Események Európa A 8 éves Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár anyja, Zóé Karbónopszina palotaforradalommal átveszi a régenstanács vezetését Nikolaosz Müsztikosz pátriárkától. Nikolaosz megmaradhat az egyház élén, de az özvegy császárné semmissé teszi előző évi megállapodását a bolgárokkal (elsősorban Simeon fejedelem császári címének elismerését és Konstantin eljegyzését Simeon lányával). Simeon erre hadat üzen, betör Trákiába és Macedóniába, majd rövid ostrommal elfoglalja Adrianopolisz városát (amit később a bizánciak hatalmas váltságdíjért visszakapnak). A szaracénok szabadon fosztogatnak Róma környékén és elpusztítják Lando pápa eredeti vescoviói egyházközségének templomát. Márciusban, alig fél évvel megválasztása után meghal Lando pápa. Utódjául X. Jánost választják, de Róma továbbra is Theophilactus tusculumi gróf és felesége, Theodora befolyása alatt marad. Meghal García, León királya. Országát öccse, Ordoño galiciai király örökli. III. Abd al-Rahmán córdobai emír hadjárat indít a délnyugati vidékeket ellenőrzése alatt tartó lázadó Omar ibn Hafszún ellen. Sevilla még az előző év végén kapitulált, az emír pedig sorra foglalja el a tengerparti erődöket, hogy elvágja a lázadókat az észak-afrikai utánpótlástól. Júniusban bevonul Algecirasba. Az országot súlyos aszály és éhínség is sújtja. A bretagne-i vikingek Britanniába hajóznak, feldúlják a Severn torkolatvidékét és elfogják a walesi Ergyng püspökét, akiért Eduárd angolszász király negyven font váltságdíjat fizet. Igor kijevi fejedelem meghódoltatja a lázadó drevljánokat.
Észak-Afrika Abdalláh al Mahdí fátimida kalifa Habásza ibn Júszuf vezetésével sereget küld az Abbászidák kezén lévő Kirenaika meghódítására. A támadás meglepetésszerűen éri a helyi kormányzókat, a tengerparton kelet felé haladó sereg ellenállás nélkül foglalja el Szirte és Adzsdábija városait, majd kapitulál a tartományi főváros, Barka is. Az Egyiptomból érkező erősítés későn érkezik és a város mellett a Fátimidák szétverik. Habásza ibn Júszuf ezután tovább vonul Egyiptom felé, el-Alamein mellett legyőz egy abbászida sereget, majd augusztus végén bevonul Alexandriába. A Nílus mentén délnek fordul és elfoglalja Gízát, amely már az egyiptomi főváros, Fusztát átellenében volt, de a megáradt folyón nem tud átkelni. Eközben megérkezik egy újabb fátimida sereg a kalifa fia, al-Káim vezetésével; de a másik oldal is jelentős erősítést kap Szíriából. Decemberben a Nílus áradásának végeztével a Fátimidák megpróbálnak átkelni a folyón átvezető pontonhídon, de visszaverik őket és a termékeny Fajjúm-oázisba húzódnak vissza, hogy feltöltsék készleteiket.
Ázsia A Horászánt és Szisztánt uraló Ahmad Számáni emírt saját rabszolgái a sátrában meggyilkolják, levágják a fejét, majd elmenekülnek. Utóda 8 éves fia, II. Naszr ibn Ahmad. Szisztánt elfoglalják az Abbászidák, a Kaszpi-tenger melletti Tabarisztán a Zajdidáké lesz, Szamarkandban pedig fellázad Naszr nagyapjának testvére, Isak ibn Ahmad. Az azerbajdzsáni Júszuf ibn Abil-Szadzs szadzsida emír beszorítja egy várba fellázadó vazallusát, I. Szmbat örmény királyt. Szmbat megadja magát, de Júszuf – hogy egy másik erőd védőit megadásra bírja – halálra kínoztatja és lefejezteti a királyt.
Születések al-Mutí, abbászida kalifa
Halálozások január 12. – Ahmad Számáni, számánida emír január 19. – I. García, leóni király Lando, római pápa I. Szmbat, örmény király
Kapcsolódó szócikkek Államok vezetőinek listája 914-ben
Fordítás
Kategória:10. század