Saly Noémi (Tabán, Budapest, 1956. június 7. –)Saly Noémi Ab Ovo Kiadó magyar irodalom- és Budapest-történész, helytörténeti írások szerzője, rádió- és tévéműsorok gyakori és népszerű szereplője, a Nagy Budapest Törzsasztal egyik alapítója.
Munkássága 1974-ben érettségizett a budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium francia tagozatán.1974b – Szilágyi Erzsébet Gimnázium, Budapest. Szegbp.sulinet.hu 1980-ban magyar–francia szakos tanári diplomát szerzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, 1984-ben ugyanott francia irodalomból doktorált. Tanári pályáját a budapesti Dózsa György Gimnáziumban kezdte, ahol négy évig dolgozott, majd kilenc évig volt a SOTE Markusovszky Lajos Kollégiumának igazgatóhelyettese, végül tizenkét évig a Szegedi Tudományegyetemen tanított 19. és 20. századi francia irodalmat. Ezekben az években tucatnyi francia társadalomtudományi és vallástörténeti tárgyú könyvet fordított magyarra.
1990-ben alapító tagja volt a Soroptimist International Budapest klubnak, 1996 és 2009 között a Magyar Kávéház Alapítvány elnöke, 2004-től 2020-ig az újraindított Budapest folyóirat olvasószerkesztője volt. Legfontosabb kutatási témája az 1990-es évek közepe óta a kávéháztörténet – ahogy ő maga meghatározza: „a régi budapesti élet elbűvölő esszenciája”. 2014-től a Nemzeti Hauszmann Program bizottságságának tagja.
2005-től a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban dolgozott muzeológusként, 2020-ban nyugalomba vonult. Azóta a város- és kávéháztörténet mellett egyre inkább gasztronómiatörténettel, régi magyar szakácskönyvekkel foglalkozik.
Tabánban él szülőházában.
Családja Dédapja és nagyapja (idősebb és ifjabb Francsek Imre) építész volt. Édesanyja Francsek Ilona nyolc- és tizenkét éves kora között az indonéziai magyar kereskedelmi kiküldetésen dolgozott, édesapja idősebb Saly Géza (1913–1958) rádiós szerkesztő, újságíró és haditudósító volt. Esküvőjük 1944-ben volt Budapesten. Bátyja, ifjabb Saly Géza (1945–1991) újságíró, a Nimród vadászlap szerkesztője volt.
Rokoni kapcsolatban áll Saly Németh László festőművésszel; unokatestvére Szabó Ákos festőművész (Normandia), Szabó Kinga keramikusművész (Budapest), unokahúgai és -öccsei közül a híresebbek: Sárosdy Eszter televíziós újságíró, Schnöller Szabina operaénekes, Szentgyörgyi Rómeó aerobic világbajnok, Vizi Balázs nemzetközi jogász.
Díjai Podmaniczky-díj (2005) Zolnay László Pest-Buda-díj (2005) A Kultúraközvetítők Társaságának Fehér Rózsa-díja (2006) Budapestért díj (2008) A Magyar Zsidó Kultúráért (2023) Ráday Mihály-díj (2023) MKVM emlékérem (2023) Budapest díszpolgára (2025)
Művei Önálló kötetek A Virág Benedek-ház (Tabáni füzetek 1.) Bodor Imrével. 50 o. Tabán Társaság, Budapest, 2004 Pesti csodabogarak; Ab Ovo, Budapest, 2005 Törzskávéházamból zenés kávéházba. Séta a budapesti körutakon. [A Népszabadságban 2002 márciusától 2005 márciusáig megjelent cikksorozat egybegyűjtve.] Osiris Kiadó, Budapest, 2005, második kiadás 2019 Nagypapához utazunk. Az I. kerület régi képeslapokon. Márai Sándor Kulturális Alapítvány, Budapest, 2011 (társszerkesztő: Fehér Ferenc) A Tangókirály. Kalmár Pál regényes élete; 29S Műhely, Budapest, 2012 + CD Semmiből is finomat. Nagy titkok és apró trükkök. 100 régi-új recept; képvál. Rédey Judit; Libri, Budapest, 2013 (Régi idők konyhája) „Nekem soha nem volt otthonom…”. Krúdy Gyula budapesti életének színterei. [Az azonos című kiállítás katalógusa.] Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2013 A 110 éves Mátyás Pince. A vendéglő és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közös kiadványa, Budapest, 2014, 40 o. Példabeszédek; Ab Ovo, Budapest, 2015 Spájz. (85 lekvár, savanyúság és más efféle.) Sebestyén László fotóival. Magyar Konyha Magazin, Budapest, 2017 Szerzetesek asztalánál. (Az azonos című kiállítás kötete), Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2017 At the Monks' Table. (a fenti kötet angol változata, fordította Szabó-Ábrányi Béla) Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2017 Az Ínyesmester. Magyar Elek emlékezete. (Az azonos című kiállítás kötetkéje), Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2018, 32 o. Gellért 100. