A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet röviden BKÜ a Balaton és tágabb környezetének jogszabályban meghatározott kiemelt térsége. A Balaton Kiemelt Térség területi lehatárolását a BKÜ adja. Nem önálló közigazgatási egység, települései Somogy vármegye, Veszprém vármegye és Zala vármegye területén helyezkednek el. A hatályos területi lehatárolást Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény tartalmazza.
A térséghez 180 település tartozik, amelyek közül 18 város és 162 község. A Balaton Fejlesztési Tanács adatai szerint az üdülőkörzet teljes területe a tófelülettel együtt mintegy 4480 négyzetkilométer, állandó népessége pedig a 2020-as években meghaladja a 270 ezer főt.
Lehatárolása és területi szerkezete A BKÜ településeinek körét jogszabály rögzíti, ezért a térség jóval túlterjed a Balaton közvetlen partvidékén. A területrendezési szabályozás megkülönbözteti a parti és partközeli településeket, valamint az ezek közé nem tartozó háttértelepüléseket. A térség 52 parti és partközeli településből, valamint 128 háttértelepülésből áll.
A térség északi része a Balaton-felvidék, a Keszthelyi-hegység és a Tapolcai-medence térségét is magában foglalja, nyugat felé a Kis-Balaton környezetéig terjed, míg délen a parti településeken túl jelentős somogyi háttérterületek kapcsolódnak hozzá. A BKÜ területi kiterjedése ezért lényegesen nagyobb a közvetlen tóparti üdülőterületnél. A táji szerkezetben a tófelület, a parti beépített területek, az erdők, a mezőgazdasági területek, valamint az északi part szőlő- és kertművelésű területei egyaránt jelentős szerepet kapnak.
Története A Balaton térségének kiemelt területrendezési kezelése több évtizedes előzményekre vezethető vissza. A 2000. évi CXII. törvény, közismert nevén a Balaton-törvény egységes területrendezési szabályozást állapított meg a térségre. A Központi Statisztikai Hivatal összefoglalója szerint az üdülőkörzet ekkor 164 települést foglalt magában. A 2008-as törvénymódosítás további 15 települést vont a hatálya alá, így a településszám 179-re emelkedett.
A települések száma 2014-ben nőtt 180-ra, amikor a korábban Balatonkenese részét képező Balatonakarattya önálló községgé vált. A Balaton-törvény szabályozási rendszerét később Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvénybe integrálták. A törvény negyedik része tartalmazza a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét.
Területrendezési szabályozása A hatályos törvény alapján a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervéből, az Övezeti Tervből és a Balatoni Területrendezési Szabályzatból áll. A szerkezeti tervet a törvény 10. melléklete tartalmazza.
A szerkezeti terv térségi területfelhasználási kategóriái az erdőgazdálkodási térség, a mezőgazdasági térség, a szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség, a vízgazdálkodási térség, a települési térség és a sajátos területfelhasználású térség. A terv emellett feltünteti a térségi jelentőségű közlekedési, energetikai, vízgazdálkodási és más műszaki infrastruktúra-hálózatok fő elemeit.
A szabályozás egyik alapvető célja a balatoni táj és a településszerkezet sajátosságainak megőrzése. A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a természetvédelmi és tájesztétikai szempontokat, a történeti településszerkezetet, a táj és a település jellegét, valamint a kulturális és építészeti örökséget. A parti és partközeli településekre a háttértelepüléseknél részletesebb területhasználati követelmények vonatkoznak.
Térképe A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hivatalos szerkezeti térképét a 2018. évi CXXXIX. törvény 10. melléklete tartalmazza. A nagy felbontású térképi állomány az Építésügyi portálon PDF formátumban érhető el.
A hivatalos térképen a BKÜ külső határa mellett a vármegyehatárok, a települések közigazgatási határai és belterületei is megjelennek. A térkép feltünteti a térségi területfelhasználási kategóriákat, valamint többek között a meglévő és tervezett közúti és vasúti hálózatokat, repülőtereket, kikötőket, energetikai hálózatokat és vízi infrastruktúrát.
Területfejlesztési szerepe A BKÜ területfejlesztési szempontból is kiemelt térség. A térséghez kapcsolódó fejlesztési feladatok összehangolásában a Balaton Fejlesztési Tanács vesz részt. A tanács illetékességi területét a Balaton Kiemelt Térség alkotja, amelynek területi lehatárolását a BKÜ adja.
A Balaton térségének fejlesztését a területrendezés mellett térségfejlesztési programok és rendszeres monitoringvizsgálatok is segítik. A monitoring a népességi, gazdasági, turisztikai, környezeti, közlekedési és infrastrukturális folyamatokat egyaránt vizsgálja, lehetővé téve a tópart és a háttértelepülések fejlődési különbségeinek követését.
Kapcsolata a Balaton turisztikai térséggel A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet nem azonos a Balaton turisztikai térséggel. A BKÜ elsősorban területrendezési és területfejlesztési lehatárolás. A Balaton turisztikai térség ezzel szemben a turisztikai térségek meghatározásáról szóló kormányrendeletben kijelölt turisztikai desztináció.
A két térség területileg jelentős részben átfedi egymást, de jogi rendeltetésük és településkörük nem azonos. Emiatt a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, a Balaton Kiemelt Térség és a Balaton turisztikai térség elnevezések csak az adott jogi vagy szakpolitikai összefüggés figyelembevételével használhatók.
Kapcsolódó szócikkek Balaton Balaton Fejlesztési Tanács Balaton turisztikai régió Balaton-felvidék Kis-Balaton Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Jegyzetek
További információk A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet hivatalos, nagy felbontású szerkezeti térképe A BKÜ valamennyi hivatalos térképi melléklete Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény A Balaton régió és a BKÜ bemutatása A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet éves monitoringjelentései
Kategória:Balaton