bélyegkép|Az árkosi Benkő család címere Az árkosi Benkő család Erdélyben és Magyarországon kiterjedt református székely család. A család egyes ágai Háromszék-szerte szétszóródtak, s különböző előnevek használatával újabb ágakat alapítottak. Az árkosi Benkő családból származnak a középajtai, kisbaconi, altorjai, illyefalvai, kilyéni, bölöni és nagysolymosi Benkő családok. Szintén az árkosi főágból származnak a Marosszéken élő Benkő családok.
Nem azonos a mátisfalvai Benkő családdal, amelyből a maksai, dálnoki és albisi ágak származtak.
A család leghíresebb tagja középajtai és árkosi Benkő József (1740–1814) református lelkész, teológus, történetíró és polihisztor, kinek botanikai és nyelvészi munkásságához fűződik számos ma is használatos növénynév – pl. boglárka, gyermekláncfű, hóvirág, citromfű, ecetfa, muskátli, napraforgóvirág stb. – megalkotása.
Története A Benkő család különböző ágai a kora újkori székely társadalom rendi tagolódásának szinte valamennyi rétegében megtalálhatók voltak. A források a Benkő nevet viselők között egyaránt említenek főembereket, lófőket, szabad székelyeket, valamint jobbágyi sorban élőket. A családnév viselőinek eltérő társadalmi helyzete jól szemlélteti a kiterjedt rokonság egyes ágai közötti vagyoni és jogállásbeli különbségeket, illetve ezek időbeli változását.
Árkosi ág A családot említő első írásos adat 1500-ból Benkő Györgyről szól, ki ekkor Sepsiszék főkapitánya volt. A család ezen ágának tagjai már a 17. század elején, 1614-ben és 1635-ben primorok között szerepeltek a katonai összeírásokon.
Az árkosi Benkő család részletesebb leszármazása a 18. századtól ismert. Az 1706-ban született Benkő István, kinek fia, ifj. István 1746-ban született, s Thúróczi Máriával közös gyermekei Dániel, Pál, Judit és Mária. Házasság révén az árkosi primor Benkő család tagjai rokonságba kerültek a Jancsó, Pálffy, Prohászka, Éhn, Gaál, Újhelyi, Horváth, Fejér, Kovácsy, Gazda, Borosnyai stb. családokkal.
A család későbbi nemzedékeiben több közhivatalt viselő és értelmiségi pályára lépő tagot találunk. Közülük Benkő Pál (1852–1885) országgyűlési képviselő volt; Benkő Gyula (sz. 1853) takarékpénztári főkönyvelőként, Benkő Lajos (sz. 1855) városi tanácsnokként, Benkő Sándor (sz. 1858) pedig minisztériumi osztálytanácsosként működött. A következő nemzedékből Benkő Ernő (sz. 1876) törvényszéki albíró, míg egy másik Benkő Sándor (sz. 1869) alkirálybíró; valamint Benkő István (sz. 1868) szeszgyáros.
Az 1719-ben született Benkő Mihálytól eredő ágból János 1817-ben született és mezőpéterlaki református lelkészként szolgált; a Gazda Annával kötött házasságából született Benkő Lajos (sz. 1849), későbbi hajdúnánási lelkész. bélyegkép|Benkő Dániel (1799–1883)
Középajtai ág A család egy ága a 17. század elején költözött Erdővidékre, majd csakhamar elterjedt Középajtán, Köpecen, Bibarcfalván és Kisbaconban.
Középajtán az 1602-es katonai lustrán Benkő János szabad székelyt írták össze, míg 1614-ben id. és ifj. Benkő Máté gyalog katonák. Szintén ez utóbbi összeíráson Benkő Mihály koldus és béna Benkő István, valamint Benkő Péter szabad székelyek. Végül Benkő Gergely – kit korábban Bedő István erővel jobbágyul kötött – az összeírás idején Sylvester Mihály jobbágya. bélyegkép|Benkő József (1740–1814) 1683-ban, a bécsi hadjárat után készült katonai összeíráson a hadköteles székelyeket vették számba. Középajtán Benkő János két fiával, Benkő László fogadott fiával, valamint Benkő György és Benkő István lófők.
Minden bizonnyal az előbbi, névtelenül összeírt fiúgyermekek leszármazottja lehet az a lófő Benkő Mihály, ki 1718-tól kezdve Magyarhermányban 10 évig, majd Bardocon 24 évig, s Középajtán 14 évig volt református pap, s ebből 11 évig erdővidéki esperes. Benkő Mihálynak Hermányi Dienes Judittól tizenhárom gyermeke született, kik kivétel nélkül papi családba házasodtak.
A középajtai és köpeci ágból származó Benkő családbeliek hosszas pereskedés után egy 1798. október 12-én kelt végzés értelmében az árkosi Benkő család leszármazottaiként ismertettek el, s köztehermentes nemesekké váltak. Benkő József pap 1809-ben kért másolatot e végzésről, s ettől kezdve magát középajtai és árkosi előnévvel – „Josephus Benkő de Közép-Ajta, nobilis de Árkos” – írta. bélyegkép|Kisbaconi Benkő Ferenc (1745–1816) A középajtai Benkő család leszármazottai közül a faluban ma is sokan élnek.
Kisbaconi ág Szintén kiterjedt család, amely számos jelentős személyiséget adott. A család ezen ágából Benkő Ferenc (1745–1816) mineralógus, Benkő Károly (1805–1863) történetíró.
Benedek Elek Édes anyaföldem című művében számos Benkő-rokont név szerint említ Kisbaconban. A felütésben így fogalmaz:
Nevezetes személyek
Benkő Dániel (1799–1883) mezőgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Benkő Ferenc (1745–1816) teológus, mineralógus Benkő Gyula (1888–1958) földrajztanár Benkő József (1740–1814) református lelkész, polihisztor Benkő Károly (1805–1863) író, történetíró, tisztviselő Benkő Máté (17. század) portai követ, író
Jegyzetek
Kategória:Erdélyi történelmi családok