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2018, 192 o. (angolul is) Törzskávéházamból zenés kávéházba. Séta a budapesti körutakon; 2. jav. kiad.; Osiris Kiadó, Budapest, 2019 Micsoda népek… (A Döbrentei utca 8. története 1895-től 1947-ig) Ab Ovo, Budapest, 2019 Hatszáz tojás, egy se görbe. Molnár Julia szakátskönyve, 1854. Ab Ovo, Budapest, 2020 Ha túléljük ezt a marhaságot (esszék, kisprózák) Ab Ovo, Budapest, 2021 Kalán lisztel stábold bé. Szerecsek Anna szakácskönyve, Vajdahunyad, 1848 körül. Ab Ovo, Budapest, 2021 Semmiből is finomat. 2. javított, bővített kiadás. Ab Ovo, Budapest, 2023 Grand 150. A Margitszigeti Nagyszálló másfél évszázada. Ab Ovo, Budapest, 2023 (angolul is) Példabeszédek és A Macska történetei. Ab Ovo, Budapest, 2023 Az én Budám. Ab Ovo, Budapest, 2024 Az én Pestem. Ab Ovo, Budapest, 2024 Se nem Buda, se nem Pest – de nem kevés evés. Ab Ovo, Budapest, 2025 Pönköst gyöngye, répakeksz. Édességek a Bakonybélbe internált szerzetes nővérek receptes füzeteiből – de kik voltak ők? Ab Ovo, Budapest, 2026
Szerkesztés Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Kontra Miklóssal. Osiris, Budapest, 1998 Mihálynapi köszöntő. Írások Ilia Mihály 65. születésnapjára, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapest–Szeged, 2000 Budapest Nagykávéház. Az Ernst múzeum kiállításának tanulmánykötet-katalógusa. Ernst Múzeum, Budapest, 2001 Élet a régi Magyarországon (Gyurgyák Jánossal és Környei Anikóval). Osiris, Budapest, 2004 Café?! – Változatok és változások. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításának katalógusa, Budapest, 2007 Balla Vilmos: A Kávéforrás (szerkesztés, jegyzetek és utószó) Szó Kiadó, Budapest, 2008 A fekete leves – a kávéfőzés története A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításának katalógusa, Budapest, 2010 (szerzők: Fazekas Éva, Kimmel József, Saly Noémi, Vámos Éva) A régi pesti városfal mentén. Budapesti kultúrtörténeti séták II., Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2011 (szerzők: Csontó Sándor, Götz Eszter, Holló Szilvia Andrea, Zádor Judit) Második, javított, bővített kiadás 2013 Glück Frigyes–Stadler Károly: Az ínyesmesterség könyve. Kortárs Kiadó, Budapest, 2013 (szerkesztés, jegyzetek, előszó) Hevesi Lajos: Karcképek az ország városából. Kortárs Kiadó, Budapest, 2015 (szerkesztés, jegyzetek, utószó) Gellérthegy. Budapesti kultúrtörténeti séták III., Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2017; második, javított kiadás 2018 Körner András: Költők a kabaréban. Pesti kabarédalok a 20. század elején; Corvina, Budapest, 2019 Margitsziget. Budapesti kultúrtörténeti séták IV., Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2020 Körner András: Jó lesz a bólesz – Magyar zsidó gasztrotörténeti tanulmányok. Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, 2021 Szuhay Barbara: Mesélő házak. Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2022 Nagy Ferenc Károlyné–Toókos János OSB: Bakonybélszín. Ünnepi receptek a monostori konyháról. Monostorkosságok I. Szent Mauríciusz Monostor–Ab Ovo Kiadó, Bakonybél–Budapest, 2022 Ferencesek főztje. Szakácskönyv Csíksomlyóról az 1690-es évekből. (Gyarmati Zsolttal) Csíkszereda Kiadóhivatal – Tortoma Könyvkiadó, Barót, 2022. Román nyelven Dósa Andrei fordításában: Mâncarea franciscanilor – O carte de bucate din Șumuleu Ciuc din anii 1690. Csíkszereda, 2023 Nagy Ferenc Károlyné–Toókos János OSB: Bakonybéles. Böjtös receptek a monostori konyháról. Monostor(o)kosságok II. Szent Mauríciusz Monostor–Ab Ovo Kiadó, Bakonybél–Budapest, 2023 Radó Dezső: Fenyegetett Budapest. (Szerkesztés, jegyzetek, bibliográfia) Városháza Kiadó, Budapest, 2023 Tabán – Naphegy. Budapesti kultúrtörténeti séták V., Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2025 Krisztinaváros. Budapesti kultúrtörténeti séták VI., Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2025
