Az alábbi lista a Rákóczi-szabadságharc brigadérosainak névsorát tartalmazza kinevezéseikkel és előléptetéseikkel, betűrendben. (II. Rákóczi Ferenc 39 brigadérosa közül heten léptek elő tábornokká, ők a kuruc tábornokok listájában is szerepelnek: Bagossy Pál, Berthóti István, Bezerédj Imre, Csáky Mihály, Ebeczky István, Nagyszegi Gábor és Palocsay György.)
Babócsay Ferenc (1710. január 22-én elesett a romhányi csatában; a kuruc katonai felső vezetésből ő az egyetlen, aki harctéren vesztette életét) 1706. május–júliustól brigadéros Bagossy Pál (†1709. február 21.) 1707. április 25-étől brigadéros 1708. október–novemberben generális-főstrázsamesterré lép elő Balogh Ádám (1710. október 29-étől császári fogságban, 1711. február 6-án kivégzik) 1704. január közepétől lovas ezereskapitány (1704. áprilisban rövid időre elpártolt, de májustól ismét kuruc) 1708. augusztus 9-étől brigadéros (elöljárója, Esterházy Antal dunántúli főkapitány már korábban is brigadérosnak címezi) Balogh István (1710. szeptemberben, Érsekújvár kapitulációjakor elpártol) 1704-től a Pozsony vármegyei felkelők főkapitánya, majd lovas ezereskapitány 1706. júliustól brigadéros Berthóti István (†1709. október 15.) 1704 szeptemberétől szolnoki főkapitány 1705 őszétől (?) brigadéros 1708 decemberétől érsekújvári kerületi vicegenerális Bezerédj Imre (árulási kísérlete miatt 1708. szeptember elején letartóztatják, hadbíróság elé állítják és 1708. december 18-án kivégzik) 1704/1705-től lovas ezereskapitány 1706. júliustól brigadéros 1708. szeptember elején Rákóczi generális-főstrázsamesterré nevezi ki, de még kinevezési okmányának kézhezvétele előtt letartóztatják Chassant, Georges (1706. október 2-ától császári fogságban, a szabadságharc alatt már nem is tudják kiváltani) 1705. augusztus 9./szeptember 11-étől brigadéros Czelder Orbán (1710. februárban, Lőcse kapitulációjakor a császáriak letartóztatják, és csak a szatmári béke után engedik szabadon, 1714-ben felkelést szervez a Szepességben, de elfogják, és 1717 októberében kivégzik) 1703. októbertől gyalogos főhadnagy 1704-től gyalog ezereskapitány 1709. januártól brigadéros Csajághy János (közreműködött a szatmári béke létrehozásában) 1704-től ezereskapitány (kinevezési okmánya csak később, 1705. augusztus 3-án kelt!) 1708. augusztus 22-étől brigadéros Csáky László gróf (†1708. szeptember 22–24. között) 1704. februártól lovas ezereskapitány 1708. február 25-étől brigadéros Csáky Mihály gróf (emigrációban hunyt el) 1704 őszétől brigadéros 1705 őszén (?) generális-főstrázsamesterré, végül altábornaggyá lép elő Damoiseau, François (1708 tavaszáig szerepel a forrásokban) 1705 elejétől XIV. Lajos megbízottjaként francia hadmérnök a kuruc hadseregben 1707. december 18-ától brigadéros Domokos Ferenc (†1708. december 25. vagy 26.) 1704. januártól lovas ezereskapitány (1705-től a gyalogságnál szolgál) 1705 nyarától brigadéros Ebeczky Imre (1707 után betegsége miatt visszavonul, 1711 elején Murány kapitulációjakor elpártol) 1703 végétől lovas ezereskapitány 1704. novembertől Érsekújvár főkapitánya 1705 őszén már brigadéros Ebeczky István (1711. május 15-én feladta Ungvár várát, és elfogadta a szatmári békét) 1703/1704 fordulójától lovas ezereskapitány 1705. augusztus 14-étől brigadéros 1711 tavaszán generális-főstrázsamesterré lép elő Esze Tamás (†1708. május 27.) 1703 májusában a szerveződő kuruc hadsereg első ezredese 1707. április 18-ától brigadéros Fierville le Hérissy, Louis lovag (a szabadságharc végéig kuruc szolgálatban) 1704. február 16-ától Rákóczi szolgálatában, az udvari gyalog gránátosok ezredese 1707. június 24-étől brigadéros Fodor László (1709. augusztustól hadifogságban, 1710. január 18-án kivégzik az Ocskay lefejezése miatti bosszúból) 1704 elejétől alezredes 1705 őszétől gyalog ezereskapitány 1709. júniustól brigadéros Jósika Dániel báró (aláírta a szatmári békét) 1705 nyarán Forgách Simon tábornagy hadsegéde 1706 elejétől lovas ezereskapitány 1708. december 10-étől brigadéros Kisfaludy György (1709 végén elpártol) 1704-től lovas ezereskapitány 1705. június 15-étől brigadéros Kisfaludy László (1709 végén elpártol) 1704-től lovas ezereskapitány 1708. szeptember elejétől brigadéros Lemaire, Louis (1710 tavaszán/kora nyarán távozik Magyarországról) 1705 elejétől XIV. Lajos megbízottjaként francia hadmérnök a kuruc hadseregben brigadérosként szolgált, de nem egyértelmű, hogy a francia hadsereg brigadérosa vagy a fejedelem nevezte ki Nagyszegi (másként Leuka) Gábor (†1711. január 18.) 