Luxemburgi János (ismert még mint Csehországi János, ragadványnevén Vak János, , ; Luxembourg, Luxemburgi Hercegség, 1296. augusztus 10. – Crécy, Francia Királyság, 1346. augusztus 26.), a Luxemburg-házból származó királyi herceg, VII. Henrik német-római császár és Brabanti Margit királyné elsőszülött fia, aki Csehország királya 1310-től, majd Luxemburg hercege 1313-tól 1346-os haláláig. A crécyi csatában esett el.
Élete thumb|left|János házassága 1310-ben Speyerben VII. Henrik német-római császár legidősebb gyermeke volt, és francia oktatásban részesült, ám mégis a Német-római Birodalom politikáját sajátította el később országában. Amikor édesapja a német koronát elnyerte, a Henrik karintiai herceg kormányával elégedetlen csehországi rendek meghívták a cseh trón elfoglalására is. Fiát, Jánost pedig a néhai II. Vencel cseh király leányával jegyezték el. 1310-ben feleségül is vette Přemysl Erzsébetet Speyerben, és ezután a cseh rendek királyukká választották.
Édesapja halálával 1313-ban megörökölte Luxemburg grófjának címét is.
A német trónviszály
1313-ban meghalt János apja, VII. Henrik császár, akit öt évvel korábban azért választottak meg a német tartományurak, mert a szerény birtokokkal rendelkező luxemburgi gróf hatalma nem volt túl jelentős. A Habsburg-ellenes párt először Jánost akarta megválasztatni, de ez megbukott a rhensi fejedelmi gyűlésen. Végül 1314. október 20-án Frankfurtban öt választófejedelem szavazatával Bajor Lajost választották meg. Egy nappal előtte Sachsenhausenben másik három választó szavazatával Habsburg Frigyest is megválasztották 1314-ben. A német trónviszályban János Bajor Lajost támogatta, aki végül 1328-ban császár lett. Az ő oldalán vett részt az 1322-es mühldorfi csatában, ahol Lajos legyőzte Figyest.
Magyar kapcsolatai 140px|thumb|left|János aranyforintja thumb|140px|left|János ezüstgarasa
Jó kapcsolatokra törekedett Károly Róbert magyar királlyal, bár szövetségeseik nem estek egybe. Károly segítséget ígért neki Csák Máté ellen. 1315 május 21-én indult el Prágából, május 29-én Brünnél táborozott. Sikerült egyedül visszafoglalnia Csák Mátétól a Morva folyó menti Veselí várát. Megostromolta Holics várát is de a magyar király – aki egyébként ekkoriban foglalta el Visegrádot Mátétól – elmaradása miatt végül kiegyezett Csák Mátéval és július 25-én már ismét Brünnben volt. 1318 vége felé Károly Róbertnek János húga, Beatrix lett a harmadik felesége, Beatrix azonban 1319 végén meghalt. 1320-ban azután Károly negyedik feleségéül Ulászló lengyel király lányát, Erzsébetet választotta.
A magyar király sokáig jó viszonyban volt a Habsburgokkal, akik támogatták őt Vencel és Ottó ellen is, ő viszont támogatta őket Bajor Lajos ellen. Az 1320-as években az osztrák hercegek azonban a Kőszegi családot támogatták, ezért Károly János cseh királyhoz közeledett. A cseh ezüstgaras Magyarországon is fontos fizetőeszköznek számított, a nemzetközi fizetésekben viszont a firenzei aranyforint volt a legelterjedtebb. A magyar király kezdeményezésére az 1327 februárjában Nagyszombatban tartott királytalálkozón megegyeztek abban, hogy mindkét ország áttér a kettős arany–ezüstalapú pénzverésre a garas és az aranyforint saját verésével. Politikai és katonai szövetséget is kötöttek az osztrák hercegek ellen, akiket 1328-ban sikerült is legyőzniük.
Megosztozás Lengyelországon
Felvette a lengyel királyi címet is, hogy kifejezze egész Lengyelországra vonatkozó igényét, amelyet Lokietek Ulászlónak 1314-re sikerült egyesítenie Pomeránia, Mazóvia és Szilézia és aki 1320-ban lengyel királlyá koronáztatta magát. Szilézia azonban János kezén maradt.
A cseh és a magyar király azonban ellentétes oldalon maradtak a lengyel kérdésben. János a nagyszombati találkozó után rögtön Sziléziába ment, s csak Károly apósa érdekében tett 1327 áprilisi fenyegető hangú üzenetére állt el az Ulászló elleni támadástól. Szövetséget kötött viszont a lengyelekkel ugyancsak hadban álló Német Lovagrenddel. 1329–1332 között háború dúlt a lengyelek és a lovagrend között, amelyben Károly Ulászlót segítette, János viszont Lengyelországra támadt. 1331-ben Károly kibékült az osztrákokkal és ősszel mintegy 50 ezer fős magyar–osztrák sereggel felvonult a cseh határra. János kénytelen volt visszavonulni Lengyelországból és a Károllyal 1332 júliusában megkötött békében visszaadta Károlynak a még Csák Mátétól elfoglalt Berencs és Holics határvárakat.
