Ottilie „Ottla” Kafka (Prága, 1892. október 29. – Auschwitz, 1943. október 7.) Franz Kafka legfiatalabb húga. A családjában a legközelebbi bizalmasa és kedvenc testvére volt, aki a nehéz időkben mindvégig támogatta az írót. Levelezésük nyomtatásban is megjelent. A holokauszt áldozataként vesztette életét.
Családja és fiatalkora
Ottilie (családi becnevén Ottla) Prágában született, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, egy középosztálybeli askenázi zsidó családban. Édesapja Hermann Kafka (1852–1931) kereskedő, édesanyja Julie Löwy (1856–1934) volt, aki egy poděbrady-i sörfőző, Jakob Löwy lányaként született. Három testvére volt: Franz, Gabriele („Elli”, 1889–1942) és Valerie („Valli”, 1890–1942).
Ottla volt Franz Kafka kedvenc testvére és legközelebbi bizalmasa (németül: enge Vertraute). Franz úgy nyilatkozott róla, hogy „a többiek iránti szeretetet nem érintve, messze a legkedvesebb” (unbeschadet der Liebe zu den anderen, die bei weitem liebste). Bátyja segített neki abban, hogy mezőgazdasági iskolai tanulmányokat folytathasson. Ottla a sógora, Karl Hermann nyugat-csehországi, züraui (ma Siřem, Blšany község része) birtokán élt és dolgozott.
1916 és 1917 között írói menedéket biztosított bátyjának, ahol Franz számos novellát írt. Később, 1917 szeptembere és 1918 áprilisa között – amikor már tuberkulózisban szenvedett – Franz szintén a züraui birtokon lakott. Ebben az időszakban írta meg A züraui aforizmák (Die Zürauer Aphorismen) című művét.
Házassága és gyermekei 1920 júliusában Ottla feleségül ment a cseh katolikus Joseph Davidhoz (apja akaratának ellenére). Két lányuk született: Věra (becnevén Valli, 1921) és Helene (becnevén Elli, 1923). Franz Kafka haláláig (1924 júniusa) figyelemmel kísérte felcseperedésüket. A házasság nem volt boldog, és 1942 augusztusában válással végződött. A válással Ottla elveszítette a vegyes házasság által biztosított védettségét a zsidóüldözéssel szemben.
Deportálása és halála A második világháború alatt Ottlát és nővéreit a nácik deportálták. Ellit és Vallit családjukkal együtt a łódźi gettóba, majd a chełmnói megsemmisítőtáborba küldték, ahol meggyilkolták őket. Ottlát a theresienstadti koncentrációs táborba (Terezín) szállították. 1943. október 5-én Ottla önkéntes segítőként elkísért egy gyermekcsoportot. Amikor a transzport két nappal később megérkezett az auschwitzi koncentrációs táborba, mindannyiukat meggyilkolták a gázkamrákban.
Öröksége és levelezése Franz Kafka és Ottla levelezése fennmaradt. Első alkalommal 1974-ben publikálta Hartmut Binder és Klaus Wagenbach (angolul Letters to Ottla & the Family címen jelent meg).
2011 januárjában bejelentették, hogy az eredeti leveleket egy berlini árverésen kötegben kívánják értékesíteni. A marbachi Német Irodalmi Archívum (Deutsches Literaturarchiv Marbach) a magánszektor segítségével remélte megvásárolni a gyűjteményt; végül 2011 áprilisában az archívum és az oxfordi Bodleian Könyvtár közösen vásárolta meg a leveleket. Köszönetet mondtak Ottla örököseinek, amiért hajlandóak voltak eladni a gyűjteményt az aukció előtt, valamint mindazoknak, akik segítettek a szükséges összeg összegyűjtésében, köztük egy nagylelkű adományozónak, aki saját kérésére névtelen maradt.
Jegyzetek
Irodalom Franz Kafka: Briefe an Ottla und die Familie. Herausgegeben von Hartmut Binder und Klaus Wagenbach, 1989, Deutsches Literaturarchiv Marbach (szerk.): Briefe an Ottla. Von Franz Kafka und anderen (felsorolása az összes levéllel). Alena Wagnerová: Die Familie Kafka aus Prag. Fischer, Frankfurt am Main 2001, Peter Härtling: Für Ottla. Pfaffenweiler Presse, Pfaffenweiler 1983. (is: Radius, Stuttgart 1984).
Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:Franz Kafka Kategória:Zsidó származású csehek Kategória:A theresienstadti koncentrációs tábor foglyai Kategória:A holokauszt áldozatai Kategória:Prágaiak