Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye. A megye negyedik legnépesebb települése.
Fekvése A Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Borsodi-Mezőség vidékén fekszik, Egertől 20, a megyeszékhely Miskolctól pedig 50 kilométerre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Bogács és Tard, északkelet felől Mezőnyárád, kelet felől Mezőkeresztes, délkelet felől Szentistván, dél felől Egerlövő és Egerfarmos, délnyugat felől Mezőszemere, nyugat felől Szihalom, északnyugat felől pedig Novaj és Szomolya.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonalai a 3-as főút és az M3-as autópálya ezeken érhető el a legegyszerűbben az ország távolabbi részei felől. A sztráda néhány kilométerre délre halad el a belterülettől, nyugat-keleti irányban, a 3-as főút pedig sokáig áthaladt a központján, egy ideje már északról elkerüli azt.
A környező kisebb települések közül Andornaktályával a 253-as főút (korábbi számozás szerint 2502-es út), Noszvajjal a 2509-es, Bogácson át Bükkszentkereszttel a 2511-es, Tarddal és Cserépváraljával a 25 113-as, Egerlövővel és Ároktővel, illetve a közbeeső kisebb falvakkal a 3302-es, Szentistvánnal pedig a 3303-as út köti össze.
Vonattal a MÁV 80-as számú án érhető el, melyen a városnak egy állomása és egy megállóhelye van: Mezőkövesd vasútállomás, illetve Mezőkövesd felső megállóhely.
A helyi és a helyközi autóbusz-közlekedést a Volánbusz Zrt. biztosítja. 2023. december 10-én átadták a Mindszenthy József utca és a Bacsó Béla utca sarkán, a vasútállomás mellett kialakított új helyközi autóbusz-állomást, kiváltva ezzel a belvárosi, Rákóczi utcai autóbusz-állomást.https://www.volanbusz.hu/hu/volanbusz/sajtokozlemenyek/hir/41902
Története bélyeg|bal|200px|A Szent László-templom A terület már a népvándorlás korában lakott volt, a környéken feltárt számos avar sírból nagy kiterjedésű, népes avar települést feltételeznek itt a régészek.https://ng.hu/kultura/2003/08/28/kifosztott_avar_kori_sirokra_bukkantak_mezonyaradon/ Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de az 1275-ös egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.
1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét, melynek értelmében Giskra megtarthatta a bányavárosokat. 1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt).
1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.
1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbérurától, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.
A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint ekkor csaknem 21 000 lakosa volt.
1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. Itt épült meg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, rövidebben Zsóry-fürdő.
2023-ban adták át a város új autóbusz-állomását.
Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.
Közélete Polgármesterei IdőszakNévJelölő szervezet(ek)Megjegyzés1990–1991Dr. Somogyi Mártonnem ismert1991–1994Pap Jánosnem ismert1994–1998Herkely GyörgyVálasztási Szövetség Mezőkövesd1998–2002Halmai GyulaMSZP2002–2006Tállai AndrásFidesz-MDF-MKDSZ2006–2010Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum2010–2014Dr. Fekete ZoltánFidesz-KDNP2014–2019Fidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP2024–Fidesz-KDNP A településen 1991 május végén időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző év őszén megválasztott polgármester eddig tisztázatlan okból néhány hónap után lemondott a posztjáról.
A 2024-es önkormányzati választás eredménye A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/196?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaDr. Fekete ZoltánFidesz – KDNP100,00%Összesen100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/196?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület Fidesz – KDNP 9 SZÖDE 3
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát;A nemzetiségi népesség száma településenként roma közösség is található a településen.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,9% (29% nem nyilatkozott).Mezőkövesd Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, románnak és lengyelnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,3% volt római katolikus, 5,7% református, 0,7% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 7,8% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).Mezőkövesd Helységnévtár
Nevezetességei bélyeg|jobbra|250px|Táncpajta, a hagyományőrző közösségi rendezvények színhelye bélyegkép|jobbra|250px|Részlet a Matyó Néptáncegyüttes műsorából bélyeg|jobbra|250px|Mezőgazdasági Gépmúzeum bélyeg|jobbra|250px|Mezőkövesdi népviselet (1915) Matyó hímzés Matyó Múzeum Népi Művészetek Háza, Táncpajta, Matyóföldi Folklórfesztivál Városi Galéria (Takács István festményei) Kis Jankó Bori Emlékház Szent László-templom (Takács István freskói) Zsóry Gyógy- és Strandfürdő Hadas városrész (Matyó tájházak, jellegzetes 19. századi vidéki utcácskák) Mezőgazdasági Gépmúzeum Hoór-völgye víztározó Klementina repülőbázis
Sportélete A város labdarúgóklubja, a Mezőkövesd Zsóry FC 2025-ben az NB2-ben szerepelt. Van egy NB2-es kézilabdacsapata is, a Mezőkövesdi KC 2022.
