Az uvarovit (kalcium-króm nezoszilikát) a IV.Szilikátok ásványosztályon belül az önálló a gránátcsoport ásványai ásványcsoport tagja. Szabályos rendszerben kristályosodik rombokaéder és tetraéderes formában, igen ritka ásvány. Drágakőként csak az 1 karátnál nagyobb darabjait hasznosítják, apró szemcséit csiszolópornak alkalmazzák. Elsősorban az ásványgyűjtők között népszerű. bélyegkép|Természetes uvarovit kristályok
Nevének eredete és felfedezése Nevét egy 18. században élt orosz államférfiről, Szergej Szemjonovics Uvarov-ról kapta. Egyes források szerint a latin uva (=szőlő) szó alapján nevezték el. Kémiai és fizikai tulajdonságai Képlete: Ca3Cr2(SiO4)3 Szimmetriája: szabályos kristályrendszerben, több tengely- és lapszimmetriája létezik. Sűrűsége: 3,4–3,8 g/cm³. Keménysége: 7,5 nagyon kemény ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint). Hasadása: nem hasítható. Törése: könnyen, kagylósan törik.. Fénye: gyémánt vagy üvegfényű. Színe: élénk smaragdzöld vagy méregzöld. Átlátszósága: áttetsző, van opak változatban is. Kémiai Összetétele: Kalcium (Ca) =24,0% Króm (Cr) =20,8% Szilícium (Si) =16,8% Oxigén (O) =38,4%
Keletkezése Króm ércekkel fordul elő, másodlagos átitatódás útján keletkezik. Kromitércek telléreinek hasadékaiban képződik. Hasonló ásványok: a smaragd és a demantoid.
Előfordulásai Oroszországban az Ural-hegység területén. Csehországban Finnország és India területén. Olaszországban és Törökország területén. Dél-Afrikában Bush-földön. Az Amerikai Egyesült Államokban Kalifornia szövetségi államban, Kanada Quebec tartományában, ahol eddig az egyetlen 1 karátnál nagyobb kristály példányát találták.
Források Oberfrank Ferenc-Rékai Jenő: Drágakövek. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1993 J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974 Walter Schumann: Minerals of the World. Sterlig Publishing Co, New York. 1998 http://webmineral.com
Kategória:Gránátcsoport