Kisszalánc (szlovákul Slančík) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése A falu Nagyszalánctól északra, 300 méter magasan fekszik. Területe 3,31 km².
Nevének eredete Szalánc neve a szláv „slánac” (= sós vizű forrás) szóból származik, a mai szlovák Slanec visszaszlávosítás a magyarból. Története A történeti feljegyzésekben 1270-ben szerepelt először „Terra Zalanch” néven. Ebben az időben a nagyszalánci vár urai birtokolták. 1330-ban Drugeth Vilmos szerezte meg, majd a Losonczy és a Forgách család birtokába került.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZALÁNCZ. Nagy Szaláncz Kis Szaláncz. Két magyar falu Abaúj Várm. Nagynak földes Ura Gr. Forgách; ennek pedig Gr. Forgách,Szirmay, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és más félék, fekszenek Regete-Ruszkának szomszédságában, mellynek filiáji; hajdani Vára nevezetesítette; földgyeik középszerűek, erdőjök jeles, legelőjök hasznos, vagyonnyaik külömbfélék.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szaláncz (Kis), tót magyar falu, Abauj vgyében, Regete-Ruszkához 1 órányira hegyek között, 171 rom. kath., 23 g. katholikus, 2 evang., 60 ref., 27 zsidó lak. F. u. gr. Forgách, s m. Ut. p. Kassa 4 óra.”
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „A Várhegy északi lejtőjén, a vasút mellett van Kis-Szaláncz 41 házzal, 255 magyar és tót lakossal. [...] A községnek posta- és táviró-állomása Nagy-Szaláncz.”
1920 előtt a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
1989-1990-ben közigazgatásilag Nagyszalánc része volt.
Népessége
2011-ben 216 lakosából 204 szlovák volt.
Jegyzetek
Kategória:A Kassa-környéki járás települései Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései