bélyeg|300px|Az 1998-as megemlékezés A becsület napja (németül Tag der Ehre) a német és magyar alakulatok 1945. február 11-én este Budáról indult kitörési kísérletére történő megemlékezés, egyben a magyar szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves eseménye.

Történelme Az első megemlékezést, amely akkor még felvonulás volt a Clark Ádám térről a Budai VárnegyedbeBecsület napja a hősök terén , barikad.hu, 2008. február 9. a Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonal rendezte meg 1997. február 11-én. 1998-ban és 1999-ben a rendezvényt a Kapisztrán téren tartották, a várban, továbbra is a Magyar Nemzeti Arcvonal szervezésében, Győrkös vezetésével. Az 1999-es megemlékezést követő, az angyalföldi Viking Klubban megrendezett koncertsorozat közben rohamrendőrök lepték el a szórakozóhelyet és igazoltatni kezdték az ott tartózkodókat. Ebből kis idő múlva nézeteltérés, majd verekedés alakult ki, aminek hatására a rendőrök ideiglenesen visszavonultak, míg további rohamrendőrök nem érkeztek a helyszínre. Megérkezésük után több személyt is őrizetbe vettek, valamint az időközben a helyszínt elhagyó bőrfejűeket is megpróbálták begyűjteni a környező utcákból. Végül gyorsított eljárásban még a hónap végén hat résztvevőt ítéltek nyolc hónap, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre,Ítéletek a skinhead-perben, Origo, 1999. február 25. illetve a Viking Klub rendezvényének szervezőit is perbe fogták közösség elleni izgatás vádjával. Utóbbiakat Grespik László védte a bíróságon.Folytatódik a szkinhedper, Origo, 2004. június 1. Az incidenst követően az Orbán-kormány alatt nem volt több becsületnapi megemlékezés.

A következő megemlékezést már a 2005-ben betiltott és feloszlatott Vér és Becsület Kulturális Egyesület (VBKE) rendezte meg 2003. február 11-én, a Kossuth téren. A becsület napját azóta a Hősök terén, évről évre növekvő számú résztvevővel, de minden évben megtartják, amihez 2005-től kezdve az 1945-ös budai kitörési kísérlet pontos útvonalán haladva és időben is azonosan indulva emléktúrát is szerveznek.

A rendezvény résztvevői többnyire különböző európai országokból érkezett jobboldali, szélsőjobboldali, illetve az ezen nézetekkel szimpatizáló második világháborús veteránok, vagy azok leszármazottai. Többségében magyarok, de előfordulnak köztük németek, britek, hollandok, csehek, horvátok és bolgárok is. Az elmúlt években állandó vendég lett a Német Nemzeti Demokrata Párt, melynek valamely tagja rendre beszédet is mond az esemény kapcsán.

A rendezvény szervezői a Vér és Becsület Kulturális Egyesület (VBKE) feloszlatása után a Hazáért Egység Mozgalom (HEM) elnevezésű tömörülésben részt vevő szervezetek lettek; a Pax Hungarica Mozgalom, a Véres Kard és a Hungaria Skins. Az ernyőszervezet később átalakult, tagsága is változott, illetve időközben felvette az NS Front (Nemzetiszocialista Front) nevet.

A becsület napja megemlékezéssorozat része a Kitörés 60 elnevezésű emlék- és teljesítménytúra. A „Börzsöny Akciócsoport” által szervezett eseményen a résztvevők a kitörés órájában elindulva, éjszaka, a hegyeken át végigmennek azon a 60 kilométeres úton, amelyet a katonák tettek meg, hogy elérjék a német-magyar vonalakat. A kirándulásokat szervező Hazajáró Honismereti és Turista Egylet nevű egyesület 2023-ban 70 millió forintos állami támogatásban részesült.Iván Nagy Szilvia - A Kitörés túra szervezőjének 70 millió jutott, miközben újabb turisztikai támogatásokat hívott vissza a kormány (Telex.hu, 2023.07.05.)

2012-ben a Magyar Nemzeti Arcvonal hivatalosan közölte, hogy nem rendez központi megemlékezést.„A határozat szerint mozgalmunk idén nem tart központi megemlékezést a főváros körzetében." becsuletnapja.com Helyettük a Pax Hungarica Mozgalom és a Nemzeti Forradalmi Párt szervezte az eseményt, amelyen rajtuk kívül magyar részről az NS Front, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Betyársereg vett részt.„2012. február 11-én több hazafias szervezet (Pax Hungarica Mozgalom, Nemzeti Forradalmi Párt, NS-Front, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Betyársereg) részvételével zajlott a hagyományos Becsület Napja megemlékezés Budapesten." kitartas.hu, 2012. február 11.

Az elmúlt években szélsőjobboldali megemlékezések alkalmával önkényuralmi jelképek, például horogkeresztek és nyilaskeresztek is megjelentek.

Az eseményt több évben a rendőrség betiltotta mivel a „szélsőséges nézeteket valló csoportok részvétele, és a beszédek, zenék, meg általánosságban a rendezvény alkalmas másokban félelemkeltésre, riadalom okozására”.

Ezen felül más radikális csoportok tagjai is megjelennek Budapesten ilyenkor, és magyar valamint külföldi antifasiszta (antifa) hívek is részt vesznek demonstrációkon a város érintett területein, tiltakozva a szélsőjobboldali ideológiák ellen.

A két csoport gyakran fizikai konfliktusba is kerül egymással.

2023-ban egy körülbelül 15 fős antifa-szimpatizáns csoport erőszakos cselekményeket hajtott végre különböző helyszíneken Budapesten, mivel a célpontjai „jobboldali beállítottságúnak tűnhettek”. Az erőszakot elkövetők feltételezhetően Németországból érkeztek az ellentüntetésre.

Ugyanebben az évben szélsőjobboldali csoportok, mint például a Betyársereg, hasonló támadásokat hajtottak végre emberek ellen, akikről azt hitték, hogy antifások, még akkor is, ha azok között voltak, akik nem is tudták, hogy aznap a Becsület napja miatt tüntetnek.

Ungváry Krisztián történész 2021-ben indította el a történelmi kontextus és a korabeli folyamatok pontos és hiteles bemutatásának céljából a kitoresnapja.hu weboldalt, amit az alábbi mondattal indokolt: „A tragikus eseményt néhányan aktuálpolitikai célokra használják, és eltorzítva mutatják be az akkor történteket.”Kolozsi Ádám - Visszavenné a Kitörés Napját a szélsőjobbtól Ungváry Krisztián (Telex.hu, 2021.02.14.)

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Blood and Honour

Kategória:Budapest politikai élete Kategória:Nemzetiszocializmus Kategória:Hungarizmus Kategória:A második világháború emlékezete