Dezső Ákos magyar preparátor és múzeumi szakember. Munkássága elsősorban múzeumi kiállítások, diorámák és preparátumok készítéséhez, valamint kiállítások felújításához kapcsolódik. Hosszabb időn keresztül a Magyar Természettudományi Múzeum, majd a Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársa volt.
Élete és pályafutása
Dezső Ákos középiskolás korában kezdett foglalkozni állatok preparálásával. Édesapja biológus-antropológusként a Magyar Természettudományi Múzeumban dolgozott, így fiatalon kapcsolatba került az intézménnyel. A preparátori mesterség alapjait Esztergályos Lajos madarász és preparátor mellett sajátította el. Eredetileg a biológia–testnevelés szakra szeretett volna bekerülni, azonban nem vették fel, ezt követően pedig a múzeumban kapott munkát. A Magyar Vadászlap 2012-es portréja szerint mintegy másfél évtizedet töltött a Természettudományi Múzeumban, majd az 1980-as évek közepén a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba került.
Saját bemutatkozása szerint 1978 óta foglalkozik múzeumi kiállítások készítésével és felújításával. Munkájához az állatok és növények preparálása, valamint diorámák készítése is hozzátartozik. Főbb munkahelyeként a Magyar Természettudományi Múzeumot és a Magyar Mezőgazdasági Múzeumot nevezi meg. 1981-ben a Magyar Természettudományi Múzeum nagyemlős állat-preparátorai között szerepelt A magyar múzeumok munkatársainak névjegyzéke szerint.
Saját pályájára utalva a Magyar Vadászlap arról is beszámolt, hogy a preparátori hivatás mellett több más szakmát és tevékenységet is kipróbált, köztük a hivatásos vadászatot, a szakács- és cukrászszakmát, a reklámszakmát, valamint a versenybírói és edzői tevékenységet.
Preparátori munkássága
A preparátori munka Dezső Ákos esetében nem korlátozódott az állatok egyszerű kitömésére. A Magyar Vadászlap 2012-es portréja szerint a múzeumi preparátor feladatai közé tartozott a gyűjteménybe kerülő állatok és madarak preparálása és a preparátumok karbantartása, de a diorámák készítésében is részt vett: a díszletek megtervezése és felépítése, valamint sok esetben a háttér megfestése is a munkájához tartozott.
Az MMM Magazin 2012-ben megjelent, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum preparátorműhelyét bemutató cikke szerint Dezső Ákos munkája a vadászat és a gyűjtés egyes mozzanataitól a nyúzáson és a bőr előkészítésén át a preparátum testének megformálásáig terjedt. A cikk a preparátort olyan szakemberként mutatja be, akinek a természettudományi és anatómiai ismeretek mellett a fém- és famegmunkálásban, valamint a szobrászatban is jártasnak kell lennie. A cikk szerint a múzeumi preparátorok a testet maguk alakították ki, majd arra helyezték rá az előkészített bőrt. A munkafolyamat része volt az anatómiai méretek felvétele, a test modelljének elkészítése, a csontváz és a belső szervek előkészítése, a bőr rögzítése, valamint a szemek, az orr és a száj kialakítása. A preparátumok elkészítését követően azok rendszeres karbantartást igényeltek. A Magyar Vadászlap szerint Dezső Ákos Hardy Oppermann mellett Afrikában is dolgozott. Pályafutása során különböző méretű és típusú állatokkal foglalkozott: az addigi legnagyobb preparátuma egy ló volt, amelynek elkészítésére két hét állt rendelkezésére, de kolibri preparálását is végezte.
A korábbi múzeumi gyűjtőmunka is kapcsolódott a preparátorok tevékenységéhez. A Magyar Vadászlap szerint korábban a múzeum gyűjtőbrigádja a gyűjteménytár számára hiányzó fajok példányait gyűjtötte be. A cikk idején azonban már inkább elhullott védett állatok kerültek a műhelybe. Az MMM Magazin ugyancsak bemutatja, hogy a múzeumi preparálás során a természetes körülmények között elhullott állatok tetemei is felhasználhatók ismeretterjesztési célokra. A sokoldalú munkavégzés miatt Dezső Ákos országszerte kapott felkéréseket preparátumok, kiállítások és diorámák elkészítésére.
