bélyegkép|jobbra|300px|Ömlesztett árut szállító hajó
A vízi közlekedés (hajózás) személy-, áru-, valamint postaforgalomnak vízi úton való lebonyolítása; tanulmányozásával a közlekedéstudomány foglalkozik.
A vízi közlekedésnek a különösen nagy méretű és a nagy tömegű áruk hosszabb távolságra történő szállításnál van előnye. Egyrészt mert a rendkívül súlyos vagy rendkívül nagy méretű rakományok (például hidak alkotóelemei) közúton, vasúton vagy légi úton egy darabban nem is szállíthatók, ellenben a hajókkal, amelyek mérete, illetve hordképessége sokkal nagyobb. Másrészt a vízi közlekedés a leggazdaságosabb nagy mennyiségű szállításnál (ömlesztett áruk, mint például a gabona),Európai Unió 2006. évi NAIADES promóciós programja ezenkívül környezetkímélőbb is.
A vízi közlekedés a személyszállításban is részt vesz, elsősorban kompszolgáltatásként olyan folyószakaszok vagy kisebb tengerek áthidalásában, ahol nem épült híd vagy alagút. A turizmusban a kisebb sétahajóutak és a nagy felszereltségű óceánjáró hajók a jelentősek.
Története
Az egyik legrégebbi szállítási forma, eredete az emberiség történelmének homályába vész. Először a folyók, majd a tengerek lettek a vízi közlekedés első útvonalai, amelyek nagy távolságok összeköttetését tették lehetővé.
A 19. századig a leggyorsabb közlekedési forma volt,
Csoportosítás bélyegkép|jobbra|200px|Egy konténerszállító hajó
A hajózás körzete szerint létezik: belvízi hajózás és tengeri hajózás
A vízi közlekedés eszközei a hajók, melyek méretük szerint lehetnek: csónakok, kishajók, nagyhajók, illetve a hajókkal együtt szoktuk tárgyalni a vízi közlekedést közvetlenül kiszolgáló úszóműveket, továbbá úszómunkagépeket.
Az összes kategória lehet belvízi és tengeri, míg a nagyhajóknál megkülönböztetünk még folyam-tengeri hajókat is.
A vízi közlekedés főbb útvonalai
bélyeg|300px|A kereskedelmi hajózás útvonalai A legfontosabb tengeri útvonalak: Jóreménység foka, Dél-Afrika: Atlanti-óceán ↔ Indiai-óceán Európa és Dél-Ázsia közötti klasszikus tengeri útvonal; Szuezi-csatorna, Egyiptom: Atlanti-óceán és a Földközi-tenger ↔ Vörös-tenger, Arab-tenger, Indiai-óceán; Északnyugati átjáró, Jeges-tenger: Csendes-óceán ↔ Atlanti-óceán Északkeleti átjáró, Jeges-tenger: Bering-tenger (Csendes-óceán) ↔ Fehér-tenger (Atlanti-óceán) Malaka-szoros, Délkelet-Ázsia: Andamán-tenger (Indiai-óceán) ↔ Dél-kínai-tenger (Csendes-óceán) Panama-csatorna, Panama: Csendes-óceán ↔ Atlanti-óceán Horn-fok és a Magellán-szoros, Chile: Csendes-óceán ↔ Atlanti-óceán
Magyarország vízi közlekedése
A magyar tengeri hajózás, amely kizárólag az árufuvarozásra koncentrálódott, erősen visszaszorult. Magyarországnak két tengerjáró hajója van, amit az orosz államadósság törlesztéseként kapott.
Magyarország nagyhajózásra alkalmas vízi útjainak hossza körülbelül 1600 km. Ennek 85%-a állandóan, 15%-a időszakosan hajózható. A vízi úthálózat hosszának 53%-a a Duna vízgyűjtő területéhez, 47%-a pedig a Tiszáéhoz tartozik. Belvízi hajóinkkal a Duna-delta (Fekete-tenger) és a Rajna torkolat (Északi-tenger) kikötőibe tudunk szállítmányokat eljuttatni. A Duna-Majna-Rajna vízi út rendszer teljes hajózható hossza Rotterdamtól Szulináig 3505 km.
A magyarországi hajózható víziutak felsorolását, a víziutakat a rajtuk közlekedtethető hajók mérete alapján 10 osztályba sorolását Magyarországon jogszabály tartalmazza.http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=64682.333956
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek Belvízi hajózás
További információk
Mielőtt tengerre szállnánk, érdemes egy kicsit tájékozódni a tengeri hajózás, vitorlázás kezdő lépéseiről