Baranavicsi (Баранавiчы, oroszul Барановичи – Baranovicsi, lengyelül Baranowicze) járási jogú város Fehéroroszország Breszti területének keleti részén, a Baranavicsi járás székhelye. 2024-ben becsült lakossága 171,3 ezer fő volt, ezzel az ország 8. legnépesebb városa. Közigazgatási területe 54,9 km². 1939–1954 között a Baranovicsi terület székhelye volt. Fontos vasúti csomópont, a Varsó–Breszt–Minszk–Moszkva főútvonal mentén fekszik, Breszttől 205 km-re északkeletre, Minszktől 138 km-re délnyugatra.bélyegkép|200px|Régi gőzmozdony a vasúti pályaudvaron
Történelem Baranavicsi viszonylag rövid múltra tekint vissza. Az azonos nevű falu (akkoriban a Rozwadowski-család birtoka) első említése 1706-ból származik. A település az 1870-es években indult gyors növekedésnek, amikor megépültek a vasútvonalak (itt keresztezte egymást a Varsó–Moszkva és a Vilna–Lemberg vasútvonal). A településnek 1883-ban 2 ezer, 1897-ben 4,6 ezer, 1921-ben pedig 11 ezer lakosa volt. 1919-ben kapott városi jogokat. 1920–1939 között Lengyelország Nowogródeki vajdaságának járási (powiat) székhelye volt. Ekkoriban még lakosságának nagy részét zsidók alkották. A lengyelek fontos garnizonvárossá fejlesztették az akkori lengyel–szovjet határon fekvő Baranavicsit. 1939-re már 27,4 ezer lakója volt. 1939 szeptemberében a Belorusz SZSZK-hoz csatolták, területi székhellyé vált. A német megszállás (1941. június 25. – 1944. július 8.) alatt a város súlyos károkat szenvedett. A zsidó lakosságot (akiknek egy része még 1939-ben menekült ide Lengyelország német megszállásakor) gettóba tömörítették, majd 1942 folyamán különféle koncentrációs táborokba szállították. A háború után (bár 1954-ben elveszítette területi székhely rangját) gyors fejlődésen, iparosodáson ment keresztül.
Népesség
Gazdaság Repülőgépek javítása, szerszámgépgyártás (forgácsológépek), autóaggregát-gyár, pamutüzem, élelmiszeripar (tej-, sör- és húsüzem). Kisebb hőerőmű. A város fontos vasúti csomópont, 6 irányba ágaznak el a sínek (Breszt, Minszk, Rivne, Białystok, Aszipovicsi, Lida). Mellette halad el az M1-es autópálya is, mely gyors összeköttetést biztosít a fővárossal.
Nevezetességek Kresztovozdvizsenszkij-fatemplom (1924). Vasúti emlékmű (mozdony), a pályaudvaron látható. Pokrovszkij-székesegyház (1924–1928, neoklasszicista) – a lerombolt varsói ortodox templom mozaikjainak felhasználásával épült. Alekszandr Nyevszkij-templom – a középkori orosz templomok stílusában épült az 1990-es években.
Híres lakosai Ott született: Maja Berezowska (1898–1978) lengyel grafikusnő, Vladzimir Szoltan (1953–1997) belarusz zeneszerző.
Testvérvárosok Biała Podlaska, Lengyelország Ferrara, Olaszország Gdynia, Lengyelország Heinola, Finnország Jelgava, Lettország Kinyesma, Oroszország Mityiscsi, Oroszország Mława, Lengyelország Novovolinszk, Ukrajna Šiauliai, Litvánia Stockerau, Ausztria Vaszileosztrovszkij kerület (Szentpétervár), Oroszország Poltava, Ukrajna Jejszk, Oroszország
Jegyzetek
További információk
Nevezetességek (oroszul)
Kategória:A Breszti terület települései