A Belgorodi terület (oroszul Белгородская область [Belgarodszkaja oblaszty]) az Oroszországi Föderáció része, egyik jogalanya (szubjekt), mely a Központi szövetségi körzethez tartozik. Az ország délnyugati vidékén, az ukrán határ mellett, Moszkvától 5–700 km-re délre fekszik. Közigazgatási központja Belgorod.
Területe 27 100 km², lakossága 1 511 600 fő (2005), népsűrűsége 55,8 fő/km².
Természetföldrajz Északon a Kurszki területtel (Oroszország), keleten a Voronyezsi területtel (Oroszország), délen a Luhanszki és a Harkovi területekkel (mindkettő Ukrajna), nyugaton pedig a Szumi területtel (Ukrajna) határos. A terület ukrán határának hossza összesen 540 km.
Domborzat, vízrajz A terület a Közép-orosz-hátság délnyugati és déli részét foglalja magában. Domborzata többnyire alföldi jellegű, lapos dombos, eróziós síkság. Felszínét sok helyen völgyek, vízmosások szabdalják. Legmagasabb pontja 277 m-es (Prohorovi járás).
Felszíni vizekben szegény, bővízű folyói vagy nagyobb tavai nincsenek. Területének alig 1%-át foglalják el felszíni vizek, lápok. Viszonylag jelentősebb folyói északnyugaton a Dnyeper mellékfolyója, a Vorszkla, valamint a Don vízgyűjtőjéhez tartozó Donyec, Tyihaja Szoszna és a területet észak-déli irányban átszelő Oszkol.
Ásványkincsek
A híres kurszki mágneses mező 80%-a a Belgorodi területhez tartozik. Itt található Oroszország összes feltárt vasérckészletének mintegy 40%-a. Csak a jó minőségű (30-40% fémtartalmú) készleteket több tízmilliárd tonnára becsülik. A legjelentősebb érctelepek a Belgorodi, a Sztarij Oszkol-i és a Novij Oszkol-i járásokban találhatók. Egyéb ásványi kincsek közül kisebb mennyiségben apatit, bauxit, nagyobb mennyiségben mészkő fordul elő. Számos ásványvízforrást is hasznosítanak.
Éghajlat
Éghajlata mérsékelten kontinentális. Viszonylag enyhe a tél és hosszú, kevéssé csapadékos a nyár. Az éves középhőmérséklet az északi részeken 5,4 °C, a délkeleti részeken 6,7 °C. A leghidegebb hónap a január, középhőmérséklete –8 °C, a júliusé 20 °C. A fagymentes napok száma 155–160 körül mozog, a tenyészidő 180–190 nap. A csapadék mennyisége az északi és nyugati vidékeken 540–550 mm, de keleten és délkeleten egyes években csupán 400 mm.
Növény- és állatvilág
bélyegkép|263px|A Donyec folyó Az északi erdős sztyepp-övezetnek ezen a vidékén az eredeti növénytakaró csak kevés helyen maradt meg, helyén nagy kiterjedésű szántóföldek húzódnak. Nagyobb részük termékeny podzolos feketeföld (csernozjom); a folyóvölgyekben alluviális talajok, az északkeleti tájakon szürke erdőtalajok a jellemzők. Az összterület 10%-át – az ültetvényekkel együtt 12,5%-át – erdő foglalja el, ennek kb. 800 ha-nyi része védett. A lombos erdők jellemző fafajtái a tölgy, a kőris, a juhar, a folyók menti homokteraszokon elterjedtebb az erdei fenyő. Az erdőt gyakran rétek, sztyeppés vidékek váltják fel, ahol a növénytakarót a cserje- és fűfélék gazdagsága jellemzi.
Az állatvilágot őz, vaddisznó, vörös róka, görény, nyest, mezei nyúl, több rágcsáló-féle képviseli. A területen 279 madárfajt számoltak meg, közülük 152 faj helyben fészkelő. Legelterjedtebbek a veréb- és a szalonkafélék, a lúdakat 30, a ragadozómadarakat 21 faj képviseli.
Az itt előforduló állatfajok kb. 10%-a védett.
Természetvédelmi területek "Lesz na Vorszkle" (Vorszkla-folyó menti erdő) – a Boriszovi járásban "Jamszkaja sztyepp" – a Sztarooszkoli járásban.
Történelem
A Belgorodi területet mint közigazgatási egységet a mai határok között 1954. január 6-án hozták létre, nagyobb részben a Kurszki, kisebb részben a Voronyezsi területből.
A 16. század végétől kiterjedt védelmi vonalat hoztak létre az orosz földek védelmére Belgorodtól Tambovig. (Maradványai Hotmizsszk falu mellett ma is láthatók.) A védelmi rendszer központja az erődítménnyé alakított Belgorod volt, ahol az ún. Nagy Belgorodi ezred állomásozott. Az ezred bátran harcolt a poltavai csatában, ezért részére I. Péter cár zászlót adományozott.
