bélyeg|188px|Woodrow Wilson emlékműve Poznańban, a Wilson-parkban
Thomas Woodrow Wilson (Staunton, Virginia, 1856. december 28. – Washington, 1924. február 3.) az Amerikai Egyesült Államok 28. elnöke. Skót-ír származású családban született. Tanárként kezdett dolgozni, majd a politika felé fordult. 1913–1921 között töltötte be az Egyesült Államok elnöki posztját. Munkásságáért 1919-ben Nobel-békedíjat kapott.
1919. október 2-án agyvérzést kapott, elnöki feladatait helyette titokban felesége, Edith Wilson gyakorolta 17 hónapon keresztül.Az Egyesült Államoknak már volt egy női elnöke – Index, 2016. június 8.
Munkássága Tanári pályán dolgozott jogot és történelmet tanított. 1902-ben a Princeton Egyetem elnöke lett, majd 1910-ben New Jersey állam kormányzójává választották. Elnöksége alatt a századfordulós reformpolitika folytatódott. Többek között a nevéhez fűződik a jegybank szerepét betöltő Szövetségi Tartalékrendszer (Federal Reserve System) létrehozása is. Tevékenysége elismeréséül 1919-ben Nobel-békedíjat vehetett át. Ellenezte a trianoni béke néhány pontját. 1920-ban a 18. alkotmánymódosítással elrendelte az alkoholtilalmat (angol nevén Prohibition).Sárosi Péter - Egy "nemes kísérlet" kudarca (Beszélő, 12. évfolyam, 2. szám, 2007 február)
Wilson véleménye a háború kitörésének okairól Történelemtanári megállapítása szerint a háború így tört ki: Szerbia egy városában meggyilkolták az Osztrák-ház egyik hercegét. Szerbia Európa egy kis királysága. Nem volt olyan ereje, hogy a nagyhatalmak bármelyikének is félnie kellett volna tőle, és Németország, valamint mindazok, akik vele összeesküdtek, ebben a gyilkosságban találtak ürügyet arra, hogy jogtalan követeléseket támasszanak a gyönge és védtelen Szerb Királyság ellen.
Ez volt az Egyesült Államok elnökének véleménye a háború kitöréséről. De ha elemezzük Wilson beszédét, sok hibát és kitalált dolgot találunk. Az „Osztrák-ház egyik hercege” nem herceg volt, hanem főherceg és trónörökös. A gyilkosság nem „Szerbia egyik városában”, hanem Szarajevóban, amely Boszniában lévén az akkori Osztrák–Magyar Monarchia területén feküdt.
Wilson nyilatkozatai Thomas Woodrow Wilson véleménye gyökeresen megváltozott a háború során. Január 9.: A béke harcosa vagyok! Január 31.: Amerika küldetése a béke küldetése. Január 31.: A mi kormányunk a nép kormánya, és a nép nem akar háborút. Február 26.: Amerikának nem szabad beavatkoznia a háborúba. Március 8.: elfogadta az úgynevezett House–Grey-memorandumot, amely szerint az Egyesült Államok kötelezettséget vállal, és belép a háborúba.
Wilson elnök 14 pontja
Nincs többé titkos diplomácia. A tengerek és a kereskedelem szabadsága. A lehetőségekhez mérten az összes gazdasági megszorítás elhárítása. Leszerelési-egyezmény. Minden gyarmati igény pártatlan szabályozása. A központi hatalmak által megszállt orosz területek kiürítése. Belgium helyreállítása. A megszállt francia területek kiürítése, Elzász és Lotaringia Franciaországhoz csatolása. Az olasz határokkal kapcsolatos konfliktusok rendezése a jól meghatározható nemzeti határoknak megfelelően. Az Osztrák–Magyar Monarchia népeinek szabad fejlődése. Románia, Szerbia (kijárattal a tengerhez) és Montenegró kiürítése és visszatérítése. Az Oszmán Birodalom szabad fejlődése és a Dardanellák megnyitása. Egy független lengyel állam létrehozása, beleszámítva minden olyan területet, amelyeket kétségtelenül lengyel lakosság lakik, szabad kijárattal a tengerhez. A nemzetek általános összefogása a politikai függetlenség és területi sérthetetlenség biztosítására (a Népszövetség alapgondolata, az annexió (bekebelezés) tilalma, nemzetek önrendelkezési joga).
A pontok közül néhányat, mint például a nemzetek önrendelkezési jogát, több állam nem tartotta be kisebbségeire nézve, különösen igaz ez az első világháború után a trianoni határon kívülre rekedt magyarokra. Róth Ottó a többnemzetiségű Bánságban próbálta a wilsoni pontoknak megfelelően megszervezni az ún. Bánáti Köztársaságot. Az önrendelkezési jog elvével mások máshol viszont igyekeztek visszaélni, erre példa a Vendvidéki Köztársaság kálváriája 1919-ben.
bélyeg|Gold Certificate típusú, aranyra váltható, 100 000 amerikai dolláros államjegy Wilson elnök portréjával. Egyetlen alkalommal, 1934-ben bocsátották ki, csak bankok közötti forgalomban használták, máig az Egyesült Államok legnagyobb címletű bankjegyee
Magyarul megjelent művei Az Egyesült-Államok elnöke; in: Katholikus Szemle, 1918, 876-894. (ford. Schiff Péter) Wilson beszédei és üzenetei a háborúról, békéről és a népek szövetségéről; összeáll. Bródy Béla, Magyar Lajos; Athenaeum, Budapest, 1919 Az új szabadság. Felhívás a népek nemes energiáinak felszabadítására; ford., bev. Rózsa Dezső; Révai, Budapest, 1920 (Mesterművek)
Elődök és utódok
Jegyzetek
Irodalom Andor László: Amerikai politika a 20. században (Változó Világ 21., Budapest, 1999) Koi Gyula: Woodrow Wilson. In: Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése: külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és a közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest, Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. (2014) , 487 p.; 105-109. ()
Források Az első világháború története
További információk Életrajza a Fehér Ház honlapján Révai Mór János: Egy magyar ember nyílt levele Wilson elnök úrhoz Magyarország integritásáról; Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája, Budapest, 1918
Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok elnökei Kategória:Nobel-békedíjasok Kategória:Anglo-amerikaiak Kategória:Skót-ír-amerikaiak Kategória:1856-ban született személyek Kategória:1924-ben elhunyt személyek Kategória:Amerikai Nobel-díjasok Kategória:New Jersey állam kormányzói Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok demokrata elnökei