Ruténia (Ruthenia) a Kijevi Rusz egyik középkori latin elnevezése voltМеркулов, В. И. Об одном из названий Руси и русских в источниках. Русин, № 4 (6), 2006. Стр. 118—122 a Russia, Ruscia vagy Roxolania mellett. A megnevezés a késő középkor során előbb a Kijevi Rusz Lengyelország-Litvánia által elfoglalt részére, majd az Osztrák Császársághoz tartozó Galíciára, az első világháború után pedig a ruszinok lakta Kárpátaljára és Kelet-Szlovákiára (más néven Ruszinföld) szűkült.
Első előfordulásai A kifejezés feltételezések szerint a kelta ruteni törzsre vezethető vissza.Петрухин В. Я., Раевский Д. С. Очерки истории народов России в древности и раннем средневековье. – М.: Языки русской культуры, 1998. – С. 261.Мельникова Е. А. «Исторический источник неисчерпаем»: к 40-летию школы В. Т. Пашуто // Средние века. – М.: Наука, 2008. – Вып. 69 (3). – С. 23. A Kijevi Rusz lakóira vonatkoztatva először a 10–12. században írt Augsburgi évkönyv egyik bejegyzésében fordul elő: „Az 1089-es évben a császár feleségül vette Praxedát, a rutének királyának (Rutenorum regis) lányát”.Аугсбургские анналы Gallus Anonymus, az első lengyel krónikás az 1112–1116 között írt, latin nyelvű Cronicae et gesta ducum sive principum Polonorum-ban használja a Rusia, Ruthenorum regnum (rutén királyság) Ruthenorum rex (rutén király), Ruthenus, Rutheni kifejezéseket.Gallus Anonymus, Chronica Polonorum Ruténia mint ország Anonymus Gesta Hungarorumában jelenik meg elsőként (a Ruscia mellett).Anonymi Belae regis notarii. Gestis Hungarorum / Ed. S. L. Endlicher // Rerum Hungaricarum. Monumenta Arpadiana. – Sangalli: Scheitlin & Zollikofer, 1849. – P. 9–12, 14–15, 18. Lehetséges, hogy Anonymus különbséget is tett a két megnevezés között, és a Rusciát csak az ország északkeleti, szuzdal-vlagyimiri részére értette („Ruscia, que Susudal vocatur”). Az angol Tilbury-i Gervasius 1212 körüli Otia Imperialia c. munkájában azt írja, hogy Lengyelország egyik oldalán a Ruténiának is nevezett Oroszországgal érintkezik (Polonia in uno sui capite contingit Russiam, quae et Ruthenia).Английские средневековые источники IX—XIII вв. М. Наука. 1979
A 13. század első felében az elnevezés előfordul még az olasz Ricardo di San Germano orosz–mongol harcokról írt szövegébenRic. de S. Germ., a. 1223, 110. o. vagy IV. Béla magyar király egyik 1261. évi oklevelében is.Яковенко, Наталия.Вибір імені versus вибір шляху (Назви української території між кінцем XVI — кінцем XVII ст.
