bélyegkép|100px|Zamość címere bélyegkép|250px|Reneszánsz házsor a főtéren Zamość járási jogú város és járási székhely Lengyelország Lublini vajdaságában. Lublintól 85 km-re délkeletre fekszik a Łabuńka-patak partján. Az 1580-ban alapított erődvárost, melyet olasz építészek tervei alapján építettek, Észak Padovájának és az árkádok városának is nevezik, óvárosa 1992 óta a világörökség része. 1975-1998 között vajdasági székhely volt. 2005-ben 66,8 ezren lakták, közigazgatási területe 30,5 km².

Történelem

A város alapítója Jan Zamoyski kancellár és nagyhetman volt, aki korának egyik legnagyobb hadvezére, diplomatája és földbirtokosa volt. 1580-ban határozta el, hogy hatalmas birtokai központjában új erődvárost alapít a łwówi kereskedelmi út védelmére. A munkával Bernardo Morando velencei építészt bízta meg, aki a város polgármestereként halt meg 1600-ban.

A várost ötszög alaprajzú, fülesbástyás erődfalakkal vette körül, a sakktábla-elrendezésű utcahálózat központjában reneszánsz stílusú kereskedőházakkal körülvett főteret alakított ki. Számos kereskedő telepedett itt le (a telkeket 25 évi részletfizetéssel kínálta a kancellár), köztük örmények Perzsiából és zsidók Portugáliából. A várost 1648-ban az ukrán felkelők, 1656-ban pedig a svédek ostromolták meg. A 17. század végén Jan Michal Link korszerűsítette az erődrendszert.

1772-ben a várost az Osztrák Császársághoz csatolták. 1809-ben Józef Poniatowski lengyel felkelői foglalták el, majd 1813–1866 között cári katonaság állomásozott a városban. A 19. század második felében Zamość hadi jelentőségét elveszítette, egyben megkezdődött iparosodása. 1914 augusztusában 6 napos véres csata zajlott a város határában. 1918 decemberében kommunista felkelés tört ki a városban, melyet Piłsudski csapatai levertek.

A második világháború alatt a várost megszálló németek a környező termékeny vidéken tervezték kialakítani az ország kolonizálásának egyik bázisát. 1943-ban megkezdődött a lengyel lakosság kitelepítése és a németek betelepítése. A város (melyet Himmlerstadtnak neveztek át) lakosainak nagy részét németországi kényszermunkára hurcolták.

A háború után a város gyors növekedésnek indult, 1975-ben 39,1 ezer; 2003-ban 68,8 ezer lakosa volt.

Gazdaság bélyegkép|250px|A régi Lublini-kapu ma a városi park bejárata Hűtőgépgyártás (Mors), bútorgyár (BlackRedWhite), tejfeldolgozás. Jelentős idegenforgalom.

A várost a 17-es (Varsó-Lublin-Hrebennei határátkelő) és 74-es (Kielce-Zamość-Zosini határátkelő) országos főútvonalak érintik. Vasúti megállóhely a Zawada-Volodimir-Volinszkij vonalon.

Nevezetességek bélyegkép|A zamośćí katedrális tornya Városháza (ratusz) – a főtéren álló reneszánsz-barokk épületet 1591-ben emelték, barokk tornyát átépítésekor 1639-1651 között emelték. Főtér (Mickiewicz-tér) – az ötszög alakú bástyarendszer középpontjában helyezkedik el, 100×100 m-es négyzet alaprajzú tér, legszebb része a városházától jobbra eső árkádos házsor. Akadémia épülete – az 1595-ben alapított egyetemet (orvosi, jogi és teológiai kara volt) 1784-ben az osztrákok megszüntették, ezután az épületben középiskola működött. A 17-18. században a Zamośći Akadémia a lengyel tudományos és kulturális élet egyik központja volt. Katedrális – eredetileg reneszánsz stílusban épült, 1825-ben klasszicizálták. Különálló harangtornya ma kilátóként is szolgál, három harangja (Jan, Tomasz, Wawrzyniec) közül a legnehezebb 4,3 tonnát nyom. Az 5 hajóra osztott templomban található a Zamoyskiak temetőkápolnája. A templom mellett áll II. János Pál egész alakos szobra. Zamoyski-kastély – bal épületszárnyához az egykori fegyvertár (Arzenal, ma múzeum) épülete csatlakozik. A kastély előtt áll Jan Zamoyski lovasszobra. Örmény-templom Ferences-templom – a 17. században épült. Szt. Katalin-templom – barokk stílusban épült a 17. században. Erődrendszer – a VII. Bástya és egy falrészlet (a belváros keleti határán), valamint a várkapuk (Lublini-, Lwówi- és Szczebrzeszyni-kapu) maradt fenn. Városi park – a Lublini-kapun át megközelíthető parkban mesterséges tó található. Zsinagóga – 1588-ban épült a Rynek Solnyn (Sópiac tér) reneszánsz stílusban. Rotunda – a városközponttól délre fekvő, 1825-1830 között épült körbástyában 1943-ban az SS zamośćiak tömegét likvidálta. Ma emlékmúzeum és katonai temető. Állatkert – Lengyelország egyik legrégebbi állatkertje, az alapító-igazgatóról, Stefan Milerről elnevezett állatkert 1918-ban nyílt meg.

Híres szülöttei bélyegkép|200px|Emléktábla Rosa Luxemburg szülőházán Joseph Ephstein (1911–1944) kommunista politikus, a francia ellenállási mozgalom egyik vezetője itt született. Marek Grechuta (1945–2006) lengyel énekes, zeneszerző itt született. Rosa Luxemburg (1870–1919) filozófus, forradalmár itt született. Isaac Leib Peretz (1852–1916) jiddis nyelven alkotó író itt született. Jan "Sobiepan" Zamoyski (1627–1665) lengyel generális, vajda itt született.

Testvérvárosok Bártfa, Szlovákia Loughborough, Egyesült Királyság Schwäbisch Hall, Németország Szumi, Ukrajna Zsovkva, Ukrajna

Források

Hivatalos honlap

Kategória:Lublini vajdaság települései Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek Kategória:Lengyelország világörökségi helyszínei Kategória:Lengyelország városai