A héja (Astur gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.

Rendszerezése A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, a Falco nembe besorolva, Falco gentilis néven. Később sokáig az Accipiter nembe sorolták be Accipiter gentilis néven. 2024-ben azonban, korábbi genetikai vizsgálatok eredményeinek értékelése alapján átsorolták jelenleg elfogadott helyére, az Astur nembe (a módosítást még nem minden szervezet fogadta el).

Alfajai Astur gentilis gentilis Észak- és Közép-Európa; ez az alapfaj Astur gentilis marginatus – Marokkó, Spanyolországtól Kaukázusig; sötétebb és valamivel kisebb, mint az alapfaj Astur gentilis arrigonii – Korzika és Szardínia; még sötétebb és még kisebb, mint az alapfaj Astur gentilis buteoides – Észak- és Nyugat-Szibéria; nagyobb és világosabb, mint az alapfaj Astur gentilis albidus- Északkelet-Szibéria és Kamcsatka; van egy szürke és egy nagyon világos, majdnem fehér színváltozata is Astur gentilis schvedowi – Közép- és Kelet-Ázsia és Hokkaidó Astur gentilis fujiyamae – Honsú szigete, Japán; a legkisebb alfaj, nagyon sötét színű

Előfordulása Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén honos. Természetes élőhelyei a fenyőerdők, mérsékelt övi erdők, füves puszták és tundrák, valamint városi régiók. Vonuló faj.

Kárpát-medencei előfordulása A Magyarországon főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható. Állandó fészkelő állomány, a 2012 januárjában végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 17 héja telelt Magyarországon. 2018-ban a madárszámlálás adatai alapján 21 itthon telelő héját figyeltek meg a madarakat számlálók.

Megjelenése A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Testhossza 48–62 centiméter, szárnyfesztávolsága 135-165 centiméter, testtömege 600-2000 gramm. Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal, a fiatal példányok mellén hosszanti csepp alakú sávok találhatók. bélyegkép|250px|Héja portréjathumb|250px|Fiatal madár röpképe Életmódja bélyegkép Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók.Repülési formája: alacsony röptű üldözés. A héja vadon körülbelül 15 évig él.

Szaporodása Az ivarérettséget 2–3 éves korban éri el. A párok hűségesek egymáshoz, látványos nászrepülést végeznek. Általában előző évi helyüket foglalják el, de váltó fészket is használnak. Fészekalja négy kékesfehér tojásból áll, de általában csak két fiókát nevelnek fel. A kotlás áprilisban kezdődik és 35–38 napig tart. A fiatal madarak 40–43 nap után repülnek ki. thumb|220px|Tojásaibélyegkép|220px|és fiókái a fészekben

Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma szintén nagy. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Jegyzetek

Források

További információk Sasok és más ragadozó madarak magyarországi állománya 2015 januárjában

Kategória:Astur Kategória:Madárfajok Kategória:Magyarország madarai Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Románia madarai Kategória:Európa madarai Kategória:Ázsia madarai Kategória:Észak-Amerika madarai