thumb|252px|right Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy a második világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött, mintegy ezer esztendeig Magyarország, majd a trianoni békeszerződést követően Csehszlovákia, illetve 1945-1991 között a Szovjetunió ukrajnai részeként.

Földrajz

Területe . Négyötöde hegyvidék, egyötöde alföld (beregi és ugocsai Tiszahát). Az itteni Kárpátok három nagyobb hegyvonulata: a Beszkidek és a Gorgánok a voltaképpeni földrajzi határon és a vízválasztón húzódnak, a megye középső és keleti részét foglalják el a Poloninák, és a Vihorlát-Gutini hegylánc. A vidék délkeleti részére benyúlnak a Máramarosi-havasok. Kárpátalja – és egyúttal Ukrajna – legmagasabb pontja a 2061 m magas Hoverla. Legnagyobb folyója a Tisza, hossza a terület határán belül 200 kilométer. További nagyobb folyói: a Tarac, a Talabor, a Nagy-ág, a Borzsa, a Latorca és az Ung. Legnagyobb területű természetes tava az Ökörmezői (Mizshirja) járásban található Szinevéri-tó.

Történelem

Az őskorban és ókorban az északi Kárpátok zordsága, illetve az alföldi területek mocsaras volta miatt gyéren lakott terület volt. bélyegkép|263px|jobbra|A magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékműve (Matl Péter alkotása) Egyes források vitatott állítása szerint a területre még a honfoglalást megelőzően kalandozó székely magyarok érkeztek a mai Erdély felől. Az általánosan elfogadott álláspont szerint azonban Árpád hadai 895-ben (vagy 896-ban) léptek a területre a Vereckei-hágón át. Az I.(Szent) István idején megszervezett 45 vármegye közül Borsova (később Bereg) és Ung vármegye Kárpátalján található. Ettől kezdve Kárpátalja a Magyar Királyság szerves részét képezte. Az Árpád-korban a terület különböző (főleg Halics felé induló) hadjáratok kiindulópontjává vált. A 11. században többször került sor itt kun, illetve besenyő támadásra is egészen 1085-ig, amikor I. (Szent) László kiverte a betörő besenyő seregeket.

1233-ban kötötte meg II. Endre magyar király és Jakab pápai legátus a beregi egyezményt, amely a zsidók és izmaeliták ellen tett lépéseket, és garantálta a katolikus egyház jogait, kiváltságait és jövedelmeit. IV. Béla uralkodásának kezdetén indult meg a terület benépesítése magyar katonákkal és kisnemesekkel, ám az 1241-es tatárjárás nagy pusztításokat végzett ezeken a területeken, így később már német telepesek érkeztek, majd megindult Halics felől a ruszinok áramlása is. Az Árpád-ház kihalásával a területen elhatalmasodtak a kiskirályok (Aba Amádé és Borsa Kopasz). Károly Róbert ellenük folytatott harcai során az oligarchiákhoz hű magyar kisnemesség elvándorolt. Nagy Lajos uralkodása során kezdett felvirágozni a Máramaros-vidéki sóbányászat.

Kárpátalja a három részre szakadt országban kezdetben a Habsburg-ház által uralt Királyi Magyarországhoz tartozott, illetve 1567-től egy részét az Erdélyi Fejedelemség vette birtokába. A Bocskai István-féle szabadságharcot lezáró bécsi béke során Ung vármegye kivételével egész Kárpátalja az Erdélyi Fejedelemséghez került, majd 1648-ig több megszakítással ott is maradt. 1632-ben II. Ferdinánd I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek ajándékozta Munkács várát. A Thököly-szabadságharc során a végsőkig küzdő Zrínyi Ilona három évi ostrom után 1688-ban végül feladta Munkács várát. A Rákóczi-szabadságharc során Kárpátalja mindvégig a kurucok oldalán állt. Innen indultak 1703 májusában II. Rákóczi Ferenc hadműveletei.

Az 1848-49-es szabadságharc során Kárpátalja lakossága (beleértve a ruszin kisebbséget is) a felkelők oldalán állt, az ellenállás 1849. augusztus 26-áig megmaradt. 1864-ben kezdte el működését az első ruszin szervezet, az ungvári Szent Bazil társulat, amely 1912-ig állt fenn. 1916-ban Kárpátalja görögkatolikus és ortodox vallása is átvette a Gergely-naptárt.

thumb|left|300px|Magyarország északkeleti határának változásai 1937 és 1940 között 1918. november 9-én Ungváron megalakult a Magyarországi Rutén Néptanács, majd a Károlyi Mihály-kormány megalapította itt a Ruszka Krajna autonóm területet. Az 1920. június 4-én Csehszlovákiával megkötött Trianoni békeszerződés során Podkarpatská Rus néven Kárpátalja Csehszlovákia részévé vált, ám autonómiát csak 1938 szeptemberében kapott ismét a terület.

