bélyegkép|Az Aranyosmaróti járás Az Aranyosmaróti járás (szlovákul Okres Zlaté Moravce) Szlovákia Nyitrai kerületének közigazgatási egysége. Területe 521 km², lakosainak száma 41 402 (2011), székhelye Aranyosmarót (Zlaté Moravce). A járás területe 1922 előtt nagyrészt az egykori Bars vármegyéhez tartozott, csak a legnyugatibb község, Gímeskosztolány volt Nyitra vármegye része.

A járás területén 2011-ben 387 magyar lakott, ami az összlakosság 0,93%-át jelentette. 2021-ben 41169 lakosából 38353 szlovák, 317 magyar, 196 cigány, 6 ruszin, 367 egyéb és 1930 ismeretlen nemzetiségű.ma7.sk A járásbeli magukat magyaroknak vallók többsége 2011-ben és 2021-ben is Barslédecen lakott.

450px|középre|bélyegkép|Az Aranyosmaróti járás térképe Aranyosmarót Valkóc Nemcsény Barsvörösvár Néved Kisvezekény Nagyvezekény Barskisfalud Szelepcsény Ebedec Fenyőkosztolány Kisaranyos Feketekelecsény Bélád Hecse Taszármalonya Néver Szelezsény Zsitvaszentmárton Maholány Kicő Keresztúr Gesztőd Kistapolcsány Mankóc Barslédec Gímeskosztolány Velséc Csárad Garamnémeti Zsikva Kislóc

Története Az Aranyosmaróti járás 1922-ig egyike volt az egykori Bars vármegye öt járásának (a Garamszentkereszti, a Lévai, az Oszlányi és a Verebélyi mellett), a vármegye középső részét foglalta el. Területe azonban eltért a maitól: keleti irányban kiterjedtebb, délen és nyugaton viszont szűkebb volt. Ide tartozott a mai Zsarnócai járásból Kisülés, Nagyülés, Magasmart, Barsberzence és Oromfalu, továbbá Garamszentbenedek és a ma hozzá tartozó Peszér, a mai Lévai járásból pedig Garamkovácsi. Délen viszont Nagyvezekény, Kisvezekény, Barsvörösvár és Néved a Verebélyi járáshoz, míg nyugaton Gímeskosztolány Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. A terület 1918-tól csehszlovák uralom alatt állt, amit a trianoni békeszerződés erősített meg 1920-ban, az addigi közigazgatási beosztás azonban 1922-ig érvényben maradt.

Csehszlovákia közigazgatási beosztásának 1923. évi újrarendezése során a járás határai jelentősen megváltoztak, hasonlóvá váltak a maiakhoz, az eltérés csupán annyi volt, hogy ide tartozott a ma a Nyitrai járáshoz tartozó Gímes, Zsére és Kolon, illetve a ma a Lévai járáshoz tartozó Garamkovácsi is. A ma a Zsarnócai járáshoz tartozó keleti községeket az újonnan alakult Újbányai járáshoz csatolták. Szintén az Újbányai járáshoz került ekkor Fenyőkosztolány is, de ez csak néhány évig tartozott oda, mivel 1928-ban visszacsatolták. 1923-ban a mai Szlovákia területét hat nagymegyére osztották, az Aranyosmaróti járás ezek közül Nyitra megyéhez (Nitrianska župa) került. 1928-ban a nagymegyék is megszűntek, Csehszlovákiát négy tartományra osztották, ekkor a járás a Csehszlovákián belüli Szlovákia része lett.

1938-ban az első bécsi döntés alapján Magyarország megkapta Szlovákia déli sávját. Bár az Aranyosmaróti járás területét e változás közvetlenül nem érintette, az új országhatár által kettéosztott járások közül a Verebélyi járásból ide került Kishind és Zsitvaújfalu, a Lévai járásból pedig Berekalja, Csejkő, Garamapáti, Garamkelecsény, Garamkeszi, Garamsolymos, Garamszőlős, Garamtolmács, Garamújfalu, Nagykoszmály és Óbars. 1939-ben, amikor Csehszlovákia megszűnt, a független Szlovákiában ismét hat megyét hoztak létre, az Aranyosmaróti járás ekkor megint Nyitra megyéhez tartozott. 1941-ben a Lévai járásból 1938-ban ide csatolt 11 községet átcsatolták az Újbányai járáshoz.

A második világháború után újjáalakult Csehszlovákia közigazgatási beosztása hasonló volt az 1928-38 közöttihez, a járások ismét közvetlenül a szlovák tartományhoz tartoztak. Az Aranyosmaróti járás határai is visszaálltak az 1938 előtti állapotukba.

