helyszínéül is szolgál, például a Lübecki Egyetem, a Lübecki Műszaki Egyetem és a Lübecki Zeneakadémia üdvözlő- és diplomaosztó ünnepségeinek, tornyában pedig kilátó működik. A téglagótikus stílusú épület Lübeck történelmi belvárosának részeként 1987 óta a világörökség része.
Története
A középkortól a 20. századig A templomot írásban először 1170-ben említették a Mária-templommal együtt. Ekkoriban valószínűleg még egy fatemplomról volt szó. 1227 és 1250 között egy késő román stílusú, háromhajós, négy boltszakaszos és három apszissal rendelkező csarnoktemplom épült fel, ennek hossza 29,80 méter, szélessége 21 méter volt.
1290 körül épült fel a háromhajós, gótikus csarnokkórus (szentélykörüljáró). A Szent Péter-templom Lübeck császári temploma volt. A császár titkos tanácskozások helyszíneként használta a templomot. Ugyanakkor a Mária-templom mellett a Szent Péter-templom volt Lübeck második piactéri temploma. A 14. században Lübeck jelentős népességnövekedést és gazdasági fellendülést élt át. Gazdag családok számos vikáriát alapítottak, kápolnákkal és mellékoltárokkal. Ehhez további helyre volt szükség. A 15. században ezért alakították ki a ma is látható formát: egy gótikus, öthajós, öt boltszakaszos tégla csarnoktemplomot. Ezzel a Szent Péter-templom a kevés létező öthajós csarnoktemplomok egyike. Keleten három apszis, nyugaton pedig egy széles alépítményen nyugvó egyetlen torony található.
Úgy tűnik, hogy időközben egy ikertornyot is terveztek: A Hanza-város, Lübeck gyors gazdasági fellendülése, valamint a kereskedők és kézművesek gazdagsága nyomán a 14. században egyfajta versengés alakult ki a lübecki templomok között. Minden templom túl akarta szárnyalni a szomszédait méretben, díszítettségben és a gyülekezet tagjainak számában. Ekkoriban a Szűz Mária-templom és a dóm már két toronnyal rendelkezett. A Szent Péter-templom követni akarta a példát, és megkezdte a saját ikertornyának előkészületeit. Ennek alapjai a ma is kivételesen széles homlokzaton figyelhetők meg. Arra a kérdésre, hogy végül miért nem épült meg a két torony, ma már nem lehet egyértelmű választ adni. Lehetséges, hogy elfogyott a pénz. Emellett feltehetően püspöki nyomás is nehezedett rájuk, mivel az ikertorony hagyományosan a püspöki székhellyel rendelkező templomok kiváltsága. 1413-ban kezdték meg a jelenlegi gótikus torony építését.
A reformáció 1529–1530-ban honosodott meg Lübeckben, és a Szent Péter-templom evangélikussá vált.
1880-ban a templomban jelentős átépítés zajlott. Mind az öt hajóban a padlószintet mintegy 2,5–3 lábbal lesüllyesztették, így a templom egésze ugyanennyit nyert a magasságából. A szabaddá vált pillérlábazatokat barnára égetett téglákkal szegélyezték. Állítólag korábban is így nézett ki, és csak a 18. században fektettek fapadlót a kőpadlóra. Az addig fehérre meszelt falakat és a mennyezetet világos rózsaszínűre festették, a boltozati bordákat pedig kékes árnyalatúra mázolták. A kórus (szentély) – amely abban az időben a templom egyetlen istentiszteletre használható része volt – magassága változatlan maradt. Ide a későbbiekben néhány lépcsőfokon kellett felmenni.
Pusztulása és újjáépítése Már a 20. század harmincas éveiben liftet építettek be a Szent Péter-templom tornyába. A náci korszakban a templom hírhedt módon a Deutsche Christen kedvencének számított. Az 1942-es virágvasárnapi, Lübeck elleni légitámadás során a Szent Péter-templom teljesen kiégett. A tető, a toronysisak és a gazdag belső berendezés megsemmisült. Ide tartozott az Ifjabb Tönnies Evers fafaragó által készített orgonahomlokzat, vagy Johann Klingenberg tanácsos jelentős sárgaréz sírlemeze is. Fennmaradt azonban a templom barokk keresztelőmedencéje, amelyet Johann Philipp Lefèvre tanácsos adományozott.
A szükségből befedett templom kezdetben a lübecki egyházi építőműhely (Kirchbauhütte) lapidáriumaként szolgált, ahol a háborúban elpusztult összes lübecki templomból megmentett szobortöredékeket ideiglenesen tárolták.