Cikkek, tanulmányok, könyvfejezetek A Krisztinaváros és a Philadelphia. Budapesti Negyed, 1996. 3–4. 215–242. https://web.archive.org/web/20050118222914/http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/12_13/phila.html A Puella Classica. Egy századvégi „írónő” hányattatásai és színeváltozásai. Replika, 35. 1999. április, 89–104. https://web.archive.org/web/20070728060652/http://www.replika.hu/pdf/35/35-06.pdf Elillant szeszek. Ex-Symposion 25. (Emlék/szesz), 1999, 43–52. https://web.archive.org/web/20050220145905/http://www.exsymposion.hu/cikk/1174/0 Kísérőszöveg a Nemzeti Múzeum Magyar Nemzeti Fényképtára millenniumi cd-romjának kávéházi tárgyú képeihez. 1999 „Kofi Hazban kofit ittam”. A kávézással barátkozó magyarok Nyugat-Európában és idehaza a 17–18. században. Mihálynapi köszöntő. Írások Ilia Mihály születésnapjára. Szeged–Budapest, 2000, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 251–264. A világosság itala. Országépítő, 2000. 3. 40–45. (Hegyi Imre interjúja. A Kossuth Rádió Névjegy c. műsorában 2000. július 9-én elhangzott beszélgetés szerkesztett szövege) Budapest – a kávéház ébredése. Új Atlantisz felé. Tanulmánykötet a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Öröksége Minisztériumának kiállításához. 7. Velencei Építészeti Biennálé, Velence, 2000, 160–164. (angol nyelven is) A kávéház a budapesti városszerkezetben. Városok és műhelyek a századfordulón. Nemzetközi konferencia kötete, Építéstudományi Intézet. Budapest, 2000, 25–29. „Én egy nemzetalkotó elem vagyok, fiam”. Városépítők egy budapesti polgárcsaládban. Városok és műhelyek a századfordulón. Építéstudományi Intézet, Budapest, 2000, 48–52. Utánközlése: Országépítő, 2000. 4. 23–25. A pesti kávéházak „őskora”. Budapest Nagykávéház (az Ernst Múzeum kiállítását kísérő tanulmánykötet) Ernst Múzeum, Budapest, 2001, 9–31. „Itt élt és halt, mert másképpen nem lehetett.” Krúdy és a pesti kávéház. Budapesti Negyed, 2001. 4. 81–110. http://epa.oszk.hu/00000/00003/00026/saly.html A „hátország” kávéházai. Új Magyar Építőművészet, Utóirat. 2002. 6. 49–55. Pörköltestély, csodaszamár. Vendéglősök és vendéglők a 20. század küszöbén. Kispesti Krónika, 2004. 1. 23–34. „Kávéház, hadd nyissam ki az ajtód…” A Newyork és helye a budapesti kávéháztörténetben. Előadás a Várostudás Kollégium sorozatában. https://web.archive.org/web/20070928235901/http://www.varostudas.hu/eloadasok/eloadas002/index „Ide minden rangú ember és mindkét nem eljöhet…” A pesti kávéház mint a társasélet színtere. Budapesti Negyed, 2004. tél, 39–66. https://web.archive.org/web/20070701011103/http://www.bparchiv.hu/magyar/kiadvany/bpn/46/saly.html Arendando Diversorio Limitaneo Üllőiensi... Régmúlt-beli kalandozások a Határcsárda körül. Kispesti Krónika 2005. 4. 32–40. Apróságok Krúdy Gyula régiségkereskedő úr bódéjából Könyvjelző 2005. november. https://web.archive.org/web/20131215225242/http://www.alexandrakonyveshaz.hu/index.php?mod=konyvjelzo" „A mi hazánk egy kerek asztal…” Buzinkay Géza szerk.: A magyar újságíró múltja és jelene. Az Eszterházy Károly Főiskola tudományos közleményei (Új sorozat 33. köt.), 53−60. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/4405/ „A' Kávés ház előtt minden estve muzsika tartatik” (Buda kávéházairól). Napút 2006. április. https://epa.oszk.hu/03900/03995/00013/pdf/EPA03995_naput_2006_03_007-070.pdf#page=37 „Jean becsukta az ablakokat”. A Nyugat és a „nyugatosok” kávéházai. Múlt és Jövő, 2008/4., http://www.multesjovo.hu/hu/aitdownloadablefiles/download/aitfile/aitfile_id/194/ Két vendégszerető magyar úr. Kortárs 2013. 11. 44–57. https://web.archive.org/web/20141006082719/http://www.kortarsonline.hu/2013/11/arch-ket-vendegszereto-magyar-ur/19180 Vendéglátás. Granasztói Péter et al.: Élet a régi Városligetben. Magyar Múzsa Könyvek, Kecskemét, 2013, 115–122. A Margitsziget vendéglátása. In Jaksics György szerk.: Üdvözlet Szent Margit szigetéről. Magánkiadás, 2014, Budapest, 123−169.