1727-ben alakították meg a Belgorodi kormányzóságot, mely a mainál jóval nagyobb területet – benne például Brjanszk, Kurszk, Orjol városát – foglalt magában és 1779-ig állt fenn. A 18. század végére a védvonal elvesztette katonai jelentőségét. Az egykori kormányzóság címerét a mai Belgorodi terület vette át.
A második világháború idején a vidéken súlyos harcok folytak. A háború egyik híres és véres tankcsatája Pokrov környékén zajlott le, melynek tiszteletére történelmi emlékhelyet, a településen pedig közadakozásból templomot emeltek.
Gazdaság Ipar, bányászat
A helyi nehézipar alapja a kiemelt jelentőségű vasércbányászat. Az országban kitermelt vasérc kb. harmadát az itteni – Belgorod, Sztarij Oszkol, Gubkino, Sebekino környéki – bányák adják. A vasércet helyi ércdúsító kombinátokban dolgozzák fel. Sztarij Oszkolban működik az elektrokohászat központja, mely jó minőségű acélt állít elő a gépipar számára.
További meghatározó iparágak: fémfeldolgozás, gépgyártás – energetikai, gyógyszeripari, élelmiszeripari és vegyigépek gyártása, – továbbá vegyi- és gyógyszeripar, építőanyagipar. Az élelmiszeriparon belül különösen nagy súllyal szerepel a cukorgyártás. A legfontosabb ipari városok, illetve vállalatok: Belgorod: energetikai gépgyár, többek között különleges berendezéseket állítanak elő atomerőművek számára ("Bel-energomas") Sztarij Oszkol: elektrokohászati kombinát, acélgyártás, acélcsövek gyártása, hengermű; gépkocsik, traktorok elektromos berendezéseinek gyára Sebekino: vegyipari kombinát, gyógyszergyár ("Bel-vitamin"); gépgyár Lebegyinszki ércdúsító kombinát Sztojlenszk ércdúsító kombinát Gubkino Valujki
Mezőgazdaság
A régió a feketeföld-övezethez tartozik ezért mezőgazdasági adottságai kedvezőek. A megművelt terület nagysága 2,7 millió ha (az összterület 80%-a), ennek 70%-a feketeföld. A szántóföldi növénytermesztésben legnagyobb a gabonafélék (főleg búza és árpa) aránya, jóval kisebb a takarmánynövényeké (kukorica). Az ipari növények közül különösen fontos a cukorrépa termesztése, hiszen ez a terület a cukorgyártás egyik országos jelentőségű központja.
Közlekedés
A terület helyi viszonylatban fejlett úthálózattal rendelkezik. Itt haladnak keresztül azok az országos jelentőségű fő közúti és vasútvonalak, melyek Moszkvát és az ország középső tájait Ukrajna déli vidékeivel kötik össze: a szövetségi M-2-es "Krim" autóút, illetve a Moszkva-Harkov-Szevasztopol vasúti fővonal. A terület összes vasútvonalainak hossza csaknem 700 km. Szilárd burkolatú, autóval járható útjainak hossza 8500 km.
Népesség
A lakossága összlétszáma 1 511 600 fő (2005), ebből a városban lakók aránya 65,8%. A népsűrűség 55,8 fő/km², az Oroszországi Föderáció 15. legsűrűbben lakott régiója. Az átlagéletkor 38,5 év, a gazdasági szempontból aktív munkavállalók aránya 46%.
Nemzetiségi összetétel a 2002-es népszámlálási adatok szerint: orosz – 93%, ukrán – 5%. A további 2% megoszlik a belaruszok, örmények, azeriek, tatárok, németek, cigányok, moldávok, grúzok között.
Települések
A Belgorodi területen (a 2010. évi népszámláláskor) 11 város, 18 városi jellegű település és 1574 falusi település található, mely utóbbiak közül 69 lakatlan.
A 2010. évi népszámlálás adatai szerint a Belgorodi területen 66% a városi (városokban vagy városi jellegű településeken élő) népesség aránya. A legnagyobb falu népessége megközelíti a kilencezer főt és összesen 16-é éri el a háromezret, melyek együttesen a terület lakosainak 5%-a számára nyújtanak otthont.
