A Manchester City FC pénzügyi csalási botránya 2023-ban robbant ki, mikor a Premier League bejelentette, hogy 115 vádpontban vádat emel az akkor nyolcszoros bajnok angol csapat ellen a 2009 és 2018 közötti időszakban elkövetett pénzügyi csalásért, főleg hamis dokumentumok vagy pénzügyi információk megosztásával kapcsolatban. A folyamat hosszan elhúzódott, a bajnokság 2026 szeptemberében jelentette be, hogy 114 vádpontban bűnösnek találta a klubot. Büntetést ekkor nem jelentettek be, a City folytonosan tagadta a vádakat, tervez fellebbezni.
A bajnokság közleményében azt írta, hogy a City „hamis szerződéseket írt alá több kereskedelmi partnerével is, hogy mesterségesen csökkentse kiadásait és megemelje bevételeit” majdnem 900 millió fonttal, „a klub hamis pénzügyi információt adott le a ligának,” „a Premier League és az UEFA költekezési korlátait jelentősen megszegte” és nem működött együtt az eljárással.
Háttér
Pénzügyi nehézségek, Manszúr sejk színrelépése bélyegkép|272x272px|A szabálysértések során a csapat tulajdonosa az Egyesült Arab Emírségek királyi családjának tagja, Manszúr sejk voltA Manchester City Anglia egyik legsikeresebb csapata, trófeáinak nagy részét a 21. században szerezte meg. A 2010-es évekig két bajnoki címet (1937, 1968) tudott nyerni a csapat, de ezt jelentős alulteljesítés követte, az 1980-as éveket követő időszakban ingáztak az első-, és másodosztályok között, 1998-ban a harmadosztályba is kiestek. A Manchester City csapatát 2008-ban pénzügyi összeomlás közelében vásárolta meg Thaiföld korábbi miniszterelnökétől, Thakszin Csinavattól az Abu Dhabi United Group (ADUG), amit Manszúr bin Zájid en-Naján sejk vezetett. Manszúr sejk a Közel-Kelet egyik legbefolyásosabb személye, az egyesült arab emírségekbeli királyi család tagja (az ország elnökének öccse), akik közel 400 milliárd dolláros vagyonnal rendelkeznek. Csinavat nem sokkal korábban, 2007-ben vásárolta meg a klubot, de 2008-ban a thai hatóságok korrupciós vádak következtében befagyasztották vagyonát, így a City ismét a piacra került. Manszúr lecsapott a lehetőségre, 200 millió fontot költve a klub megvásárlására. Ugyan a klub folyamatosan kiemeli, hogy a csapatnak nincs köze az emírségekbeli államhoz, és az ADUG függetlenül működik az ország vezetésétől, Manszúr cégbeli szerepe és a kiszivárgott emailek következtében ezt jelentősen megkérdőjelezték.
A felvásárlást többen is kritizálták, az Amnesty International és a Human Rights Watch is a „sportswashing” (kb. sportmosás; a sportot mint eszközt használja fel valaki arra, hogy tisztára mossa a nevét) egyik legjelentősebb példájaként emlegette, hiszen az ország jelentős emberi jogi sértéseket követ el. A klubcsapat elnöke, Haldún el-Mubárak azt nyilatkozta a csapat megvásárlásával kapcsolatban a The Guardiannek, hogy a City „megmutatja a világnak miről is szól igazából Abu-Dzabi.”
A Manchester City ezzel a világ egyik leggazdagabb klubcsapata lett, a 2020-as évekre évente 700 milliós bevételeket termelt, kereskedelmi bevételük 2008 után 1242%-kal nőtt. A felvásárlást jelentős költekezés követte, a csapat a brit átigazolási rekordot is megdöntötte, a nyomozott időszakban több mint 1,35 milliárd fontot költöttek játékosokra. 2013-ban a csapat befolyása tovább növekedett, mikor megalapították a City Football Group (CFG) céget, ami több kisebb csapatot is felvásárolt Európa-, és világszerte. 35 év után először nyertek trófeát a 2010–2011-es szezonban, bajnokok lettek.
Az UEFA-szabálysértés A Manchester City ellen pénzügyi csalásért eredetileg 2020-ban emelt vádat az UEFA, miután a Der Spiegel német hetilap 2018 decemberében kiadott emaileket Simon Pearce tanácsadó, Andrew Widdowson pénzügyi igazgató, Jorge Chumillas, és Simon Cliff jogász között, amelyekből kiderült, hogy a csapat megszegte a szervezet pénzügyi szabályait, eltúlozva a bevételt, amit szponzoroktól kaptak 2012 és 2016 között. Ezeket az emaileket a Football Leaks botrányt kirobbantó hacker, Rui Pinto szerezte meg. Pintót 2019-ben Budapesten tartóztatták le, Portugáliában négy éves felfüggesztett börtönbüntetést kapott a Football Leaksszel lefolytatott munkájáért, bár főleg portugál klubok ellen elkövetett bűncselekményekért.
