Cseres Tibor

Cseres Tibor (eredeti nevén Portik Cseres Tibor, Gyergyóremete, 1915. április 1. – Budapest, 1993. május 23.) Kossuth-díjas magyar író, 1987 és 1989 között a Magyar Írók Szövetsége elnöke.

Jelentősége

Történelmi regényei és tényfeltáró írásai kulcsfontosságúak voltak a magyar nép történelmi lelkiismeretének és büszkeségének ápolásában a 20. század második felében.

Életpályája

A gimnáziumot Budapesten végezte. 1936 és 1938 között a Békés-megyei Közlönynél dolgozott. Versesköteteit Pálos Tibor néven publikálta (Tájkép, elöl guggolva én, 1937, Békéscsaba) „Zöld levél árnyéka”, 1942

1945-ben a Viharsarok című „munkás és parasztújság” alapítója volt, ott többek közt Liska Tiborral dolgozott együtt. A Csehszlovák Áttelepítési Bizottság tevékenykedése idején a magyarországi szlovák kisebbség, a békés-csanádi szlovák sziget asszimilációjának okairól írt vezércikket (azt írva, hogy ez gazdasági okoknak, semmint „elnyomó kényszereknek” volt betudható).

Tevékenykedett forgatókönyvíróként is, közreműködött ezen minőségében például Móricz Zsigmond Égi madár című regényének 1957-58-as megfilmesítésében.

Több évtizedig a budapesti XII. kerület, s ezen belül is Németvölgy lakója volt. Sírja a visegrádi temetőben található.

Közéleti tevékenysége 1983-ban mintegy ötven magyar íróval együtt nyílt levélben tiltakozott az Új Symposium jugoszláviai magyar irodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának menesztése ellen. 1984. június 6-án Csurka István és Mészöly Miklós írókkal együtt tiltakozó nyilatkozatot tett közzé Duray Miklós szlovákiai magyar író letartóztatása ellen, valamint személyesen is megjelentek bírósági tárgyalásán.

Az Írószövetség elnöke A Magyar Írók Szövetsége 1986. november 29-én és 30-án tartott közgyűlésén választotta elnökévé Cserest, Hubay Miklós után, olyan időszakban, amikor a gyengülő kommunista hatalom az erjedés segítőjét, így ellenségét látta a szövetségben. A Kádár-rezsim mellett demonstráló kilépésre és új szervezet alapítására ösztönözték a 150-re becsült számú kommunista írót, de 1987 elejéig csak huszonnyolcan léptek ki (Almási Miklós, E. Fehér Pál, Köpeczi Béla, Moldova György, Szerdahelyi István – többen, mint Juhász Ferenc, vagy Szabó Magda azonban visszaléptek).

Cserest felszólították, hogy távolítsák el a "kemény magot" a szövetségből és vezetéséből, de ez nem történt meg. 1987-ben ezért hírzárlatot rendeltek el a szövetség köré, és szilenciumra ítélték a rendszert kritizáló írókat, mint Csoóri Sándor és Csurka István. A szorítás csak 1988-ban enyhült a szövetség körül. Ebben az évben a szövetség nyílt levélben – hiába – kérte a kormányt, forduljon az ENSZ-hez a romániai magyarság sorsa érdekében, a falurombolás ellen. Cseres Tibor 1989-ig volt az Írószövetség elnöke, utóda Göncz Árpád volt.

Emlékezete bélyegkép|200px| Emléktáblája: Budapest XII. kerület Tartsay Vilmos utca 20.

Gyergyóremete központjában emlékművet emeltek neki, emlékét társaság ápolja. Az 1990-es évek közepe óta a gyergyóremetei Fráter György iskolában április utolsó péntekjén Cseres Tibor-napot tartanak, anyanyelvi és versmondó vetélkedőkkel. Egykori lakhelyén emléktáblát helyeztek el tiszteletére 2001-ben, Budapest XII. kerületében.

