A Szívek szállodája amerikai vígjáték-drámasorozat, amelyet Amy Sherman-Palladino alkotott meg. A főbb szerepekben Lauren Graham és Alexis Bledel látható. Amy és férje, Daniel Palladino, David S. Rosenthal, valamint Gavin Polone látták el a vezető produceri feladatokat.

2000. október 5-én debütált a WB-n és végig a csatorna tentpole (olyan alkotás, amely egy stúdiónak vagy csatornának jelenti az éves bevétel nagy részét) sorozata maradt egészen 2006. szeptember 26-ai költözéséig, amikor is a CW csatornára került át. Eredetileg hét évadot élt meg, utolsó része 2007. május 15-én került adásba.

A kritikusok elismeréssel fogadták. Gyors ütemű dialógusok jellemzik, tele számos utalással a popkultúrára. 2004-ben megnyerte a sminkért járó Emmy-díjat, 32. helyen végzett az Entertainment Weekly „Új Televíziós Klasszikusok” listáján és 2007-ben egyike volt a Time „Minden Idők 100 legjobb televíziós sorozatá”-nak.

2016. január 29-én megerősítették, hogy a Szívek szállodája visszatér egy négyrészes minisorozatként: 2016. november 25-én jelent meg Szívek szállodája: Egy év az életünkből címmel a Netflixen. Mindegyik epizód Stars Hollowban játszódik, egy-egy részt szentelve az évszakoknak, a télnek, tavasznak, nyárnak és az ősznek.

Összefoglaló A sorozat Lorelai Gilmore (Graham) és lánya életét követi végig, akit szintén Lorelai-nak hívnak, de ő a Rory-t (Bledel) részesíti előnyben, a connecticuti kitalált kisvárosban, Stars Hollowban. A város változatos karakterekkel van tele és körülbelül 30 percnyire található Hartfordtól (ahogy az első részben ez rögtön ki is derül). A sorozat több témát is körüljár, többek között a családi problémákat, barátságot, szerelmet ugyanúgy, mint a generációs különbségeket és társadalmi osztályokat. Az ambíció, oktatás, munka, szerelem, család és az osztályokkal kapcsolatos kérdések alkotják a sorozat néhány központi felvetését. A sorozat társadalmi kritikája leginkább Lorelai és vagyona közötti bonyolult hozzáállásában, valamint szülei, Richard és Emily Gilmore, külsőségekkel kapcsolatos megszállottságában, valamint Rory és a többi tanuló közötti interakcióban jelenik meg először a Chilton Akadémián, majd később a Yale Egyetemen.

Gyártás

A sorozat készítője, Amy Sherman-Palladino, az inspirációt a connecticuti Stars Hollow díszletére a szintén connecticuti Washington városbeli látogatása során merítette, amikor a Mayflower Fogadóban szállt meg, amelyet gyönyörűnek talált. Lenyűgözte, hogy az emberek milyen jól ismerik egymást és a következő reggel már meg is írta a pilot szövegét. Így magyarázta: „Ha el tudom érni, hogy az emberek is érezzék azt, amit én éreztem, ahogy ebben a tündéri városban sétáltam, úgy gondoltam, az csodálatos lenne. [...] Abban az időszakban, amikor ott voltam, szép volt a város, varázslatos, melegség töltött el és a kisvárosi barátságosság. ... Erre az érzésre vágytam a saját életemben is és azt gondoltam, hogy ez egy olyan dolog, amit másokkal is meg kell osztanom.” A sorozat ritmusát a Katharine Hepburn és Spencer Tracy által készített filmekből vette át.

A pilot rész anyagi támogatást kapott a Családbarát Műsorok Fóruma (FFPF) Forgatókönyv Támogatási Alapjától, amelynek része a nemzet néhány vezető hirdetője is, ezzel az első sorozatok között volt, amelyek ilyen mértékű támogatást kaptak.

2003-ban a WB egy spin-offot tervezett, Windward Circle címmel, főszerepben Jess Marianoval (Milo Ventimiglia), amiben megismeri elhidegült édesapját, Jimmyt (Rob Estes) és kaliforniai gördeszkásokkal barátkozott volna össze. A csatorna elkaszálta a sorozatot, mielőtt leadták volna, a Venice tengerparton lévő magas gyártási költségekre hivatkozva. A Szívek szállodája 3. évadának A tékozló fiú című epizódja volt tulajdonképpen a bevezető pilot a tervezett spin-offhoz.