Az UEFA eleinte két évre eltiltotta a csapatot tornáitól és 30 millió euróra büntette őket. A City ezt fellebbezte a Sportdöntőbíróságnál, ahol úgy döntöttek, hogy az ügy meghaladta az öt éves elévülési korlátot, amit az ilyen nyomozásokra kiszabtak, így a City nem volt eltiltható az európai kupasorozatoktól. Ennek ellenére egyetértettek, hogy a City komolyan szabályt sértett azzal, hogy nem működött együtt a szervezettel a nyomozás idején, és 10 millió eurós büntetést szabtak ki a csapatra. A Der Spiegel 2022-ben kiadott egy újabb cikket, amelyben azzal vádolták a City tulajdonosait, hogy illegálisan pénzt adtak a csapatnak, szponzorációként feltüntetve az összegeket pénzügyi jelentésükben.
A Premier League nyomozása 2023. február 6-án a Premier League hivatalos közleményben jelentette be, hogy vádat emelt a City ellen pénzügyi szabályai megszegéséért a 2009–2010-es szezon és 2018 decembere között. Ezt a több mint hat évig tartó nyomozást is az eredeti Spiegel-cikk kezdeményezte. A nyomozott időszakban a City három bajnoki címet, két nemzeti kupát, négy ligakupát és egy angol szuperkupát nyert el. A csalás középpontjában az a vád állt, hogy a City tudatosan manipulálta kereskedelmi bevételeit, hogy elkerülje a Financial Fair Play (FFP; pénzügyi sportszerűség) korlátait. A bevételeket több abu-dzabi cég egészítette ki, illetve az is nyilvánosságra került, hogy Roberto Mancini edző a hivatalos fizetésén kívül további pénzösszegeket kapott az országtól, hogy tanácsadóként dolgozzon az el-Dzsazíra labdarúgócsapatnál.
A bejelentést követően jelentősen elhúzódott a folyamat, a liga elnöke, Richard Masters is elismerte, hogy tovább tartott, mint szerették volna. 2024 januárjában megosztotta az Egyesült Királyság parlamenti meghallgatásán, hogy a City ügyének tárgyalási időpontját kitűzték. A City oldaláról többször is kritizálták a folyamatot és a pénzügyi szabályokat, többek között a csapat elnöke, Haldún el-Mubárak is. A tárgyalás 2024 szeptembere és decembere között folyt le, nem volt nyilvános.
A City emellett egy külön eljárást indított a bajnokság ellen, amiért szerintük a liga szabályai a csapatok és az őket tulajdonló cégek közötti tranzakciókról nem voltak megfelelők. Erről végül megegyezést kötöttek a felek 2025-ben.
A vádak A Premier League hivatalos közleményben összesen 115 (vagy 129; a profit és fenntarthatósági szabályokra vonatkozó vádakat csoportosítva terjesztette elő a liga hét vádpontként, de három különböző szezonra vonatkoztak) vádpontban vádolta meg a Manchester City csapatát.
54 vádpont, amiért a Manchester City képtelen volt pontos pénzügyi információt átadni a Premier League-nek, 14 vádpont, amiért a Manchester City képtelen volt pontos menedzser-, és játékosfizetési információt átadni a Premier League-nek, hét vádpont, amiért a Manchester City megszegte a profit és fenntarthatósági szabályokat, öt vádpont, amiért a Manchester City megszegte az UEFA pénzügyi szabályait, 35 vádpont, amiért a Manchester City nem volt hajlandó együttműködni a Premier League nyomozásában. Az alábbi táblázatban részletesen láthatók a megsértett szabályok: A táblázat felsorolja a szabálysértéseket, és szezonokra lebontva bemutatja, hogy melyik évadban szegték meg az adott szabályt (a zöld hátterű „igen” jelöli a szabálysértést). (A Premier League szabálykönyvét többször is átírták az időszakban – pl. 2011–2012 után –, így egyes vádpontok ugyanarra a szabályra vonatkoznak, más megjelöléssel.) Sértett szabályA szabály leírásaSzezonok2009–102010–112011–122012–132013–142014–152015–162016–172017–18B.13./B.15./B.16.„A csapat a teljes jóhiszeműséggel járt el a Premier League másik tagjaival szemben”C.71.A szabályok a pénzügyi jelentések leadásával kapcsolatosakC.72.C.75.„A profit és veszteségek szabályos jelentése UEFA-tornákon való részvételért”C.78.Az előző évben leadott pénzügyi jelentések hibássága (mérleg, profit, veszteségek)C.86./E.11Jövőbeli pénzügyi információ tudatos meghamisítása (mérleg, profit, veszteségek, cashflow)C.87./E.12E.3.Az előző évben leadott pénzügyi jelentések hibássága (mérleg, profit, veszteségek)E.4.E.49.„A csapat kötelessége bejelenteni, ha pénzügyi helyzete jelentős változáson fog átesni az előző jelentéshez képest”E.50.E.51.Q.7./P.7.„A csapatok kötelessége a menedzsereik szerződésének és pénzügyi javadalmazásának megosztása”Q.8./P.8.K.12./T.12./T.13.„A csapatok játékosainak szerződésében minden pénzügyi javadalmazásnak szerepelnie kell”K.20./T.19./T.20. B.14.6./B.15.6.„A csapatoknak meg kell felelnie az UEFA pénzügyi szabályainak” E.52.–E.60.A csapatok fenntarthatóságával kapcsolatos szabály, amely leírja, hogyan költhetik el bevételüket a klubok. E.53.–E.60.