1949-ben újabb átszervezésre került sor, melynek során visszacsatolták a Verebélyi járáshoz a négy déli községet, amelyek 1923 előtt is oda tartoztak (Nagyvezekény, Kisvezekény, Barsvörösvár és Néved), de az első kettő 1950 után ismét az Aranyosmaróti járáshoz tartozott. Szintén 1949-ben az 1923-28 közötti nagymegyékhez hasonló nagyobb közigazgatási egységeket hoztak létre, de ezek neve most kerület (kraj) lett, járásunk most a Nyitrai kerülethez került.

1960-tól ismét jelentősen átszervezték a járásokat, a korábbiaknál sokkal nagyobbakat hozva létre. Ekkor az Aranyosmaróti járás megszűnt, majdnem teljes területével beolvadt a Nyitraiba, csupán Garamkovácsit csatolták a Lévai, Garamnémetit pedig az ugyanekkor megszűnő Újbányai járás egészét is bekebelező Garamszentkereszti járáshoz. Szintén 1960-ban a kerületek száma Szlovákiában hatról háromra csökkent, az Aranyosmaróti járás pedig a Nyugat-Szlovákiai kerület része lett. A kerületek 1990-ben ismét megszűntek és csak a (nagy)járások maradtak Csehszlovákiában.

1996-ban a már független Szlovákia közigazgatási felosztását megint jelentősen átalakították. A járások száma 38-ról 79-re nőtt és ezeket nyolc kerületbe osztották be. Az Aranyosmaróti járás ismét kivált a Nyitraiból, és ismét a Nyitrai kerület része lett, mint 1949 és 1960 között.

Népessége

Az Aranyosmaróti járás települései

No. Településnév (magyarul) Településnév (szlovákul) Terület (km²) Népesség (1880, fő) Magyarság száma (1880, fő) Népesség (1910, fő) Magyarság száma (1910, fő) Népesség (2011, fő) Magyarság száma (2011, fő) 1. Aranyosmarót Zlaté Moravce 45,36 2251+790+284 699+41+24 3227+936+340 2127+35+47 12337 71 2. Barskisfalud Vieska nad Žitavou 5,46 296 6 377 41 455 2 3. Barslédec Ladice 11,65 667 501 855 794 741 236 4. Barsvörösvár Červený Hrádok 5,5 347 14 470 44 411 0 5. Bélád Beladice 22,41 305+163+441 83+24+27 290+125+522 122+54+181 1567 6. Csárad Čaradice 17,85 576 10 700 10 511 8 7. Ebedec Obyce 31,27 844 19 1001 146 1503 0 8. Feketekelecsény Čierne Kľačany 10,98 426 20 548 70 1084 4 9. Fenyőkosztolány Jedľové Kostoľany 27,29 1008 0 1186 44 941 1 10. Garamnémeti Tekovské Nemce 28,5 749 16 1018 46 1059 0 11. Gesztőd Hosťovce 16,24 407 12 500 27 749 4 12. Gímeskosztolány Kostoľany pod Tribečom 22,12 384 25 574 39 372 5 13. Hecse Choča 4,39 277 4 395 12 514 2 14. Keresztúr Hostie 28,17 648 10 924 55 1170 1 15. Kicő Skýcov 25,23 750 32 893 54 1031 3 16. Kisaranyos Zlatno 15,37 315 9 338 2 205 6 17. Kislóc Lovce 10,18 282 0 457 9 684 1 18. Kistapolcsány Topoľčianky 26,33 1328 59 1602 311 2747 3 19. Kisvezekény Malé Vozokany 5,86 204 18 282 93 306 2 20. Maholány Machulince 9,47 417 5 559 145 1043 0 21. Mankóc Mankovce 4,24 246 1 322 46 530 1 22. Nagyvezekény Veľké Vozokany 9,87 465 15 471 60 508 0 23. Nemcsény Nemčiňany 15,68 538+168 63+11 640+221 147+32 695 0 24. Néver Neverice 5,96 535 83 585 210 670 8 25. Néved Nevidzany 10,26 484 51 591 83 581 4 26. Szelepcsény Slepčany 9,35 541 39 816 199 846 4 27. Szelezsény Sľažany 16,27 463+246 70+25 473+371 63+20 1688 11 28. Taszármalonya Tesárske Mlyňany 18,01 826+430 39+9 916+514 95+16 1683 1 29. Valkóc Volkovce 11,6 431+160 22+0 516+189 6+0 1005 5 30. Velséc Velčice 34,7 828 19 933 36 826 3 31. Zsikva Žikava 11,29 432 2 589 53 514 1 32. Zsitvaapáti Žitavany 18,2 378+659 7+8 541+977 41+115 1874 0 33. Zsitvaszentmárton Martin nad Žitavou 4,33 240 7 350 15 519 0

Jegyzetek

Források Anton Špiesz - Jozef Watzka 1966: Poddaní v Tekove v 18. storočí. Bratislava. Štefan Rakovský a kol. 1969: Zlaté Moravce a okolie. Bratislava.

Kategória:Aranyosmaróti járás