A Magyar Vadászlap 2012-es portréja szerint Dezső Ákos a Magyar Mezőgazdasági Múzeum preparátorműhelyében fiával, Bálinttal együtt dolgozott. Bálint ekkor a preparátori mesterséget tanulta édesapja mellett. Dezső Ákos tapasztalata szerint gyakran azokból lesz preparátor, akik eredetileg érdeklődőként látogatnak el egy műhelybe, majd megszeretik a szakmát.
Diorámák és kiállítások
A múzeumi kiállításokban a preparátumok gyakran természetes környezetüket bemutató diorámák részeként jelennek meg. Az MMM Magazin 2012-es cikke szerint a diorámák kialakításánál a preparátumok mellett mű- vagy élő növényeket, illetve különböző építmény- és állatlakóhely-maketteket is alkalmaznak, a háttér pedig gyakran festett. Dezső Ákos munkájához ezeknek a környezetrekonstrukcióknak a kialakítása is hozzátartozott. Állandó munkahelyén a Természettudományi Múzeumban 1988-ban részt vett a Szikes tavak állatvilága című, a múzeumban, a Kiskunsági Nemzeti Park támogatásával létrehozott kiállítás elkészítésében. A Magyar Mezőgazdasági Múzeumban például 2004-ben készítette A fekete földrész vadászai kiállítás egyes részeit, amelyhez a Magyar Természettudományi Múzeum vonatkozó anyagait is felhasználták. Munkájába az állandó kiállítások preparátumainak restaurálása is beletartozott.
Emellett 1998-ban részt vett a lisszaboni világkiállítás magyar pavilonjának Gemenci-erdőt bemutató diorámájának elkészítésében. A Duna Múzeum kiadványa szerint a diorámán Szkok Iván festőművész, Dezső Ákos preparátor és Hosszú Kálmán hangtechnikus dolgozott. A kiadvány szerint a dioráma a világkiállítás után az esztergomi Duna Múzeum kiállításába került. 2000-ben a zalavári Várszigeten megépült Kis-Balaton Ház diorámáinak készítésében is közreműködött. A Gödöllői Városi Múzeumban 2019-ben közreműködött a Zsivajgó természet. A Gödöllői-dombság természeti értékei című kiállítás megvalósításában. A múzeum szakmai beszámolója Dezső Ákost és Rácz Róbertet „kiállításrendező és preparátor” megjelöléssel említi. A beszámoló szerint 2018–2019-ben egy korábbi, mintegy húszéves dioráma elbontását követően az új dioráma növény- és állatvilágának kialakításában vettek részt: a begyűjtött növényeket, valamint a megtisztított és helyreállított preparátumokat építették be a diorámába.
Saját bemutatkozása szerint a fentiek mellett a zaragozai világkiállítás magyar pavilonján, a Vadászati Világkiállításon, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK), valamint több magyarországi és külföldi múzeumban és kiállítási helyszínen is dolgozott. A felsorolásban szerepel többek között a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum, a marosvásárhelyi Természetrajzi Múzeum, a Szolnoki Vadászkamara, a sáregresi Aranyponty Halászati Múzeum, valamint az Erdőspusztai Bemutatóház és Arborétum.
Ismeretterjesztő tevékenysége
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2008-as, a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében kiadott programfüzetében külön program mutatta be Dezső Ákos preparátori munkáját. A program leírása szerint a látogatók a műhelyében ismerkedhettek meg a preparálás munkafolyamatával, érdekesebb munkáival, valamint a kiállítás-kivitelezés egyes módszereivel.
Jegyzetek
Források
Kóré Károly: Preparálás. Erdőből a kiállítóterembe. Vadász, gyűjtő, szobrász és tímár a preparátor. MMM Magazin, 2012. III. évfolyam, 7. szám, 24–27. o. Földvári Attila: Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Magyar Vadászlap, 2012. június, 397. o. Múzeumok Őszi Fesztiválja 2008 – Programfüzet. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 2008. Gödöllői Városi Múzeum: Kubinyi Ágoston Program – szakmai beszámoló, 2020. Világkiállításon a Múzeum. Duna Múzeum. Dezső Ákos: Bemutatkozás. Archivált személyes honlap, 2025.
Kategória:A Magyar Mezőgazdasági Múzeum munkatársai Kategória:1956-ban született személyek