A csernavodai atomerőmű () Románia egyetlen atomerőműve, amely az ország villamosenergia-termelésének mintegy 20%-át biztosítja. Az erőmű a dobrudzsai Duna-menti kisváros, Csernavoda mellett, a Duna–Fekete-tenger-csatorna kiágazási pontjánál épült fel. Az AECL CANDU reaktortechnológiáját alkalmazza, amelyben a Szörényvárban előállított nehézvíz szolgál neutronmoderátorként és hűtőanyagként.
Az 1980-as évek elejéről származó eredeti terv öt blokk (reaktor) építését irányozta elő. Az I. blokk 1996-ban készült el, beépített villamos teljesítménye 706 MW, és évente körülbelül 5 TWh energiát termel. A II. blokkot augusztus 7-én kapcsolták be a nemzeti villamosenergia-hálózatba, és 2007 szeptemberétől névleges paraméterek szerint működik. Az atomenergia felhasználásával Románia évente több mint 10 millió tonnával képes csökkenteni üvegházhatású gázkibocsátását. A 3–5. blokkok karbantartásáért a CNE-INVEST felel.
Története
Építése Már a kommunista időszakban felmerült egy atomerőmű építésének gondolata. Az első tervet, amely szerint szovjet technológiával az Olt folyón építették volna meg az erőművet, Nicolae Ceaușescu elutasította, mivel azt akarta, hogy az ország független maradjon a Szovjetuniótól, és elkerülje az esetleges „energetikai zsarolást.” A projekt megkezdése előtt egy román kutatócsoport 1968-ban az Amerikai Nukleáris Társaság konferenciájára utazott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol engedélyt kértek a kanadai nukleáris technológia Romániának történő átadására. Az Egyesült Államok Atomenergia-bizottsága 1970-ben jóváhagyta ezt a kérelmet, és a leendő erőmű megvalósíthatósági tanulmányát 1976-ban fejezték be.
A projekt 1978-ban indult, ugyanabban az évben, mint a titkos katonai atomprogram, és az erőművet az 1980-as években Kanadában az Atomic Energy of Canada Limited tervezte. Az eredeti terv szerint négy blokkot építettek volna, amelyek üzembe helyezését 1985-től kezdődően tervezték. Egy ötödik blokkot később, Nicolae Ceaușescu kommunista vezető közvetlen utasítására terveztek meg, amikor az a helyszínre látogatott. Az erőmű eredetileg tervezett 1–4. blokkjai egyenes vonalban helyezkednek el, az 5. blokk pedig a helyi geológiai viszonyok miatt eltolt helyzetben épült fel. Jelenleg az 1. és a 2. blokk működik. Ugyanazon a telephelyen további három, részben elkészült CANDU-reaktor található, amelyek egy, a Ceaușescu-rezsim bukásával megszüntetett projekt részei voltak; munkálataikat 1990. december 1-je óta szüneteltetik.
2026-os leállás A 2026-os európai hőhullámok miatt kialakult alacsony Duna-vízállás miatt az 1. blokkot 2026. július 28-án megelőző jelleggel leállították. A 2. blokk leállásának megakadályozása érdekében a román haditengerészet irányított robbantást hajtott végre a Pârjoaia-sziklaformáción, hogy átirányítsa a vizet az Ó-Duna-ágra, amely az erőmű hűtővizét biztosítja. A robbantás során keletkezett kövekkel megrakott négy uszályt a Bala-ágon is elsüllyesztettek, hogy a vizet még jobban az erőmű felé tereljék. Ezen intézkedések ellenére az alacsony vízállás miatt 2026 augusztusában a 2. blokkot is le kellett állítani.
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Románia 20. századi építményei Kategória:Atomerőművek Kategória:Románia gazdasága