Írás és forgatás

Ahogy a sorozat jelmondata is jelezte, „Az élet rövid, beszélj gyorsan.”. Egy Szívek szállodája epizód forgatókönyve átlagosan 77-78 oldal hosszú volt és egy oldal kevesebb, mint egy percnek felelt meg, ez lehetővé tette, hogy több dialógus és jelenet legyen benne. Ezek nagy része különböző utalássokkal voltak fűszerezve filmekre, sorozatokra, zenére, irodalomra és a celeb kultúrára. A relatív ismeretlensége néhány ilyen utalásnak azt eredményezte, hogy különböző ismertető füzeteket adtak ki ezekről az úgynevezett gilmorizmusokról, amelyeket az első 4 évad DVD kiadásához mellékelt a WB. A füzetek a sorozat készítőitől is tartalmaznak magyarázatokat és a „The 411 on many of the show's witty and memorable wordplays and pop culture references” címet viseli (magyar fordítása körülbelül az alábbinak felel meg: A tudakozó a sorozat számos szellemes és emlékezetes szójátékáról és pop kultúra hivatkozásáról).

A sorozat a master-shot technikára épült, ahol a szereplőket és szövegüket egy hosszú, folytonos beállításban veszik fel; ezt gyakran egy másik metóduson keresztül érték el, amelyet rendszeresen használtak a sorozat folyamán, amikor séta közben történt a beszélgetés (walk and talk). 8 munkanap kellett egy rész leforgatásához.

A pilot részt Unionville-ben vették fel, Toronto közelében, a sorozat többi részét Burbankben, a Warner Bros. telephelyén. A külső felvételeket Rory előkészítő iskolájáról, a Chiltonról, a Greystone kastélynál forgatták, Beverly Hillsben. Egy külön díszletet építettek gipszből és celotoxból a Yale Egyetemes felvételekhez, amelyeket a Calhoun Egyetemen vettek fel. Rory harvardi látogatását az UCLA-n vették fel, a Yale egyetemit, amikor eldöntötte, hogy melyik egyetemre menjen, a Pomona Egyetemen.

Zene

Amy Sherman-Palladino felügyelte a zenét is. Jellegzetes dallamos zenéiről ismert, köztük a melodikus „lá-lák”-ról, a Szívek szállodája nondiegetikus (a háttérben szóló, a szereplők által nem hallható hang) dalait Sam Phillips énekes és dalszövegíró komponálta az egész széria alatt. A dalok hangszeres feldolgozására Phillips elsősorban saját hangját használta, akusztikus gitárral és alkalmanként hegedűvel, dobbal, zongorával és elektromos gitárral kiegészítve. A rendező a zene készítésénél azt kérte, hogy a zene kapcsolódjon a lányokhoz, mintha „a gondolataik kiterjesztése lenne. És ha valamilyen zene menne a fejükben bizonyos helyzetekben az életükben, ha valós emberek lennének, ez lenne az a zene.” Sherman-Palladino nyomatékosította, hogy „szerinte ez emelte fel a sorozatot. Mert a zene nem egy elpocsékolt része volt a részeknek. Minden megpróbált elmondani valamit, hozzáadni egy kicsit az egészhez.”

A zenének szintén nagy szerepe volt a karakterek közötti beszélgetéseknek és a jelenetekben való megjelenésében. Ami azt illeti az első beszélgetés Lorelai és Rory között az első részben, Luke kávézójában, Macy Gray debütáló albumának (On How Life Is) hollétéről is szól. A legtöbb fő és visszatérő szereplő zenei ízlése valamilyen ponton kiderül és a két főszereplőnek notorikusan összeválogatott de jól elkülöníthető ízlése van: anya és lánya is idegenkedik a „meghatározhatatlan jazz”-től, amelyeket egy baby shower-ön, készítettek egy hóembert Björk képmására és a Metallicát „remek zenekarnak” nyilvánították. Lorelai köztudottan '80-as évek zenéjét szereti, többek között a The Bangles-t, XTC-t és a The Go-Go’s-t, a régi szobája, szülei otthonában Duran Duran poszterekkel van tele. Roryt gyakran mutatják, miközben alternatív zenekarokat hallgat, mint a Pixies, Sonic Youth, Belle & Sebastian vagy Franz Ferdinand, valamint tetszését fejezi ki PJ Harvey iránt, vagy ellenszenvét a The Smashing Pumpkins felé. Cédéket is cserélgetnek Lorelai-jal és köszönetet mond neki a chiltoni tanévzáráskor tartott búcsúbeszéde közben, amiért új könyveket és zenéket mutatott neki egész élete során.