Média
A Mezőkövesdi Televízió a hét minden napján jelentkezik műsorral. Hetente egy híradót, egy magazinműsort, két sport-, egy kulturális műsort, valamint a képviselőtestületi ülések közvetítését, ezek ismétléseit, valamint a szerkesztett műsorok között folyamatos képújságot sugároz kábelhálózaton keresztül.
Testvértelepülései Bad Salzungen, Németország (1969) Żory, Lengyelország (1995) Kézdivásárhely, Románia (1997) Kiskövesd, Szlovákia (2008) Nagykövesd, Szlovákia (2008) Petriolo, Olaszország (2015)
Partnertelepülései Rüdesheim am Rhein, Németország (1991) Nagyszőlős, Ukrajna (1997) Berettyószéplak-Dólyapuszta, Románia (2001)
Híres mezőkövesdiek
Balogh Vilmos ökölvívó olimpikon Bíró József színművész Bollók János (1944–2001), ókortudós, a nyelvtudomány doktora, műfordító, egyetemi tanár Csézy (Csézi Erzsébet, 1979) énekesnő Egri Berta (született Unterberg; 1880–1950) színésznő Érdi Mária vitorlázó olimpikon Funktasztikus (Csató Adorján) rapzenész Garamszeghy Sándor (Géczy Sándor Béla, született Goits; 1879–1964) színész, író Harsányi Kálmán (1876–1929) író Ittes József (1954–) színész Jablonkay Éva (1939–2010) Liszt Ferenc-díjas (1977) magyar opera-énekesnő (alt) Jacsó József (1962) magyar súlyemelő, olimpiai ezüstérmes. A legnagyobb tömeget megmozgató magyar súlyemelő (427,5 kiló, Szöul) Kápolnai Iván (1925–2014) magyar statisztikus, közgazdász, művelődés- és gazdaságtörténész, könyvtáros Keleti Part zenekar – Életképek MK 1992 Kis Jankó Bori (1876–1954) hímzőasszony Kovács János Jászai Mari-díjas magyar színész Lukács Sándor (1914–1984) gimnáziumi tanár, iskolaigazgató, országgyűlési képviselő Menachem Zevi Kaddari (1925–2011) hebraista és nyelvész Morvay József Dr. (1926–1987) magyar gyógyszerész, kémikus, egyetemi tanár Papp Zoltán Dr. (1942–) orvosprofesszor, szülész-nőgyógyász, genetikus, egészségügyi menedzser, igazságügyi orvosszakértő, A hazai szülészet-nőgyógyászat kiemelkedő alakja, az Orvosi Hetilap főszerkesztője Pető István (1955–) festő- és grafikusművész Pongrácz Antal (1827–1880) főhadnagy, honvéd főhadnagy, Cserépfalu jegyzője, járásbírósági írnok. Pongrácz Mihály (1800–1879) premontrei kanonok és tanár Szekeres Csaba filmrendező Takács István (1901–1985) festőművész Vályi Lajos (1895–1940) magyar ügyvéd, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő Zubai Szabolcs (1984) kézilabdázó, olimpiai (2012) 4. helyezett magyar válogatott, és a Pick Szeged EHF-kupát nyert beállósa
Jegyzetek
További információk Hongarije, képek a húszas évek Magyarországáról. A tudósítás apró részletességgel a mezőkövesdi hímzéseket és a matyó népviseletet is bemutatja., youtube.com Mezőkövesd állomáson kiállított gőzmozdony Mezőkövesd honlapja Információk a városról Kövesdi népművészet – bútorfestés Magyar néprajzi lexikon. Mezőkövesdi matyó népviselet Húsvéti locsolás a matyók városában, Mezőkövesden, 1932. április, Magyar Világhíradó online A mezőkövesdi dohánybeváltó
Kapcsolódó szócikkek Mezőkövesd Zsóry Sportegyesület Mezőkövesdi repülőtér Mezőkövesdi Széchenyi István Katolikus Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium
Kategória:Borsod vármegye települései Kategória:Magyarország fürdőhelyei Kategória:Magyarország városai Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései