Schőner Béla (Budapest, 1944. szeptember 16. – 2022. január 12.) magyar asztrológus és számítógépes programfejlesztő, a róla elnevezett Schőner-módszer kidolgozója. Munkásságának központi területe a születési idő asztrológiai korrekciója, valamint az erre épülő elemzési és prognosztikai rendszer volt. Az 1990-es évektől módszeréről és annak alkalmazásairól több magyar sajtóorgánum is beszámolt; az eljárással kapcsolatos állításokra tudományos kritika is született.Szeidl Béla: Vélemény Schöner Béla jegyzőkönyvéhez. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézete, 1994. június 8. Online változat.
A Schőner-módszer számítógépes alkalmazására készült el a Nostradamus korrigáló- és elemzőprogram, amely később a Placidus asztrológiai rendszer részévé vált.A Placidus asztrológiai rendszer dokumentációja.
Élete
Schőner Béla 1944. szeptember 16-án született Budapesten.Schőner Béla életrajza.
A Kurír 1991-es portréja zenészként mutatta be, aki szintetizátorral és dobgéppel dolgozott. A lap szerint érdeklődött a számítástechnika iránt, saját programokat készített, és egy ideig totózóklubot is működtetett. Elmondása szerint egy számítógépes horoszkópprogram elkészítésének ötlete vezette az asztrológia tanulmányozásához; ennek során került kapcsolatba a Kőrösi Csoma Intézettel, ahol asztrológiát tanult.Ferenczy Ágnes: „Ha tévedek, visszafizetem kamatostól a pénzt”. Kurír, 1991. február 6., 5. o.
Az 1990-es évekre az asztrológia és a számítógépes programozás összekapcsolása vált munkásságának fő területévé.
A Schőner-módszer
Schőner elsősorban a születési idő pontosítására – az asztrológiai terminológiában születési idő korrekciójára – épülő rendszerével vált ismertté. A módszer az ember életének már megtörtént, időben meghatározható eseményeit veti össze a horoszkóp különböző időjelző eljárásaival, és ezek alapján pontosítja a kiinduló születési időt.
A „Schőner-módszer” elnevezés már az 1990-es évek közepén megjelent a sajtóban. Egy korabeli riportban Schőner arról beszélt, hogy az eljárás kialakulásához egy számítógépes programozási hiba vezetett: egy hibás számítás olyan összefüggésre irányította a figyelmét, amelyet később tovább vizsgált.S. P.: „Aki megmondta a múltamat”. Heti Pesti Riport, 1994. június 23., 3. évfolyam, 25. szám, 4. o.
Az elnevezést Takács Zsuzsa A gyerektervező asztrológus című, 1995-ben a Nulladik Típusú Találkozások 4. évfolyamában megjelent írása is használta.Takács Zsuzsa: „A gyerektervező asztrológus”. Nulladik Típusú Találkozások, 1995, 4. évfolyam, 1–12. szám.
Schőner a módszert nemcsak a születési idő pontosítására, hanem múltbeli életesemények azonosítására és későbbi események prognosztizálására is alkalmazta. Saját megfogalmazása szerint tevékenységét nem jóslásnak, hanem prognosztikának tekintette; ezt már egy 1991-es interjúban is hangsúlyozta.Ferenczy Ágnes: „Ha tévedek, visszafizetem kamatostól a pénzt”. Kurír, 1991. február 6., 5. o.
Bébiterv és Schőner Intézet
Schőner egyik első nagyobb nyilvánosságot kapott vállalkozása a Bébiterv volt. A Kurír 1991 februárjában már ezen a néven említette a vállalkozást. A szolgáltatás keretében asztrológiai számítások alapján próbálták meghatározni a fogamzás kedvező időpontját, illetve a születendő gyermek nemét.Ferenczy Ágnes: „Ha tévedek, visszafizetem kamatostól a pénzt”. Kurír, 1991. február 6., 5. o.
A gyermektervezési módszer részben Eugen Jonas fogamzási elméletéhez kapcsolódott. Schőner a korábbi eljárásokat számítógépes számításokkal egészítette ki. A Magyar Nemzet 1993-ban külön riportban foglalkozott Schőner gyermektervezési módszerével.Koncz Éva: „Hold-lesen – Ha fiút akarsz, az is lesz!”. Magyar Nemzet, 1993. június 5., 24. o.
1994. július 8-án a Heti Nemzeti Újság arról számolt be, hogy a Schőner Intézet az év júniusában nyílt meg. A lap tudósítója az intézetben saját horoszkópelemzést is készíttetett.„Nostradamus utódai”. Heti Nemzeti Újság, 1994. július 8., 13. o.
Ugyanezen év novemberében a Népszava a Schőner Intézetben készített riportot. Schőner ekkor azt állította, hogy addig 83 gyermek fogant az általa alkalmazott gyermektervezési szolgáltatás keretében. A gyermek nemének tervezése mellett olyan pároknak is készített számításokat, akiknél orvosilag nem magyarázott fogamzási nehézség állt fenn.Szigeti Piroska: „Nyolcvanhárom csillaggyerek”. Népszava, 1994. november 4., 8. o.
A módszer vizsgálata és kritikája
Schőner az 1990-es években kísérletet tett módszerének ellenőrizhető formában történő bemutatására. Munkájával kapcsolatban Szeidl Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézetének munkatársa 1994. június 8-án Vélemény Schöner Béla jegyzőkönyvéhez címmel írásos állásfoglalást készített.Szeidl Béla: Vélemény Schöner Béla jegyzőkönyvéhez. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézete, 1994. június 8. Online változat.
Szeidl megállapította, hogy a jegyzőkönyvben szereplő állítások nem csillagászati kérdések, ezért azokról csillagászati szakvéleményt nem lehet adni. Az asztrológiai állítások tudományos értékeléséhez ugyanakkor az objektivitás feltételeit biztosító, szigorúbb vizsgálati módszert tartott szükségesnek.
A Schőner-módszer körül ebben az időszakban sajtónyilvánosságot kapó vita is kialakult. A Heti Nemzeti Újság 1994-ben egy Schőner által tartott sajtótájékoztatóról tudósított, amelyen módszerét és az azzal elértnek tartott eredményeket ismertette.„Nostradamus utódai”. Heti Nemzeti Újság, 1994. július 8., 13. o.
Nostradamus számítógépes program
Schőner 1991-ben kezdte meg egy számítógépes program kidolgozását. A később Nostradamus néven bemutatott program fejlesztésében Motyán Zoltán programozó matematikus vett részt. A Magyar Hírlap 1996 májusában mintegy ötéves fejlesztési munka eredményeként számolt be a program bemutatásáról.Magyar Hírlap, 1996. május 9., 18. o.
A Nostradamus a Schőner-módszer számítógépes alkalmazására épült. A program a születési adatokból szöveges elemzéseket és különböző időtávú prognózisokat készített. Egy 1996-os interjú szerint a szöveges napi, heti és havi értelmezéseket készítő változat fejlesztése közel két évig tartott.„A hitetleneket is könnyen meggyőzi”. Bács-Kiskun Megyei Népújság, 1996. április 10., 5. o.
A programról 1996-ban több sajtóorgánum is beszámolt. A Reform szerint Schőner 1991-ben kezdte a kidolgozását, és a fejlesztés során több mint ezer élő, valamint több száz elhunyt személy életútját használták a rendszer tesztelésére.„Asztrológia a laikusoknak”. Reform, 1996. április 16., 15. szám, 12. o. A Mai Nap ugyancsak külön cikkben mutatta be a Nostradamust.Hoffmann József: „Nostradamus Magyarországon – Csillagprogram múltról, jövőről”. Mai Nap, 1996. május 18., 4. o.
A Nostradamus később a Placidus asztrológiai rendszer részévé vált. A jelenlegi programdokumentáció a Schőner-módszeren alapuló születésiidő-korrekciós, elemző és prognosztikai modulként írja le, és Schőner Béla, Farkas Andrea és Motyán Zoltán közreműködését tünteti fel.A Placidus asztrológiai rendszer dokumentációja.
Oktatói tevékenysége és későbbi munkássága
Schőner asztrológiát oktatott; képzésében kiemelt szerepet kapott a születési idő korrekciója és a Schőner-módszer alkalmazása. Későbbi éveiben a Magyar Holisztikus Egyesület keretében működő asztrológiai képzés szakmai munkájában is részt vett.Schőner Béla életrajza.
Halála és öröksége
Schőner Béla 2022. január 12-én hunyt el.Schőner Béla életrajza.
Az általa kidolgozott születésiidő-korrekciós rendszer és az ahhoz kapcsolódó Nostradamus program halála után is használatban maradt. A Placidus Plus jelenlegi változata továbbra is Schőner Béla módszerén alapuló korrekciós és prognosztikai rendszerként írja le a Nostradamus modult.Placidus Plus – Nostradamus modul.
A Schőner-módszer oktatása és szakmai hagyatékának gondozása a Magyar Holisztikus Egyesület keretében folytatódik.Schőner Béla életrajza.
Jegyzetek
További információk Placidus asztrológiai rendszer
Kategória:1944-ben született személyek Kategória:2022-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar asztrológusok