1333-ban meghalt Ulászló, fia III. Kázmér azaz Nagy Kázmér pedig hajlott a megegyezésre, hogy belső problémái felé fordulhasson. A cseh király is hajlandó volt erre, mert 1335 tavaszán újabb konfliktusba került a karantán–tiroli örökség miatt az osztrák hercegekkel és Lajos császárral. 1335 augusztusában Trencsénben magyar közvetítéssel a lengyel és cseh követek kidolgozták a megállapodást, szeptemberben pedig újra cseh–magyar szövetséget kötöttek az osztrákok ellen. Végül 1335 októberében a három király ünnepélyesen találkozott a visegrádi királytalálkozón. János lemondott a lengyel királyi címről, ezért kapott 500 márka aranyat a magyar királytól, Kázmér pedig Sziléziáról, valamint Pomerániáról, ami a Német Lovagrend tulajdonában maradt. Hármas szövetséget kötöttek II. Albert osztrák herceg és IV. Lajos német-római császár ellen. Széleskörű gazdasági és pénzügyi együttműködésben is megegyeztek. A találkozónak máig ható politikai jelentősége van.
1337-ben újra segítséget nyújtott János a Német Lovagrendnek, de ezúttal a litvánok és az oroszok ellen.
A karantán–tiroli kérdés
1336 elején János betört az Osztrák Hercegségbe, és elfoglalta az északi részét. A magyar és lengyel csapatok is hadba léptek, végül az osztrákok 1337-ben kénytelenek voltak a Muraközt visszaadni a magyar királynak.
A lovagrendet segítő hadjárata során elvesztette fél szemét, 1339-ben pedig teljesen megvakult. Harci kedvét ez nem lohasztotta le, és birtokszerzésre célzó szakadatlan alkudozásaiban sem igen feszélyezte. 1330-ban másodszülött fia, János Henrik, „Maultasch” Margitot, Tirol és Karintia úrnőjét vette el feleségül. János 1334-ben Bourbon Beatrixot választotta második nejéül Párizsban
Élete alkonyán a királyt többrendbeli csalódás érte. Fiát saját nejének ösztönzésére a karintiaiak elűzték, Tiroli Margit pedig a császár fiához, Lajos brandenburgi őrgrófhoz, Felső-Bajorország hercegéhez ment nőül, ennek következtében a Luxemburgok és a Wittelsbachok között teljes szakadásra került sor. János másik fia, Károly, mint Bajor Lajos ellenkirálya lépett fel Németországban.
Itáliai és franciaországi hadjáratai thumb|right|250px|Emlékmű János halálának helyén Crécynél A pápa oldalán itáliai hadjáratokat vezetett. 1330-ban IV. Lajos császárt megtévesztve felajánlotta közvetítését közte és a pápa között. Lajos még császári címének ideiglenes letételére is hajlandónak mutatkozott. János valódi célja egy luxemburgi királyság létrehozása volt, de terve lelepleződött. Ezután a császár ellen ő, majd fia, a későbbi IV. Károly még 1333-ig tartotta magát Lombardiában.
János 1346-ban VI. Fülöp francia királynak mint hűbérese indult segítségére az angolok ellen. A földszerzés reménye vezette. A Crécy melletti csata kezdetén János két francia vitéz lovához köttette a saját lovát és így ment neki az ellenségnek; a franciák azonban a csatát elvesztették és a király hősiesen küzdve elesett.
Utódja a cseh trónon fia, I. Károly lett, aki később a császári trónt is megszerezte.
IV. Károly apjáról, Jánosról
Családfa
VI. Henrik luxemburgi gróf* 1252† 1288. VI. 5. Avesnes-i Beatrix† 1321 I. (Brabanti) János* 1252/1253† 1294. V. 3. Dampierre Margit* 1251† 1285. VII. 3. VII. Henrik német-római császár* 1275/6. VII. 12.† 1313. VIII. 24. Brabanti Margit* 1276. X. 4.† 1311. XII. 14.
1 Přemysl Erzsébet* 1292. I. 20.† 1330. IX. 28. OO 2 Bourbon Beatrix cseh királyné* 1318† 1383. XII. 23. OO 1334. XII.-eJános* 1296. VIII. 10.† 1346. VIII. 26. 3 törvénytelen 1 1 1 1 1Margit* 1313. VII. 8.† 1341. VII. 11. Judit* 1315. V. 20.† 1349. IX. 11. IV. Károly német-római császár* 1316. V. 14.† 1378. XI. 29. Přemysl Ottokár* 1318† 1320 János Henrik* 1322. II. 12.† 1375. XI. 12. 1 1 2 2 3Anna* 1323. III. 27.† 1338. IX. 8. Erzsébet* 1323† 1330 előtt Vencel* 1337. II. 25.† 1383. XII. 8. Bona* ?† ? Miklós* 1322† 1358. VII. 20.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Csehország uralkodóinak listája Cseh fejedelmek és királyok családfája
Kategória:Cseh uralkodók Kategória:Luxemburgi uralkodók Kategória:Luxemburg-ház Kategória:1296-ban született személyek Kategória:1346-ban elhunyt személyek Kategória:Csatában elesett uralkodók Kategória:Látássérültek