A Belgorodi terület városai, városi jellegű települései és jelentősebb (háromezer főnél népesebb vagy járási székhely) falusi települései a következők (2010. évi népességükkel):
Magyar névOrosz névRangLélekszámKözigazgatási beosztásBelgorodБелгородvárosAlekszejevkaАлексеевкаvárosValujkiВалуйкиvárosGubkinГубкинvárosSztarij OszkolСтарый ОсколvárosSebekinoШебекиноvárosIlovkaИловкаfaluAlekszejevkai járásOktyabrszkijОктябрьскийvárosi jellegű településBelgorodi járásRazumnojeРазумноеvárosi jellegű településBelgorodi járásSzevernijСеверныйvárosi jellegű településBelgorodi járásBesszonovkaБессоновкаfaluBelgorodi járásDubovojeДубовоеfaluBelgorodi járásMajszkijМайскийfaluBelgorodi járásPuskarnojeПушкарноеfaluBelgorodi járásSztreleckojeСтрелецкоеfaluBelgorodi járásTavrovoТавровоfaluBelgorodi járásBoriszovkaБорисовкаvárosi jellegű településBoriszovkai járásUrazovoУразовоvárosi jellegű településValujki járásVejgyelevkaВейделевкаvárosi jellegű településVejgyelevkai járásVolokonovkaВолоконовкаvárosi jellegű településVolokonovkai járásPjatnyickojeПятницкоеvárosi jellegű településVolokonovkai járásGrajvoronГрайворонvárosGrajvoroni járásGolovcsinoГоловчиноfaluGrajvoroni járásSzkorodnojeСкородноеfaluGubkini járásTroickijТроицкийfaluGubkini járásIvnyaИвняvárosi jellegű településIvnyai járásKorocsaКорочаvárosKorocsai járásBehtyejevkaБехтеевкаfaluKorocsai járásKrasznojeКрасноеfaluKrasznojei járásBirjucsБирючvárosKrasznogvargyejszkij járásZaszosznaЗасоснаfaluKrasznogvargyejszkij járásLivenkaЛивенкаfaluKrasznogvargyejszkij járásKrasznaja JarugaКрасная Яругаvárosi jellegű településKrasznaja Jaruga-i járásNovij OszkolНовый ОсколvárosNovij Oszkol-i járásProhorovkaПрохоровкаvárosi jellegű településProhorovkai járásRakitnojeРакитноеvárosi jellegű településRakitnojei járásProletarszkijПролетарскийvárosi jellegű településRakitnojei járásRovenykiРовенькиvárosi jellegű településRovenyki járásGorogyiscseГородищеfaluSztarij Oszkol-i járásRogovatojeРоговатоеfaluSztarij Oszkol-i járásCsernyankaЧернянкаvárosi jellegű településCsernyankai járásMaszlova PrisztanyМаслова Пристаньvárosi jellegű településSebekinói járásNovaja TavolzsankaНовая ТаволжанкаfaluSebekinói járásSztroityelСтроительvárosJakovlevói járásTomarovkaТомаровкаvárosi jellegű településJakovlevói járásJakovlevoЯковлевоvárosi jellegű településJakovlevói járás
Politika, közigazgatás Politikai rendszer A Belgorodi terület élén a kormányzó áll: Jevgenyij Szavcsenko: első alkalommal 1993-ban nevezték ki, majd 1995-ben, 1999-ben és 2003-ban újraválasztották. 27 év után, 2020. szeptember 22-én nyugdíjba vonult. Feladatait egy ideig helyettese látta el. Vjacseszlav Vlagyimirovics Gladkov: 2020. november 18. – Putyin elnök rendeletével a kormányzói feladatokat ideiglenesen ellátó megbízott. Korábban, 2016–2018 között Szevasztopol, 2018–2020 között a Sztavropoli határterület helyettes kormányzója volt.Путин назначил врио глав Мордовии и Белгородской области (kommersant.ru, 2020-11-18) A 2021. szeptember 20-i választáson győzött,Здунов победил на выборах главы Мордовии (Ria Novosztyi, 2021-09-20) és szeptember 27-én mint megválasztott kormányzót beiktatták hivatalába.
A 2005. október 16-ai választások eredményeként a területi dumában a 35 képviselői hely megoszlása: Egységes Oroszország párt: 20 hely Kommunista Párt: 4 hely Oroszországi Liberális Demokrata Párt: 2 hely Haza Szövetség: 1 hely Helyi nagyvállalatok vezetői: 8 hely. (A helyi hatalmi szervek támogatásával, olyan választási körzetekből, ahol az Egységes Oroszország Párt nem indított jelöltet.)
Közigazgatás és önkormányzatok A Belgorodi terület (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 21 járásra oszlik. A 11 város közül a 6 legnépesebb területi alárendeltségű, így ezek nem tartoznak egyik járáshoz sem.
Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 2003. évi oroszországi önkormányzati törvény alapján végrehajtott reform nyomán 2006. január 1-től a Belgorodi területen 337 helyi önkormányzat kezdte meg működését, közülük 1 városi körzet – a terület székhelye, Belgorod – és 21 járási önkormányzat, továbbá 28 városi és 287 falusi község volt.