A szilvanit (írásércnek is nevezik. arany-ezüst tellurid) arany, ezüst és tellur tartalmú monoklin kristályrendszerű, ritkán előforduló ásvány, mely a fémgazdag vegyületek nemesfémtelluroidok ásványcsoportjának tagja. Közel áll a terméselemek csoportjához. Az ásvány apró táblás vagy prizmás kristályai gyakran ikresen találhatók, ami az általában világosabb alapkőzeten írásra emlékeztetnek.
Nevét Erdély latin nevéből, Transsilvania-ból kapta.
Kémiai és fizikai tulajdonságai Képlete:AuAgTe4.. Szimmetriája: a monoklin kristályrendszerben kevés szimmetriát mutat. Sűrűsége: 8,1-8,2 g/cm³, súlyos ásvány. Keménysége: 1,5-2,0 igen lágy ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint). Hasadása: kitűnő a lapok mentén, de lemezei törékenyek. Színe: krémfehér, ezüstfehér vagy enyhén aranysárgás. Fénye: fémes fényű a lángot zöldre festi. Átlátszósága: opak. Pora: fényesen szürke. Elméleti arany tartalma: 24,2%. Elméleti ezüst tartalma: 13,2%. Elméleti tellúr tartalma: 62,6%.
Keletkezése Hidrotermás eredetű, gyakran kötődik különböző érctelepekhez. Hidrotermális képződése során gyakran egyéb arany, ezüst és teluroidok társaságában található.
Hasonló ásvány: a terméstellúr, pirit. tetraedrit, fluorit és a szfalerit.
Előfordulásai.
Erdélyben Nagyág (Sacarimb) és Aranyosbánya (Bain de Aries) bányáiban található. Az Egyesült Államokban Colorado és Kalifornia szövetségi államok területén. Nyugat-Ausztráliában Kalgoorlie érctelepeiben. Az Indonéziához tartozó Szumátra szigeteken és Jáván.
Előfordulásai Magyarországon Hazánkban egyedülállóan Nagybörzsöny bányáiban egy vékony érccsíkban nagyágit és szfalerit társaságában találták meg.
Kísérő ásványok Szfalerit, nagyágit,
Jegyzetek
Források Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987. Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985. J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974 Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
Kategória:1:2 fém-szulfidok