A csapat ellen ezek mellett még további 30 vádpontban emeltek vádat, amiért nem működtek együtt a Premier League nyomozásával a csalással kapcsolatban: Sértett szabályA szabály leírásaSzezonok2018–192019–202020–212021–222022–23B.15./B.16.„A csapat a teljes jóhiszeműséggel járt el a Premier League másik tagjaival szemben”B.18./B.19.W.1.A csapatok büntetéséről és felelősségre vonásáról szól, dokumentumok átadásával kapcsolatbanW.2.W.12.W.13.W.15.W.16. Az eljárás eredménye és következmények A The Athletic 2026. szeptember 25-én osztotta meg, hogy a Premier League 115-ből 114 vádpontban bűnösnek találta a Cityt, amit a bajnokság négy nappal később erősített meg hivatalos közleményben. Az ESPN forrásai szerint a City már a nyáron tudta a nyomozás végkimenetelét, amit követően több mint 450 millió fontot költöttek játékosokra a 2026–2027-es szezon előtt, kétszer is megdöntve klubrekordjukat és beállítva a brit átigazolási rekordot. A bajnokság közleményében azt írta, hogy a City „hamis szerződéseket írt alá több kereskedelmi partnerével is, hogy mesterségesen megemelje bevételeit,” „a klub hamis pénzügyi információt adott le a ligának,” „a Premier League és az UEFA költekezési korlátait jelentősen megszegte” és nem működött együtt az eljárással.
A fellebbezési folyamat szerint egy három főből álló, független bizottság hozhat döntést bármilyen keresettel kapcsolatban. A City az UEFA-ítélettel ellentétben ezúttal nem fordulhat a Sportdöntőbírósághoz, mert nem esik hatáskörébe. Közvetlenül a bejelentést követően több sajtóhír is megjelent, hogy a Premier League több csapata (köztük a rivális Manchester United és a Liverpool) is elkezdte felmérni, hogy milyen pénzügyi veszteségeket okozhatott a klubok számára a csalás, mert például második helyen végeztek a City mögött a bajnokságban, vagy a manchesteri csapat miatt nem jutottak be a jelentős pénzösszegekkel járó UEFA-bajnokok ligájába. Oliver Kay, a The Athletic írója úgy jellemezte a csalást, hogy a Premier League egy egész éráját bemocskolta, míg Matt Slater szerint az angol labdarúgás történetének legnagyobb pályán kívüli botránya volt.
Haldún el-Mubárak klubedző hivatalos közleményben reagált a hírre: „a klub magabiztosság és szándéka, hogy bebizonyítsa ártatlanságát ugyanannyira erős, mint amikor a folyamat megkezdődött,” és hozzátette, hogy a „Premier League folyamata még hosszan tartani fog.” A Manchester City eredeti, 2023-as közleményében szerepelt, hogy a klub rendelkezik „teljes körű, megcáfolhatatlan bizonyítékkal, amely támogatja pozícióját.”
A csapat büntetését 2026 szeptemberében még nem jelentették be. A Premier League szabályai szerint (W.51.) ez pénzügyi büntetéstől, pontlevonáson át, akár az olasz Calciopoli botrányhoz hasonló lesorolásig is vezethet. James Hill, az Onside Law jogi igazgatója azt nyilatkozta, hogy pontlevonások valószínűleg nem visszamenőlegesek lennének, mert ezek „a bizottságok nem szeretik bíróságokon eldönteni a bajnoki címeket.”
Hasonló botrányok