Díjai József Attila-díj – 1951, 1955, 1965 Kossuth-díj – 1975 Munka Érdemrend, arany fokozat – 1981 Az Év Könyve jutalom – 1985, 1988, 1991 A Magyar Népköztársaság Zászlórendje – 1985 Fitz József-díj – 1988 SZOT-díj – 1988 Kortárs-díj – 1990 A Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje – 1990 A Magyar Művészetért Alapítvány Díja – 1991

Művei

Pálos Tibor: Tájkép, elöl guggolva én. Versek; Holländer Ny., Békéscsaba, 1937 Zöld levél árnyéka; Bolyai Akadémia, Budapest, 1942 (Bolyai könyvek) Földet íratok; MADISZ, Békéscsaba, 1945 (DISZ könyvek) Ének a termelő szövetkezetekről. Versek; Hungária, Budapest, 1950 Tűz Hódréten. Regény; Athenaeum, Budapest, 1950 (szlovákul is) Tél és nyár. Elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1952 Szeberényi Lehel–Cseres Tibor–Vészi Endre: Magyar írók Bulgáriában; Népszava, Budapest, 1953 Embernek próbája, avagy kocsivásár; Szépirodalmi, Budapest, 1953 (Új magyar elbeszélések) Nádudvari emberek. Riportok; Szépirodalmi, Budapest, 1953 (Az ötéves terv kiskönyvtára) Térdigérő tenger. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1954 Zsebek és emberek. Komédia; Népszava, Budapest, 1954 (Színjátszók könyvtára) Fergeteg fia. Elbeszélések; Magvető, Budapest, 1955 Fiúnézőben. Színmű; Népszava, Budapest, 1956 (Színjátszók könyvtára) Here-báró. Egy nagyvérű ember története; Magvető, Budapest, 1956 Különféle szerelmek. Elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1957 Az utolsó bűbájos meg a tanítványa. Regény; Móra, Budapest, 1959 Várakozó özvegyek. Novellák; Magvető, Budapest, 1960 Pesti háztetők. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1961 Búcsú nélkül. Regény és novellák; Szépirodalmi, Budapest, 1964 Hideg napok; Magvető, Budapest, 1964 (angolul, bolgárul, csehül, franciául, lengyelül, németül, oroszul, románul, szerbül is) Hideg napok. Regény és színmű; Magvető, Budapest, 1966 Fekete rózsa. Regény; Kossuth, Budapest, 1966 (oroszul is) Ember fia és farkasa; Szépirodalmi, Budapest, 1967 Hideg napok; rend. és Cseres Tibor regényéből írta Kovács András; Magvető, Budapest, 1967 (Ötlettől a filmig) Bizonytalan század. Regény; Zrínyi Ny., Budapest, 1968 (Kozmosz könyvek) A kétszázötven éves Békéscsaba; fotó Korniss Péter; Városi Tanács, Békéscsaba, 1969 (oroszul, szlovákul is) Játékosok és szeretők; Magvető, Budapest, 1970 Hol a kódex?; Magvető, Budapest, 1971 Itt a földön is; Szépirodalmi, Budapest, 1973 Siratóének; Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1975 (30 év) Elveszített és megőrzött képek; Magvető, Budapest, 1978 Parázna szobrok. Ikerregény; Szépirodalmi, Budapest, 1978 Én, Kossuth Lajos. Levelek Turinból; Magvető, Budapest, 1981 (németül is) Foksányi szoros; Magvető, Budapest, 1985 Igazolatlanul jelen; Zrínyi, Budapest, 1985 Perbeszédek és párbeszédek; Szépirodalmi, Budapest, 1986 (Cseres Tibor munkái) Vízaknai csaták. Regény; román nyelvű szöveggond. Ülkey Nóra; Szépirodalmi, Budapest, 1988 Őseink kertje, Erdély; Magvető, Budapest, 1990 Vérbosszú Bácskában; Magvető, Budapest, 1991 (angolul, horvátul is) Kentaurok és kentaurnők. Tragiko-szatíra; Magvető, Budapest, 1993 Felhők fölött száll a sas. Találkozásaink háborúban és békében; Zrínyi, Budapest, 1993 Napló 1956–1993; sajtó alá rend. Cseres Judit, jegyz. Márkus Béla; MMA, Budapest, 2023

Szakirodalom

Zappe László: Cseres Tibor; Akadémiai, Budapest, 1975 (Kortársaink) Furkó Zoltán: Cseres Tibor és kora; Szenci Molnár Társaság, Budapest, 2005 Márkus Béla: Cseres Tibor; MMA, Budapest, 2022 (Közelképek írókról)

Jegyzetek

További információk Hideg napok műfordításokban Bábel Web Antológia A közszékely – Bertha Bulcsu kortárs írása Cseres Tibrról. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 271. o.

Kategória:1915-ben született személyek Kategória:1993-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:József Attila-díjasok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Békéscsabaiak Kategória:SZOT-díjasok Kategória:Székelyek Kategória:Művészeti Alap Irodalmi Díjasok Kategória:Gyergyóremeteiek Kategória:Írószövetségi elnökök Kategória:A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai Kategória:Budapestiek