1979-ben országos pályázatot írtak ki a templomtér modern belső kialakítására, ám egyik terv sem bizonyult meggyőzőnek, így azt a döntést hozták, hogy a falakat fehérre meszelik, és a templomot a maga letisztultságában hagyják meg. Ehhez illeszkedik a kórus új feszülete, Arnulf Rainer 1980–1983 között készült, egy kisebb diadalmi kereszt méreteivel (214 × 123 cm) rendelkező alkotása, amely nyers deszkákból áll, és egy kegytárgykereskedésből származó korpusszal van ellátva. A feszületet vastag festékrétegek borítják.
A Szent Péter-templomból 48 középkori sírkő maradt fenn a feljegyzésekben, amelyeknek a legnagyobb része már nincs meg, vagy nem azonosítható. A harangegyüttesből egyetlen harang kivételével semmi sem maradt. A lángok elől megmenekült harang ma kölcsönben a nussei templomban lóg; 1507-ben öntötte az erfurti Gloriosát is megalkotó Gerhard van Wou és Johannes Schonenborch. A két mester a Hanza-városban alkotta meg utolsó műveit, amelyekből már csak a Szent Jakab-templomban található Salichmaker, valamint a nusse-i templom három harangja közül a legnagyobb maradt fenn.
A Szent Péter-templom volt az utolsó a lübecki belvárosi templomok közül, amelyet a második világháború után teljesen újjáépítettek.
Jelenlegi hasznosítása Már röviddel a második világháború előtt a Szent Péter-gyülekezet mindössze mintegy 2000 tagot számlált. Ennek oka Lübeck polgárvárosból üzletvárossá történő átalakulása volt. A polgárok egyre inkább a város peremkerületeibe költöztek (a kapuzárás, a Torsperre 1864-es eltörlését követően). A világháborús pusztítás után ezt a kis gyülekezetet a szomszédos dóm- és Mária-gyülekezetek között osztották fel. Amikor 1987-re a Szent Péter-templomot külsőleg helyreállították, a belvárosban így eggyel több templom volt a kelleténél. Felmerült, hogy a templomot profanizálják, és áruházzá, parkolóházzá vagy koncertteremmé alakítják.
Végül a Szent Péter-templomot saját gyülekezet nélkül, az egész város templomaként nyitották meg újra. Günter Harig (1988–2005) és Bernd Schwarze (1998-tól) lelkészek vezetésével egy olyan hasznosítási koncepciót dolgoztak ki, amely iránymutatóvá és stílusteremtővé vált a német nyelvterület városi gyülekezeti munkájában. A városokban tapasztalható fokozódó szekularizáció felismeréséből kiindulva a koncepció az egyház és a kultúra, a vallás és a tudomány viszonyának új meghatározásán alapul. A sokrétű rendezvényprogramért egy közéleti személyiségekből álló kuratórium felel. A felolvasások, előadások, pódiumbeszélgetések, vásárok és koncertek mellett rendszeresen tartanak teológiai és liturgikus kísérleteket is. A 2000-es év óta havonta egyszer rendezik meg a Petrivisionen elnevezésű éjszakai tematikus performanszt. A „solo verbo” című beszédsorozat kritikus megközelítéssel vizsgál vallási kérdéseket. 2017 nagycsütörtökén „Supper’s Ready” címmel egy művészileg megformált úrvacsorai ünnepségre került sor.
Gyülekezet nélküli templomként a Szent Péter-templom egyházjogilag a Lübeck-Lauenburgi Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye „szolgálatai és művei” (Dienste und Werke) közé tartozik. Művészeti kurátorként eddig Roswitha Siewert, Thomas Baltrock, Björn Engholm, Bernd Schwarze és Valentin Rothmaler tevékenykedett. 2016 januárjában a Szent Péter Kuratórium együttműködési szerződést kötött a lübecki Overbeck Társaság (Overbeck-Gesellschaft) művészeti egyesülettel. Ezáltal az Overbeck Társaság igazgatója egyben a Szent Péter-templom művészetért felelős kurátora is.
2004 óta a Szent Péter-templom hivatalosan is a Lübecki Egyetem egyetemi temploma. 2006-tól a Lübecki Műszaki Főiskola és a Lübecki Zeneművészeti Főiskola is együttműködik az egyetemi és főiskolai templommal.
Irodalom
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Lübeck Kategória:Németország gótikus vallási építményei Kategória:Szent Péter-templomok