Lengyelország–Litvániában bélyegkép|260px|Herberstein térképe A 13. században a mongolok megdöntötték a Kijevi Ruszt, és területének nyugati részét a Litván Nagyfejedelemség (később Lengyel–Litván Unió) foglal el, míg a keletit a Moszkvai Nagyfejedelemség igyekezett uralma alá vonni. A késő középkorban az európai és katolikus egyházbeli források a Ruténia nevet egyaránt használták a valamikori Rusz mindkét részére. A 15–17. századi lengyel szerzők azonban igyekeznek különbséget tenni, és a nyugati Ruténia elnevezés mellett a keleti Moszkóviát alkalmazták.Хорошкевич А. Л. Россия и Московия: Из истории политико-географической терминологии // Acta Baltico-slavica. — 1976. — Т. X. — С. 47—57. Ez a megkülönböztetés a mai lengyel, ukrán és belorusz nyelvben is nyomon követhető.Лисяк-Рудницкий, Іван. Францішек Духінський та його вплив на українську політичну думку // Історичні есеї. — Т. 1. Ettől függetlenül a Moszkvai Nagyfejedelemség lakóit gyakran nevezték ruténnak vagy ruszinnak. Például Maciej Miechowita 15–16. századi lengyel történész azt írja Értekezés a két Szarmáciáról c. művében Moszkva lakóiról: Rutheni sunt et Ruthenicum loquuntur (rutének és ruténül beszélnek).Флоря Б. Н. О некоторых особенностях развития этнического самосознания восточных славян в эпоху Средневековья — Раннего Нового времени // Россия-Украина: история взаимоотношений / Отв. ред. А. И. Миллер, В. Ф. Репринцев, М., 1997. С. 9-27
1549-ben a volt moszkvai osztrák követ, Sigismund von Herberstein a Rerum Moscoviticarum Commentarii (Megjegyzések Moszkóvia dolgairól) c. művében a helybelieket mind moszkovitáknak, mint ruténoknak nevezte:Записки о Московии. „Но каково бы ни было происхождение имени “Руссия”, народ этот, говорящий на славянском языке, исповедующий веру Христову по греческому обряду, называющий себя на родном своем языке Russi, а по-латыни именуемый Rhuteni,…” „De bármi is legyen az Oroszország név eredete, ez a nép, amely szláv nyelven beszél, görög rítus szerint imádja Krisztust, és a saját nyelvén Russi-nak, latinul pedig Rhuteni-nek nevezik…”. Herberstein híres térképen a Finn-öblöt „Sinus Livonicus et Ruthenicus”-ként (Livóniai- és Rutén-öböl) jelöli.
Az újkorban 260px|thumb|Közép-Európa etnikai térképe 1880-ban. A kisoroszok (ukránok) és rutének külön vannak feltüntetve
1844-ben az oroszországi (balti német nemzetiségű) Karl Ernst Claus az ország tiszteletére ruténiumnak nevezte el az általa felfedezett elemet.
Lengyelország–Litvánia felosztása után az osztrák hatóságok a birodalomhoz került Galíciát kezdték el Ruthenien néven emlegetni. A 19. század közepén az egyre erősödő ukrán nemzeti mozgalom nagy súly fektetett arra, hogy eltűnjenek a lokális népmegnevezések és egységes ukrán identitás jöjjön létre. Ennek következtében a rutén megnevezés a 20. század elejére szinte teljesen eltűnt, illetve egy jóval kisebb területre, a Magyar Királyság Felvidékének keleti részén és Dél-Galíciában élő ruszinok lakta régióra korlátozódott (ún. „Ruszinföld”). Az osztrák–magyar hatóságok a pánszláv mozgalom korlátozása és az ukrán nacionalizmus megosztása érdekében igyekeztek fenntartani ezt a különbségtételt.
A 20. században Az első világháború után Ruténiának Kelet-Csehszlovákiának ruszinok lakta régióját nevezték, amely számára a prágai kormány autonómiát ígért. Miután a náci Németország 1939-ben annektálta Csehországot, március 14-én Szlovákia és Kárpát-Ruténia (vagy Kárpát-Ukrajna) kimondta a függetlenségét. A következő napon a magyar hadsereg bevonult Ruténiába és minimális ellenállást követően Magyarországhoz csatolta a régiót. A második világháború után a Szovjetunióhoz került, amely azzal indokolta az elcsatolást, hogy a ruszinok ukránok, akiket egyesíteni kell anyanemzetükkel. Ennek megfelelően a ruszin vagy rutén elnevezéseket megtiltották, újbóli használatukra csak a Szovjetunió szétesése után kerülhetett sor.Paul Robert Magocsi: A new Slavic language is born, in: Revue des études slaves, Tome 67, fascicule 1, 1995, pp. 238–240.
Jegyzetek
Források Magocsi, Paul Robert (1995). The Rusyn Question - Political Thought. Ruthenians ''Catholic Encyclopedia (1913)
Fordítás
Kategória:Kárpátalja történelme Kategória:Ukrajna történelme Kategória:Oroszország történelme