Tor Bergeron (svéd kiejtés: [ˈtǔːr ˈbæ̌rjɛrɔn]; Godstone, 1891. augusztus 15. – Uppsala, 1977. június 13.) svéd meteorológus, aki elméletet dolgozott ki a felhőkben történő csapadékképződés mechanizmusára.
Munkássága Az 1930-as években Bergeron és Walter Findeisen kidolgozta azt az elképzelést, amely szerint a felhők egyszerre tartalmaznak túlhűlt vízcseppeket és jégkristályokat. Bergeron szerint a csapadék nagy része úgy keletkezik, hogy a kis túlhűlt vízcseppekből víz párolog el, amely azután a jégkristályokra rakódik. A növekvő jégkristályok ezt követően hó formájában hullanak a felszínre, vagy – a környező levegő hőmérsékletétől függően – elolvadnak, és hideg esőként érkeznek a talajra. Ezt a folyamatot Bergeron-folyamatnak nevezik, és a csapadékképződés egyik legfontosabb, illetve elsődleges mechanizmusának tartják.
Bergeron a bergeni meteorológiai iskola egyik vezető tudósa volt. Ez az iskola a meteorológia tudományát alapvetően átalakította azzal, hogy új elméleti alapokat teremtett az időjárás megértéséhez és előrejelzéséhez. Miközben a bergeni kutatók új előrejelzési módszereket dolgoztak ki, megalkották az időjárási frontok fogalmát, valamint kidolgozták a mérsékelt övi ciklonok új modelljét, amely azok kialakulását, fejlődését és megszűnését egyaránt magyarázta. Bergeronnak tulajdonítják az okklúziós folyamat felismerését, amely a mérsékelt övi ciklon életciklusának utolsó szakaszát jelenti.
Elismerései 1949-ben Bergeron megkapta a Királyi Meteorológiai Társaság Symons-aranyérmét. 1966-ban a Meteorológiai Világszervezet a rangos Nemzetközi Meteorológiai Szervezet Díjával (International Meteorological Organization Prize) tüntette ki.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:1891-ben született személyek Kategória:1977-ben elhunyt személyek Kategória:Meteorológusok Kategória:Svéd tudósok