300px|bélyegkép|jobbra|Vármegyék és járások Kárpátalja területére eső részei thumb|300px|bal|Kárpátalja közigazgatási beosztása 1941 elején, a második bécsi döntés végrehajtása után

Az 1938. november 2-ai első bécsi döntés értelmében Kárpátalja déli része is (így Ungvár, Munkács, Beregszász) Magyarországhoz került. 1939. március 15-én a magyar hadsereg megszállta a vidéket, ezzel Kárpátalja egészét Magyarország annektálta. 1944 októberében a szovjet hadsereg foglalta el a vidéket, majd 1945. június 29-én a Szovjetunióhoz csatolták a területet. Ekkor indult meg a kárpátaljai magyarság kitelepítése, illetve deportálása a Gulag táborokba.

A Szovjetunió felbomlása után az Ukrajna függetlenségéről döntő, 1991. december 1-i népszavazással egyidejűleg Kárpátalja lakosságának 78 %-a az autonómia mellett döntött, melynek végrehajtására nem került sor.The heritage of autonomy in Carpathian Rusand UkrainesTranscarpathian region https://shron3.chtyvo.org.ua/Magochii_Pavlo_Robert/The_heritage_of_autonomy_in_Carpathian_Rus_and_Ukraines_Transcarpathian_Region_anhl.pdf 577.old. Hozzáférés: 2024.05.11 1991. december 6-án kötötték meg a magyar–ukrán államszerződést, amely többek között a kisebbségek jogainak kölcsönös biztosításáról szólt, és kimondta azt is, hogy a szerződő feleknek nincs egymással szemben területi követelésük.

A kárpátaljai ruszinok 2008. október 25-én Munkácson megtartott II. Európai Kongresszusa határozatban követelte Kárpátalján ruszin autonóm terület létrehozását, amennyiben ezt a megyei tanács 2008. december 1-jéig nem fogadja el, a ruszin kisebbséget képviselő kongresszus kikiáltja a független ruszin köztársaságot. Követelésüket egy 1991-ben megtartott népszavazásra építették, amely eredményeképpen a kárpátaljai lakosság 78%-a az autonómia mellett döntött. A követelést egyesek komolytalannak tartják, mások az orosz kormány kezét látják benne.Vicc vagy orosz trükk lehet a ruszin ország Kárpátalján Ám a követeléseknek újból és újból hangot adnak a ruszin értelmiségiek, s szerintük az ukrán kormányzat és belbiztonsági szervek le akarják járatni a mozgalmat, mint ahogy az egyik vezetőt Dimitro Szidort is nemrég perbe fogták.

Közigazgatás Közigazgatás 2020-tól A Kárpátaljai terület jelenlegi közigazgatási beosztása a 2020. júliusában jóváhagyott ukrajnai közigazgatási reform nyomán alakult ki. A közigazgatási beosztás alapegysége a község (ukránul: hromada) lett, amelyből Kárpátalján 64-t alakítottak meg. A terület a korábbi 13 helyett 2020-tól hat járásra oszlik.

A járások 2020-tól: Beregszászi járás Munkácsi járás Ungvári járás Rahói járás Técsői járás Huszti járás

Közigazgatás 1946–2020 között

A 2020-as ukrajnai közigazgatási reformig Kárpátalja 13 járásra oszlott, amelyhez 11 város (közülük 5 területi jelentőségű város: Beregszász, Csap, Huszt, Munkács, Ungvár – a többi a járásokhoz tartozott) és 19 városi jellegű település tartozott. Az 579 község nagy része a 307 községi tanácsba volt beosztva, néhány azonban a városok vagy a városi jellegű települések tanácsaihoz tartozott.A Kárpátontúli terület közigazgatási beosztásának adatai az ukrán Legfelsőbb Tanács portálján

Gazdaság

Kárpátalja gazdaságában fontos szerepet játszik a mezőgazdasági szektor. Fontos ágazatok a gabonatermesztés, juhtenyésztés, illetve tej- és hústermelésre szakosított állattenyésztés. A kolhozi-szovhozi vagyont széthurcolták, az egykori Szovjetunió mezőgazdaságának tipikus termelőszövetkezetei, a kolhozok és szovhozok így már csak vegetálnak.Kárpátalja 1919-2009

A Szovjetunióban meghatározó nehézipari létesítmények természetesen Kárpátalját is jellemzik, ám – nyersanyag hiányában – ezek vagy megszűntek, vagy lényegi termelést nem folytatnak.