1705-től (?) brigadéros 1710. március végétől generális-főstrázsamester Náray László (1711. április 26-án Kassán kapitulál) 1704 elejétől gyalog ezereskapitány 1709. június közepétől brigadéros Ocskay László (1708. augusztus 28-án elpártol, 1710. január 1-jén kuruc fogságba esik, hadbíróság elé állítják és 3-án kivégzik) 1703 nyarától – kora őszétől lovas ezereskapitány 1705. augusztus 15-étől brigadéros elpártolása után császári ezredes Ordódy György (1710. augusztusban Érsekújvár feladását szorgalmazza, ezért a kurucok fogságra vetik, 1711. március 8-án ítélet nélkül szabadul) 1703-tól lovas ezereskapitány (előbb az egri felkelők, 1704 tavaszától az udvari lovas karabélyosok élén) 1706. augusztus 2-ától brigadéros Ottlyk György (1711. februárban Lengyelországba megy, de nem sokkal a szatmári béke után hazatér) 1704. februártól lovas ezredes (Bercsényi Miklós ezredének élén) (1704. októbertől a fejedelem udvarmestere) 1707. november végén már brigadéros (katonaként azonban csak a trencséni csata után szolgált egy rövid ideig) Palocsay György báró (elfogadta a szatmári békét) 1704. májustól brigadéros (kinevezési okmányát csak 1706. április 6-án állítják ki!) 1710. július elejétől generális-főstrázsamester Perényi Miklós báró (aláírta a szatmári békét) 1704. június 29-étől brigadéros (kinevezési okmányát azonban csak 1708 szeptemberében állítják ki!) Pongrácz Gáspár báró (úgy tűnik, több ízben is labanccá lett, utoljára 1708 tavaszán) 1703/1704-ben lovas ezereskapitány 1705-ben brigadéros Radics András (1710 őszétől ágyban fekvő beteg, †1711. február 13. után, valószínűleg még Kassa április 26-ai feladása előtt) 1704. novembertől haláláig Kassa városparancsnoka 1705. áprilistól gyalog ezereskapitány 1706. február 13-ától brigadéros Roth János György (†1707. március) 1704. szeptembertől gyalog ezereskapitány 1706. áprilistól brigadéros Sennyey Ferenc báró (utólag elfogadta a szatmári békét) 1703-tól alezredes bátyja, Sennyey István lovasezredében 1706. július 16-ától címzetes ezredes ugyanott 1709. augusztus végén már brigadéros Sréter János (1711. augusztus közepén külön amnesztiával tér haza Lengyelországból) 1703. október 18-ától a bányavárosok főkapitánya 1704 elejétől ezereskapitány (egy lovas- és egy gyalogezrede is van) 1705. december 28-ától brigadéros, a tüzérség főfelügyelője Szemere László (1710. szeptember közepétől betegszabadságon) 1703/1704 fordulóján lovas ezereskapitány 1704-től brigadéros Szentiványi János (Munkács vára 1711. júniusi kapitulációjáig kuruc) 1704-től Bercsényi Miklós hadsegéde 1705. október 1-jétől ezredes, a fejedelem udvari palotásainak parancsnoka 1709. márciustól brigadéros Szentpétery Imre (aláírta a szatmári békét) 1704 tavaszától (?) brigadéros Vas Sándor (†1709. április 6.) 1705-ben csapatparancsnok (rendfokozat nélkül) 1706. március 8-ától haláláig egri főkapitány 1706. március 11-étől brigadéros Vay László (aláírta a szatmári békét) 1704 elején már lovas ezereskapitány 1708 novemberében már brigadéros
Források Heckenast Gusztáv: Ki kicsoda a Rákóczi-szabadságharcban? Életrajzi adattár. S. a. r., kieg. és előszó: Mészáros Kálmán. Budapest, 2005. (História Könyvtár. Kronológiák, adattárak, 8.) Mészáros Kálmán: II. Rákóczi Ferenc tábornokai és brigadérosai. A kuruc katonai felső vezetés létrejötte és hierarchiája, 1703–1711. Budapest, 2006. (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára.) Mészáros Kálmán: Kuruc tábornokok és brigadérosok nyughelyei. Hadtörténelmi Közlemények 119. (2006) 973–994.
Kategória:Magyar történelmi témájú listák A