Rory legjobb barátnője, Lane, zenerajongó, akinek a zenékkel kapcsolatos listája öt teljes oldalon keresztül tart, amikor feladja apróhirdetését „dobos-zenekart-keres” jeligével, amelyben benne volt például a Ramones és Jackson Browne. Lane végül megalakítja saját zenekarát, a Hep Alient, amely a sorozat producerének, Helen Pai-nak az anagrammája. A csapat rockot játszik, több különböző stílussal vegyítve és feltűnik Sebastian Bach is, aki előtte a Skid Rowban játszott, Gil karakterét alakítva, a Hep Alien tehetséges gitárosát. A banda összeállt egy estére, hogy egy valódi koncertet adjon elő 2014. október 4-én. Lorelai, kutyáját Paul Anka után nevezte el, aki később fel is tűnik Lorelai álmában a hatodik évad A nagy lebeszélősdi (The Real Paul Anka) című részben.

Más zenészek, akik vendég szereplést vállaltak, például a The Bangles, Sonic Youth, Sparks, the Shins és Carole King, aki újra felvette 1971-es dalát, a „Where you Lead”-et (dalszöveg Toni Stern) lányával, Louise Goffinnal, a Szívek szállodája főcímzenéjének. Grant-Lee Phillips legalább egyszer feltűnik minden évadban, a város trubadúrjaként, saját dalait és feldolgozásait énekelve, amíg Sam Phillips az első és utolsó szerepét a hatodik évad Énekes palimadarak című részében tette. 2002-ben a Rhino Records egy lemezt is kiadott a sorozathoz, Our Little Corner of the World: Music from Gilmore Girls címmel. A CD füzete anekdotákat is tartalmaz a sorozat producereitől, Amy Sherman-Palladino és Daniel Palladino-tól, az életükben nagy szerepet játszó zenékkel kapcsolatban.

Csatornaváltás és a befejezés

2006 áprilisában bejelentették, hogy Amy Sherman-Palladino és férje Daniel, nem tudott egyezségre jutni a CW-vel, az új csatornával, amely az UPN és a WB egyesítéséből jött létre. Egy hivatalos közleményben a következőt nyilatkozták: „Legnagyobb erőfeszítéseink ellenére A szívek szállodája visszatérésével és a jövőjével kapcsolatban, képtelenek voltunk egyezségre jutni a stúdióval és ezért az évad végén, ahogy szerződésünk is lejár, itt hagyjuk a sorozatot. Szívből jövő köszönetet szeretnénk mondani a csodálatos stábnak, a keményen dolgozó csapatnak és a hűséges rajongóknak. Tudjuk, hogy a történet a következő évadban is folytatódni fog és hogy a sorozat integritása hosszasan megmarad azután is, hogy elhagyjuk Stars Hollowt.” David S. Rosenthal, aki már előtte is íróként és producerként dolgozott a sorozaton, cserélte le őket.

2007. május 3-án a CW bejelentette, hogy a sorozatot nem újítják meg. A Variety szerint „A döntés hátterében a pénz volt a legnagyobb ok, mivel a főszereplőkkel nem sikerült megegyezésre jutni a fizetésekkel kapcsolatban. Egyéb okok is szerepet játszhattak a döntésben, például az epizódok száma és gyártási időpontok.” Amy Sherman-Palladino kifejtette, hogy törekszik majd arra, hogy egy film készüljön a Szívek szállodájából. Lauren Graham megjegyezte, hogy sok rajongó „csalódott volt a befejezéssel kapcsolatban” és egy esetleges folytatást is kilátásba helyezett.

Felélesztés

2010. szeptember 15-én Lauren Graham azt nyilatkozta a Vanity Fairnek, hogy egy Szívek szállodája film kétségtelenül lehetséges: „az emberek hatalommal, azok az emberek, akik ténylegesen tudnának tenni érte, beszélnek róla.” Ugyanezt állította 2013 márciusában Twitter oldalán a Veronica Mars kapcsán, amely támogatást kapott a Kickstartertől a filmjükre, mondván, ez lenne Sherman-Palladino jele egy filmre.

2012. június 11-én, miközben interjút adott új sorozatáról, a Bunheadsről, Amy visszaemlékezett a szerződéssel kapcsolatos vitára és távozására a Vulture-nak adott interjú során: „Elfuserált egyeztetés volt. Igazából arról szólt, hogy túl sokat dolgozom. Én lettem volna az az őrült személy, aki bezárkózik a házába és soha nem jön ki. Sokat hallottam, hogy ’Amy-nek nincs szüksége író gárdára, mert ő és a férje írnak mindent!’, úgy gondoltam ’Ez egy remek hozzáállás a részetekről, de ha még 2 évig szeretnétek, hogy menjen a sorozat, hadd vegyek fel több írót.’ És az a sok szar, amit kértünk? Amikor elmentünk, meg kellett csinálniuk. Felvették azt a nagy írói gárdát és egy producer-rendezőt a forgatáshoz. Ez zavart a legjobban. Ugyanott kötöttek ki, azt kellett csinálniuk, mint amiket mi kértünk, de én már nem lehettem ott.”