Népesség

thumb|right|300px|Kárpátalja nyelvei a 2001-es népszámlálás szerint. Az ukrán-magyar határ mentén számos helyi tanácsban a magyar nyelv volt az uralkodó. A megye és az egyes települések népességéről évenként nyilvántartás készül, ám a nemzetiségi viszonyokról csak a népszámlálási adatok adnak tájékoztatást. Ukrajnában a legfrissebb népszámlálás 2001 decemberében zajlott.

Az 1910-es népszámlálás során Kárpátalja 605 942 lakosa közül 185 433 (30,6%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg ruszin, ukrán és orosz nemzetiségű ebben az időben 330 010 (54,5%) fő volt. Ugyanezen népszámlálás során a nagyobb városokban a lakosság többsége magyarnak vallotta magát (Ungvár 80,3%, Munkács 73,4%, Beregszász 96,1%).

Az 1921-es csehszlovákiai népszámlálás adatai szerint Kárpátalja összlakossága kb. 14 000 fővel nőtt, ugyanakkor a magyar lakosság 73 000 fővel csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy az izraelita vallásúakat a zsidó nemzetiséghez sorolták. Számuk ekkor 80 132 főt (12,9%) tett ki.

Kárpátalja népessége a 2001-es népszámlálási adatok alapján 1 254 160 fő volt. A népszámláláskor rákérdeztek az adatközlők nemzetiségére és anyanyelvére is. A kettő nem minden esetben egyezik meg. Például, a cigány nemzetiségűek jelentős részének nem a cigány, hanem a magyar, vagy az ukrán az anyanyelve.

Kárpátalja népességének nemzetiségi összetétele (a 2001. évi népszámlálás végleges eredménye alapján):A 2001-es népszámlálás hivatalos honlapja: http://www.ukrcensus.gov.ua https://web.archive.org/web/20200613184212/http://2001.ukrcensus.gov.ua/results/general/nationality/zakarpatia/ Nemzetiség fő %Ukrán1 001 14979,89Magyar151 53312,09Román32 1832,60Orosz31 3182,50Cigány14 6311,17Szlovák5 6450,45Német3 5780,29Zsidó2 4190,19Belarusz2 8210,23Egyéb8 8830,71Összesen1 253 160100 Megjegyzés: a ruszinokat nem ismerik el önálló nemzetiségként Ukrajnában, így az ukránok közé vannak besorolva.

Az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a 2023/24-es tanévben Kárpátalján 163 651 diák részesült általános középfokú oktatásban, közülük 146 563 (89,56%) ukrán tannyelvű osztályban, 14 623 (8,94%) magyar tannyelvű osztályban, 2347 (1,43%) román tannyelvű osztályban és 118 (0,07%) szlovák tannyelvű osztályban. A városi oktatási intézményekben 71 315 középfokú oktatásban részesülő személy közül 65 021-en (91,17%) ukrán nyelven, 5 806-an (8,14%) magyarul, 370-en (0,52%) románul, 118-an (0,17%) szlovákul tanultak. A vidéki oktatási intézményekben 92 336 középfokú oktatásban részesülő személy közül 81 542 (88,31%) ukrán, 8 817 (9,55%) magyar, 1 977 (2,14%) román nyelven tanult.(ukrán) Загальна середня освіта в Україні у 2023 році — Сайт Державної служби статистики України

Vallási megoszlás

A lakosság vallási hovatartozását tekintve a görögkatolikus, a római katolikus, a református és az ortodox egyház is meghatározó a térségben. A Kárpátalján élő magyarok többsége református, a görögkatolikus pedig a ruszinok nemzeti vallásának számít. A második világháborúig a vidéken jelentős zsidó lakosság is élt.

Legnagyobb települések bélyegkép|jobbra|160px|Ungvár bélyegkép|jobbra|160px|Munkács Név Népesség(fő) 1. Ungvár 116 000 2. Munkács 82 000 3. Huszt 29 000 4. Beregszász 26 000 5. Nagyszőlős 25 000 6. Szolyva 17 000 7. Rahó 15 000 8. Técső 10 000 9. Ilosva 10 000 10. Csap 8 900 11. Visk 8 500 12. Perecseny 7 000

Közlekedése Légi közlekedés

1929. májusa óta működik repülőtér Ungváron, de a fenntartási költségeket nehezen fizeti ki a város, néhol bezárják vagy újranyitják. Főként belföldi járatokat fogad, de akad nemzetközi is.

Vasúti közlekedés thumb|250px|right|Ganz-MÁVAG gyártmányú D1 motorvonat Királyháza és Huszt között